Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Gulya kell a túzoknak, ugartyúknak

Csanádalberti - Szürkemarhákkal legelteti értékes területeit a Körös–Maros Nemzeti Park, hogy megfelelő maradjon az élőhely a védett vadállatok számára is. A Csanádalberti melletti Montág-pusztát 2006 óta járja a gulya, a szaporulatot egyelőre megtartja a park. Országszerte nő a szürkemarha-állomány.
Az első 150 üsző 2006-ban került Hortobágyról a Makó-Rákos és Csanádalberti között található területre, a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Montág-pusztára. A mostani telepet 2008-tól használják. A jószágok ellátását vállalkozó bevonásával oldják meg, de a telep is foglalkoztat már 5 közmunkást.

– Ez és a kardoskúti a „produktív" gulya, itt 2008 óta van szaporulat is, a többi tájegységben csak tartják és nyáron legeltetik a jószágokat – mondja Bránya Krisztiánőrkerület-vezető, telepvezető. – Elsősorban azért hozatta ide a jószágokat a nemzeti park, mert itt muszáj kezelni a pusztát, annak érdekében, hogy a természetvédelem szempontjából fontos fajok – ugartyúk, túzok, kékvércse – megkapják azt a rövid füvű legelőt, ahol jól érzik magukat. Itt, a Montág-pusztán 800 hektárt járatunk be a marhákkal, a Királyhegyesi-pusztán 350 hektárt. Ugyanakkor gazdálkodunk is, azért kerültek bika alá az üszők, mert a tenyészállat-szaporulat értékes.

Szürkemarhák a nemzeti parkban. Fotó: Karnok Csaba (képgaléria)

A bikát február elsején hozták ide, és június 20-án vitték el, az ellések november elsején kezdődtek, a telepen – amely a jószágok telelőhelye – most már 60 rőtes szőrű, hivatalosan pirók színű kisborjú fejlődik. A szaporulatot Dévaványára viszik, egy részük üszőgulyába kerül, a bikák herélés után tinógulyába. Most a létszám 319, ebből 31 üsző, a többi tehén.

A hatvanas évek közepén az egész országban nem volt ennyi magyar szürkemarha. Akkoriban nem a természetvédelem számított a fő szempontnak, hanem a gazdasági hasznosítás. Vannak sokkal jobban tejelő és sokkal több húst produkáló fajták, és már nem jelentett nagy előnyt – ami miatt ez az állat a 13. századtól a 18. századig Magyarország legfontosabb exportcikke volt –, hogy lábon akár a világ végéig el lehet hajtani. A létszám ma folyamatosan nő, a törzsállományhoz számított, azaz pedigrés szürkemarhák száma Magyarországon 7000, de a nem tiszta állomány 20 ezer körül jár. Már nem csak turistalátványosságnak tartják.

Szürkemarhák a nemzeti parkban. Fotó: Karnok Csaba (képgaléria)

Az Európai Bizottság tavaly decemberi határozata alapján a magyar szürkemarhahús uniós oltalom alatt áll. Nem városi legenda, hanem valóság, hogy ez a hús garantáltan mentes a kergemarhakórtól, nem faggyús, a zsír vékony rétegekben húzódik az izmok között – ha megfelelő a takarmány. Bránya Krisztián azt mondta, a telelőn tartott jószágok most gyepszénát, lucernaszénát, kukoricaszárat, borsó- és tavasziárpa-szárat kapnak. Még ki is hajtják a pusztára a gulyát, mert bár a legeltetés a törvény szerint április 23-ától, Szent György napjától október végéig tart, most külön engedélyt kértek. Az őszi esők miatt szépen megeredt a gyep, ezt érdemes kihasználni.

– Ezeket az állatokat ugyanúgy kell oltani, krotáliázni, mint a többi marhát. Ez azért komolyabb feladat, mert tartják az embertől a három lépés távolságot – mondta Krisztián. – Előfordul, hogy gyönyörűen jönnek befelé a folyosóba, máskor meg, ha olyan kedvükben vannak, szét akarják verni a kalodát.
Bránya Krisztián őrkerület-vezető.

Olvasóink írták

  • 4. anuvuk 2012. november 28. 19:04
    „A múltkori eset miatt fel voltam háborodva, mikor a sertéshúst pirosra festették, hogy marhának látszódjon!
    Volt időszak, mikor Gyirmóton 1200 húsmarha legelt, volt is élővilág!
    Napjainkra, közel 100 faj tűnt el a területről mint fészkelő! - Iszonyat !!”
  • 3. queenmargareth1 2012. november 27. 19:51
    „1:)de igaz, még alapból nekünk tanították, nap számához és a hozzátartozó névhez a mezőgazdasági munkát.
    Amit mi így tanultunk:Szent György naptól, Szent Mihály napjáig, ami szerintem szeptember vége, de ez a legeltetésre nem biztos, hogy igaz.
    Én félek egy-két állattól és az egyik a tehén...Ezen mindenki röhög, de ha tudnák, mennyi kikötött tehén mellett kellett elmennem diákkoromban úgy hogy azoknak mindig az út közepére kellett állniuk:) órákig bámultuk egymást, míg Édesanyám elébem jött, hogy hol akadtam el megint:)
    Jó volt, így utólag.”
  • 2. balihoho 2012. november 27. 17:23
    „Mártély tájvédelmi körzetben is szürke marhákkal takarították az idén a hullámteret, és szépen tisztult a gyomos terület viszont az üdülőnél is kint van a figyelmeztetés, házi állatot tilos be vinni az ártérre. Természetvédelmi jogszabályi változtatás lenne szükséges.”
  • 1. PiszokAlfréd 2012. november 27. 09:54
    „"a legeltetés a törvény szerint április 23-ától, Szent György napjától október végéig tart" Tisztelt Bakos úr! A naptárat ha fellapozza, akkor láthatja, hogy Szent György napja április 24!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Veszik a román tüzelőt, ha nem is tiszta a vásár

Olcsóbb Makón a román tűzifa, mint amit helyben árulnak. Az ár a legfontosabb, akkor is, ha nem teljesen tiszta a vásár. Tovább olvasom