Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Sportlegendák: Gönczy Lajos, az első szegedi olimpikon

Szeged sikerekben gazdag olimpiai történetének "első fecskéje" volt Gönczy Lajos, aki első szegediként indult, és nyert bronzérmet az ötkarikás játékokon 1900-ban Párizsban.
Nemcsak ő az első szegedi születésű olimpikon, de ő az első, aki szegediként a dobogóra állhatott az ötkarikás játékokon. Gönczy Lajos atlétaként, magasugróként két olimpián, az 1900-as párizsin és az 1904-es St. Louis-in vett részt, előbbin 175 cm-es teljesítménnyel a dobogó legalsó fokára is felállhatott.

Gönczy Lajos 1881. február 24-én született Szegeden. Apja Grön, később Gönczy Lajos tanító, anyja Malatinszki Lenke tanítónő. Az elemit a belvárosi iskolában végezte, gimnáziumba pedig a piaristába járt – innen került fel 1899-es érettségije után Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára. Már a BEAC versenyzője volt, amikor részt vehetett a második újkori olimpián Párizsban – a 17 magyar induló egyikeként. Első komoly világversenyén egyből a dobogóra állhatott. Technikáját, amely abból állt, hogy szemből nekifutva háthomorítással ugrott át a léc felett, magyar stílusnak nevezte el a nemzetközi sportsajtó. A St. Louisban megrendezett olimpiai játékokon 1904- ben a 175 cm „csak" a negyedik helyhez volt elég. Ugyanez a teljesítmény az 1906-os athéni rendkívüli olimpián ezüstöt ért, ám ez a megmérettetés nem került be a hivatalos olimpiák közé. Kétszeres magyar bajnok (1904, 1905), négyszeres magyar csúcstartó volt, legjobb eredménye az 1904-ben megugrott 182 centiméter. Az aktív sportolástól 1910-ben vonult vissza.

Gönczy Lajos. Fotó: DM/DV
Gönczy Lajos. Fotó: DM/DV

Katonai szolgálata miatt visszakerült Szegedre, ahol civilként előbb ügyvédgyakornokként, majd bírósági tisztségviselőként, később pedig törvényszéki bíróként dolgozott. 1913-ban megnősült, felesége Heller Olga lett. Egy évvel később ismét behívták a seregbe, előbb a keleti frontra, majd Doberdóba vezényelték – itt vesztette életét 1915. december 3-án. Halálhíréről lapunk 1915. december 10–11. száma adott hírt. Vizintini faluban temették el, ahol sírja a mai napig megtalálható.

„Ha valaki eljut Vizintinibe, keresse meg Gönczy Lajos sírját. Ha megtalálta, tegyen rá egy szál virágot, ennyivel tartozunk Szeged első olimpikonjának" – írta szintén a Délmagyarország hasábjain Péter László történészprofesszor Gönczy Lajos emlékezete című írásában 1996. augusztus 1-jén.

Neve Bali Mihály szegedi sporttörténész közbenjárásának köszönhetően (aki a Szegedi sportolók az olimpiákon című könyvében szinte minden részletet összegyűjtött Gönczyvel kapcsolatban) néhány éve utólag felkerült az Aradi téri Hősök kapuja oszlopain található, a világháború hősi halottainak emlékére készített emléktáblára is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Továbbjutna a Szedeák a kupában

Zsinórban harmadszor találkozik ma 18 órától a Dél-Konstrukt SZTE-Szedeák a Kaposvár együttesével. Tovább olvasom