Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Márciusban állítják bíróság elé a Bayern München elnökét

Uli Hoenesst adócsalással vádolják. Januárban feljelentést tett saját maga ellen, amiért eltitkolta az adóhatóság előtt,
Jövő márciusban kezdődik Uli Hoenessnek, a Bayern München labdarúgó egyesület adócsalással vádolt elnökének a bírósági tárgyalása - közölte hétfőn a müncheni tartományi felsőbíróság.

Hoeness ellen július végén emeltek vádat, miután a Bayern München elnöke januárban feljelentést tett saját maga ellen, amiért eltitkolta az adóhatóság előtt, hogy jelentős összeget tart egy svájci számlán.

A tervek szerint a tárgyalást március 10. és 14. között tartják, a bíróság négy tanú meghallgatására készül. Arról nem közöltek részleteket, pontosan mivel vádolják a Bayern München elnökét.

Hoeness májusban felajánlotta a Bayern München igazgatótanácsának, hogy az ügy lezárásáig szünetelteti elnöki tevékenységét, de a testület bizalmat szavazott neki. A labdarúgó egyesület hétfőn megerősítette: Hoeness a bírósági eljárás ellenére továbbra is hivatalában marad.

A 61 éves sportvezető egy májusi interjúban elmondta, hogy évekig szenvedélyesen tőzsdézett, és ehhez használta a svájci számlát.

A jogszabályok értelmében az önrevízióval elkerülhető az esetleges büntetés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról, és korábban nem indítottak vizsgálatot. A bajor sportvezető is a büntetés elkerülése céljából adta fel magát. "A törvényi lehetőséggel élve tiszta lapot akarok kezdeni" - mondta egy interjúban. Az ügyészség azonban mégis vádat emelt ellene.

Hoeness a német közélet népszerű alakja volt, társaságát politikusok is keresték. Híres volt arról, hogy kiáll az adózási fegyelem mellett. Egyik beceneve a Saubermann, vagyis a Tiszta ember volt. Az önfeljelentéssel beismerte, hogy éppen azokat a szabályokat szegte meg, amelyek betartását nyilvánosan szorgalmazta.

Szakértők szerint Uli Hoeness annak hatására dönthetett januárban az önfeljelentés mellett, hogy 2012 végén a német törvényhozásban elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény. Ez egy anonim eljárást irányzott elő, amelynek révén a pénzüket Svájcba menekítő németek egy különadó megfizetésével legalizálhatták volna eltitkolt megtakarításukat.

Ugyancsak az egyezmény ratifikációjának megakadályozásával függ össze szakértők szerint az, hogy az idei első fél évben minden korábbinál többen jelentették fel magukat adókerülés miatt Németországban. A tartományi adóhivatalokhoz összesen 14 549 önfeljelentés érkezett 2013 első hat hónapjában, ami majdnem annyi, mint tavaly egész évben.

Német becslések szerint német magánszemélyek több mint 60 milliárd eurót helyezhettek el Svájcban adókerülés céljával.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bajnokok Ligája: továbbjuthat a Bayern, a Real, a PSG és a City

A keddi játéknapon a Juventus a kiesés szélére sodródhat. Tovább olvasom