Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

400 jutalombérlet az iskoláknak

Szeged - A Szegedi Nemzeti Színház ebben az évadban 400 jutalombérletet ad az iskoláknak. A tavaly már népszerűvé vált kezdeményezés folytatásától azt várják, hogy szorosabbá váljon a teátrum és az oktatási intézmények kapcsolata, így egyre több diák szeresse meg a színházat.
Szimbolikus, hogy az oktatásügyet és a színházat is nemzeti erőforrásnak tekinti a kormányzat. Újra közös irányítás alá került a két ágazat, amelynek sok célja is közös. Az iskolához hasonlóan a színház is hatni kíván az emberekre – erről Gyüdi Sándor színigazgató beszélt, amikor vendégül látta a szegedi iskolák igazgatóit, magyar- és énektanárait a kisszínházban. A direktor – aki matematika–fizika és karvezetés szakos középiskolai tanári diplomával is rendelkezik – először dilemmáit osztotta meg a kollégáknak tekintett tanárokkal. Mit tud adni a színház az iskolának? Árt-e a nevelési-oktatási céloknak, ha a színház nem tananyagszerűen közvetíti a klasszikus műveket? Tükrözheti-e akár naturálisan is a mai valóságot? Ezek a kérdések minden évadban előkerülnek, és mintha a tanárok is megosztottak lennének a válaszokat illetően – legalábbis ez derült ki a példákból. Van, aki szerint az a legfontosabb, hogy sikerüljön becsábítani a diákokat a színházba, és az sem baj, ha ehhez olyan rendhagyó előadások kellenek, mint a néhány évvel ezelőtt nagy sikert aratott Mechanikus narancs. Mások még azt is nehezményezik, ha dohányoznak a színészek a színpadon, mert azzal rossz példát mutatnak a diákoknak.

A direktor komolyan veszi azt a kérdést is: hogyan kapcsolódhat a színház a középiskolai irodalomtanításhoz. A klasszikus kötelező olvasmányokat vegye sorra vagy olyan műveket, amelyekre az iskolában már nem kerül sor? Gyüdi Sándor azt próbálta érzékeltetni a tanárok számára: mennyiféle szempontot, véleményt kell mérlegelnie a teátrumnak, amikor összeállítja az évadot. Gyakori vélemény az is: több korhű előadást kellene tartani. De mit jelent ez? Melyik korhoz kellene a színháznak hűnek lennie? A cselekmény vagy a szerző korához, esetleg saját korunkhoz? A Rómeó és Júlia esetében egy igazi, korhű előadás akár azt is jelenthetné, hogy mint Shakespeare korában, férfi színészek játszanák az összes szerepet. Aligha lehetne előadni a mai diákoknak az erkélyjelenetet két férfi színésszel.

Gyüdi Sándor a kisszínházba hívta a szegedi pedagógusokat. Fotó: Frank Yvette
Gyüdi Sándor a kisszínházba hívta a szegedi pedagógusokat.
Fotó: Frank Yvette

Gyüdi Sándor A képzelt fösvény beteg kórházi ágyakat, régi televíziókat is felhasználó modern díszlete előtt arról is beszélt: Moličre darabjai esetében a szerző sem teljesen biztos; lehetséges, hogy ezek a vígjátékok valójában Corneille darabjai, aki nem akarta imázsát holmi komédiákkal rombolni. Bodolay Géza készülő produkciója meghökkentőnek, szentségtörésnek tűnhet, de inkább úgy érdemes felfogni: a Moličre-ből doktorált rendező izgalmas szellemi kalandra hívja a két darabból készült ötvözettel a publikumot.

Egy bérlet – 200 előadás

A színház 400 jutalombérletet ad az iskoláknak; egy ilyen bérlettel akár 200 előadást is meg lehet nézni egy szezonban. Azt remélik: a pedagógusok is élnek a lehetőséggel, tájékozódnak a produkciókról, mégis elsősorban arra használják, hogy a legjobb diákjaik teljesítményét elismerjék. A jutalombérlettel az előadás kezdete előtt 10 perccel lehet a megmaradt szabad helyekre szóló ingyenjegyet váltani; ráadásul egy kísérő számára 250 forintért szakmai jegyet biztosítanak. Idén is meghirdették a színházbarát iskola versenyt az általános és a középiskolák között.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Premier a bábszínházban: Jancsi és Juliska

Szeged - A Kövér Béla Bábszínház társulata vasárnap délelőtt 11 órakor tartja az évad első… Tovább olvasom