Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 10. 20. hétfő - Vendel

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Szeged hírei > Abortusz: messze még a teljes tilalom

Abortusz: messze még a teljes tilalom

Szeged - Az alkotmány december 2-án nyilvánosságra került koncepciója alapján sokan az abortusztörvény szigorításától tartanak, a legszélsőségesebb félelmek szerint terhesség-megszakítást csak az anya életének veszélyeztetése esetén végeznek majd el.

Szekeres Nikoletta - 2010.12.17. 17:10
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
A koncepció Praeambuluma Alapvető jogok és kötelességek fejezetének első pontja így szól: „Alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen."

Már a koncepció nyilvánosságra kerülését megelőzően Varga Bernadett civil jogvédő aláírásgyűjtést kezdeményezett. Az interneten is elérhető aláírásgyűjtéshez csatolt, Orbán Viktornak címzett levél súlyosan demokráciaellenesnek titulálja a kormány által tervezett lépéseket és ellenkezését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy „a nőktől törvényi úton vegyék el a testük fölötti szabad önrendelkezési jogot". A kérvénynek mindezidáig pár száz aláírója volt csak, mivel sokan nincsenek tisztában azzal, mivel járna a koncepció elfogadását követő változás, és az utóbbi napokban a sajtóban megjelent hírek is látszólag kevéssé oszlatták el a kérdéseket.

Kattintson a nagyítható grafikonért!
Kattintson a nagyítható grafikonért!

Az alkotmányjogász válaszol

Felkerestem egy alkotmányjogászt, hogy felvilágosítást kérjek arra vonatkozóan, mit jelent a koncepcióban megfogalmazott mondat. Az alkotmánymódosítási tervezet egyes kérdéseit a parlamenti pártok által felállított munkacsoportok dolgozták ki, nagyjából tematikus fejezetekben. Az általuk elkészített részkoncepciókat eggyé dolgozva jött létre a tervezet mostani formája, amely iránymutatásként szolgált az Országgyűlés számára, amikor a változtatásról tárgyalnak. „E koncepcióban a jelenlegi alkotmány szerkesztési elveihez képest szerkezeti változást jelent az, hogy előre kerülnek az alapjogok, ezen belül tárgyalják az abortuszkérdést, de csak közvetett módon" – mondta Majsa Dóra, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (SZTE ÁJTK) Alkotmányjogi Tanszékének gyakornoka. „A koncepció erre vonatkozó mondata egyfajta értékmeghatározás, azaz az állam azt a törekvését kívánja kifejezni vele, hogy az emberi életet a fogantatás pillanatától kezdve védelmezni szeretné."

Kattintson a nagyítható grafikonért!
Kattintson a nagyítható grafikonért!


Örökösödési kérdések

A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a fogantatás és az élve születés közötti időszakban – például amennyiben öröklés lehetősége áll fenn – a méhmagzat úgynevezett várományosi pozícióba, vagyis függő jogi helyzetbe kerül. E (függő) jogainak védelmében a gyámhivatal gondnokot rendel ki mellé, különös tekintettel arra az esetre, ha a születendő gyermek (méhmagzat) és törvényes képviselője (szülője) között – pl. a leendő az örökség megszerzése miatt – érdekellentét áll fenn.
Annak ellenére, hogy a hatályos Alkotmány külön nem emeli ki a méhmagzat jogainak védelmét, a jelenleg alkalmazandó más jogszabályok (törvények) között, mint láttuk, ezt megtaláljuk. Mind a Polgári Törvénykönyv, mind pedig „A magzati élet védelméről" szóló külön törvény is számos szabályt és korlátot tartalmaz a méhmagzat jogainak védelme érdekében – világította meg a magzatot érintő törvényeket Hegedűs Andrea, az alkotmányjogásztól eltérő nézőpontból.

Az abortusz lehetőségének szigorítására vonatkozó félelmek e törekvés kifejezéséből erednek. – Ez akkor lenne jogos – mondja Majsa Dóra –, ha azt jelentené ki az alkotmány, hogy a fogantatás pillanatától kezdve a magzatot alanyi jogon illeti meg az élethez és emberi méltósághoz való jog. Ebben az esetben az anya, amikor művi úton a magzatot elveteti, emberi életet oltana ki. A koncepció eddig nem megy el, csupán azt az eddig is meglévő alkotmánybírósági gyakorlatot emeli be az alkotmány szövegébe, miszerint a fogantatás pillanatától kezdve az államnak intézményi életvédelmi kötelezettsége van a magzat, mint élet felé.

Az 1991-es abortuszhatározat azt mondta ki, az állam kötelessége az élet védelme, az 1992-ben elfogadott magzati életvédelemről szóló törvény szintén az életvédelmi kötelezettségre vonatkozik. Mivel azonban ezt nem alanyi jogon teszi – tehát a magzatot nem alanyi jogon illeti meg az élethez és emberi méltósághoz való jog –, a döntést, illetve annak lehetőségét a törvényhozóra testálja. Mivel 1992-ben a törvényhozó is nyitva hagyta a kérdést, csak indikációs és határidős korlátok állnak fenn. A magzat jogalanyisága megállapításának igénye már az 1998-as törvénymódosítás idején felmerült, de mindezidáig nem sikerült alkotmányos jogerőre emelni. Az alkotmányjogász véleménye szerint az abortusztörvény szigorításának szükségességét nem szabadna demográfiai okokkal összekapcsolni.

Kattintson a nagyítható grafikonért!
Kattintson a nagyítható grafikonért!

A nyugat-európai államok mindegyikében jogilag korlátozott abortuszrendszer van érvényben, amely kétféle megoldási módszert jelent. Az indikációs korlátozásokat érvényesítő országokban a terhesség-megszakításnak meghatározott oka kell legyen (pl. az anya élete veszélyben van vagy bűncselekmény áldozata lett). E gyakorlatot követi Belgium, Nagy-Britannia, Luxemburg, Málta, Svájc, Portugália, Német-, Finn-, Ír-, Spanyol- és részben Olaszország, illetve hazánk. Az időbeli korlátozások a fogantatástól számítva meghatározott ideig engedélyezik a terhesség megszakítását (általában a 12. hétig), e módszer érvényes Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Norvégiában Görög-, Svéd-, Török- és Franciaországban. Világviszonylatban jellemző, hogy az előbbi módszert általában a nagy, az indikációs korlátozások gyakorlatát leginkább az alacsony népességű országok alkalmazzák.

A terhesség-megszakítás veszélyei

Bártfai György hangsúlyozta, a nem kívánt terhesség megelőzésére Magyarországon jelenleg minden módszer rendelkezésre áll, így a megfelelő tanácsadások és eszközök birtokában nagy valószínűséggel (hiszen minden módszernek vannak hibái és helytelen alkalmazása) elkerülhető a gyermek fogantatása. „Bármennyire is biztonságossá vált az elmúlt időben a terhesség-megszakítás, ma sem veszélytelen eljárás. Relatíve ritkán fordul elő életet veszélyeztető vagy a későbbi reprodukciós lehetőségeket meggátoló szövődmény, de akinél előfordul, annál ez száz százalékos" – mondta az egyetemi tanár.

A komplikációkat vagy kockázatokat előre felmérni lehetetlen. – Kialakulhatnak a műtét során bekövetkező szövődmények, sérülés történhet vagy ritkán a méhfal vagy -nyak eszközzel való átszúrása, amelyet erős vérzés kísér. Az operációt követően is felléphet vérzés, ha nem sikerült teljes mértékben eltávolítani a méhlepényt vagy a terhességet, ennek kezelésére ismételt altatásban újra ki kell üríteni a méhet, mert a benn maradt részek elfertőződhetnek és más súlyos szövődményt eredményezhetnek. Ezek hatására torzulhat a méhüreg, ami a következő terhességeket meggátolhatja vagy lefolyását akadályozhatja – tájékoztatott a terhesség-megszakítás veszélyeiről a professzor. A műtét során a méhnyak is sérülhet, ami koraszüléshez vagy vetéléshez vezethet, a méhnyaktágító beavatkozások azért szükségesek, hogy ennek veszélyét a minimálisra csökkentsék.

Családjogi álláspont

Hegedűs Andrea, az SZTE ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékének egyetemi docense megkeresésemre elmondta, hogy a hatályos magánjogi szabályozás szerint a méhmagzatra jelenleg is vannak érvényes rendelkezések. A Polgári Törvénykönyv alapján a magzat feltételesen jogképes, e feltétel az élve születés, amelynek következményeként embernek minősülő személlyé válik. Ettől a pillanattól kezdve lehetnek jogai, innentől kezdődik többek között a kiskorúság, az életkor szerinti cselekvőképtelenség és a szülői felügyeleti jog gyakorlásának lehetősége. „A hatályos szabályok szerint azonban a jogképesség – bár az élve születéssel kezdődik – visszamenőlegesen, fogantatásának időpontjától kezdődően illeti meg a már megszületett embert. A fogamzás időpontjára a jog vélelmet állít fel, amely szerint az embert a születésétől visszafelé számított háromszázadik napon kell megfogantnak tekinteni. Ez a valóságban ritkán van így, de a jogalkotó egy valószínű (majdnem inkább valótlan) dolgot fogad el valóságosnak annak érdekében, hogy minél ritkábban kelljen ellenbizonyítani. Természetesen ahol ennek jelentősége van, az is megtehető" – ismertette az egyetemi docens.

A koncepcióban megjelenő, a magzat életvédelmét kifejező igény alkotmányos szintre emelése Hegedűs Andrea véleménye szerint is inkább az „emberi érték" szimbolikus kiemelését szolgálja és nem a gyakorlatban ténylegesen jelentkező esetleges lényegi változásokat. „A magam részéről a terhesség-megszakítások teljes betiltását nem tartom elképzelhetőnek, olvasatomban az Alkotmánytervezet vonatkozó szövege nem ezt jelenti. Esetleges szigorítások, vagyis ’A magzati élet védelméről’ szóló törvény ilyen jellegű módosítása (ami Alkotmánytól függetlenül eddig is bekövetkezhetett volna) esetén viszont mindenképpen körültekintően kell eljárni a terhesség-megszakításokat kizáró okok szűkítésénél, nagy hangsúlyt fektetve a nem kívánt terhességek bekövetkezése kiváltó okainak megelőzhetőségére, amelynek tartalmi kereteit azonban nem a családjogban kell keresni" – tette hozzá. Annak ellenére, hogy Hegedűs Andrea sem következtet az abortusztörvény egyértelmű szigorítására, a kérdés elméleti, családjogi szempontú továbbgondolását is bemutatta.

Kattintson a nagyítható grafikonért!
Kattintson a nagyítható grafikonért!

„A terhesség-megszakítások esetleges további szigorításának hatása legszembetűnőbben két területen érintené a családjogot. Elvonatkoztatva a család és gyermek – mint a társadalom legfőbb értékeinek – erkölcsi magaslatokba történő megerősítésétől és az esetleges szigorítás népszaporulatot pozitívan befolyásoló hatásától, az alábbiak szögezhetők le. Pusztán családjogi szempontból véleményem szerint negatív következményként értékelhetnénk a rendezetlen családi jogállású gyermekek számának növekedését, tekintettel azon szélsőséges esetekre, amikor sokszor alkalmi kapcsolatokból eredő terhesség-megszakításokra gyakran amiatt kerül sor, mert a leendő anyuka számára sem egyértelmű, hogy kitől származhat a gyermeke, vagyis kivel szemben kezdeményezhetné a gyámhatóságnál az apasági per megindítását. Másrészt nem is biztos, hogy szeretne alkalmi kapcsolatával szülői sorsközösséget vállalni, egyedül viszont nehezen tudna megbirkózni a gyermekvállalás feladataival. Ennek sokszor egyenes következménye, hogy az ily módon megszületett gyermekekről szülője lemond, ezáltal a gyermekek bekerülnek a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe."

Az abortusztörvény módosításai Magyarországon (1992–2000)

Magyarország 1992-ben ratifikálta az ENSZ Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezményét, amely kimondja, „A részes államok (...) a férfiak és nők egyenlőségének alapján kötelesek biztosítani azonos jogokat arra, hogy szabadon és felelősen dönthessenek gyermekeik számáról és a gyermekszülések közé eső időközről, valamint hogy hozzájussanak mindahhoz a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik számukra az említett jogok gyakorlását."

A magyar törvényhozás által 1992-ben kiadott magzati élet védelméről szóló törvény szerint „a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel; a magzati élet védelme a gyermeket váró nőkről történő fokozott gondoskodással valósítható meg, ugyanakkor a magzat egészséges fejlődését biztosító feltételek megteremtése elsődlegesen a szülők kötelessége; a terhesség-megszakítás nem a családtervezés és születésszabályozás eszköze; a családtervezés a szülők joga és felelőssége..." A törvény meghatározta az abortusz feltételeit, ennek alapján a terhesség – főleg egészségügyi okokból – a 24. hétig szakítható meg; ettől eltérni csak bűncselekmény áldozataként, súlyos válsághelyzetben, testi-lelki megrendülés vagy társadalmi ellehetetlenülés veszélye esetén lehet.

Az 1992-es abortusztörvény 2000-ben történő módosítása azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság 2000. június 30-ai hatállyal megsemmisítette a várandós nő súlyos válsághelyzetének fogalmát meghatározó jogszabályi részt. A módosítás egyensúlyt kívánt teremteni az anya önrendelkezési és személyiségi joga, valamint a magzat alkotmány által megkövetelt életvédelme között, ezzel szigorítva a korábbi kérelmek indoklásait. A válsághelyzetet így határozta meg az Alkotmánybíróság: „Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz." A módosítás értelmében a műtétet kötelező érvényű tanácsadás kell megelőzze; amelyen első alkalommal a gyermek megtartását eredményező külső segítségek számbavételére kerül sor. A második beszélgetésen – három nappal később –, ha a várandós nő továbbra is meg kívánja szakítani terhességét, ennek egészségügyi, jogi és pénzügyi következményeiről esik szó. A törvény célja az volt, hogy az abortuszról a szülők közösen döntsenek. A beavatkozás díjait miniszteri rendeletmódosítás szabályozta.

Hegedűs Andrea azt is hangsúlyozta azonban, hogy amennyiben konkrét esetben nem lenne lehetőség a terhesség-megszakításra – más szemszögből vizsgálva a kérdést – ez pozitívan befolyásolná az örökbefogadásért folyamodó családok lehetőségeit, hiszen ezáltal, az olykor több éves várakozási idő lerövidülhetne. Az abortusztörvény esetleges módosításánál azonban nem szabad, hogy ez legyen az elsődleges szempont.

A terhesség-megszakítás orvosi szempontból

A terhesség-megszakítás lehetséges következményeiről Bártfai György, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (SZTE ÁOK) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanárát kérdeztem. Bártfai professzor elmondta, abortuszt csak érvényes jegyzői engedélyek birtokában lehet elvégezni.

Az abortusznak – az elvégzés körülményeitől függően – két formája van. Azok a nők, akik még nem szültek gyermeket vagy császármetszést hajtottak végre rajtuk, a műtétet megelőző nap fekszenek be a klinikára. Az abortuszt megelőző éjszaka egy, a méhszáj trauma- és sérülésmentes tágítására szolgáló gyógyszert, illetve eszközt helyeznek fel, másnap reggel altatásban végzik el a terhesség-megszakítást. A már gyermeket szült nőknek csak a műtét reggelén kell kórházba menniük. Az eljárás innentől fogva azonos, úgynevezett vákuumaspirációval kiszívják a méhűrből a méhlepényt és a magzatot.

Bártfai György hangsúlyozta a lelki sérülések fontosságát is. „Egy ilyen beavatkozás feldolgozása átmenetileg könnyű lehet, elképzelhető, hogy az illető nem érzi azonnal a terhesség-megszakítás pszichés terhét, de napok, hetek vagy hónapok, évek múlva mindez vezethet olyan következményekhez, hogy később nem tud teherbe esni" – mondta.

Nemcsak az abortusz testi, szövődményi hatásai akadályozhatják a későbbi gyermekvállalást, hanem a feldolgozatlan terhesség-megszakítás lelki tényezői is. A SZTE ÁOK professzora hozzátette azt is, ha a várandós anya környezete, a védőnő és az orvos maximálisan etikusan jár el, teljes körű tájékoztatást és segítségnyújtást biztosít, néhányan vállalják a terhesség viselését. Hangsúlyozta azonban, hogy megfelelő információk alapján kell meghozni döntést.

Aggodalomra egyelőre nincs ok

Jelen pillanatban, ha a koncepciót nem követik további rendelkezések vagy szabályozások, a gyakorlatban nem történik semmi, mindez annak függvénye, hogy az állam a későbbiekben milyen részletszabályozásokat fűz a magzat életvédelméről szóló törvényhez, ha ilyen irányú céljai egyáltalán vannak.

– Ezt akár a végletekig is lehet(ne) szigorítani és azt mondani, hogy csak akkor lehet terhességet megszakítani, hogyha életek közötti választásról van szó (azaz a magzat kihordása az anya életét veszélyeztetné vagy életképtelen a magzat) vagy azokat az indokokat korlátozni, amire hivatkozva (a trimeszter-szabályozást nézve) jelenleg a tizenkettedik hétig lehet kérni a terhesség-megszakítást – mondta Majsa Dóra. További lehetőségként fennáll a Családvédelmi Szolgálat tájékoztatási kötelezettségének még nagyobb körűvé terjesztése. „Vannak más, árnyaltabb szigorítási eszközök is, nem feltétlenül kell azonnal az abortusztilalomra gondolni, ez jelenleg nem olvasható ki ebből a passzusból" – nyugtat meg.

Kattintson a nagyítható grafikonért!
Kattintson a nagyítható grafikonért!

A Varga Bernadett által kezdeményezett petíciónak mégis lehet hatása. Majsa Dóra szerint egy alkotmány szempontjából mindig nagyon fontos a társadalmi elfogadottság, és ha a koncepció ilyen horderejű reakciókat vált ki, a további döntésekre nézve ez orientáló jellegű lehet. – Intézményes úton, alkotmányjogilag érvényesíteni az alkotmány ratifikálását követően lehet, amennyiben tényleg azt mondja majd ki, hogy a magzat jogalany és az abortuszt tilalom alá vonják. Ennek veszélye fennáll, de jelenleg nem olvasható ki a koncepcióból, hiszen ha az állam értékként határozta meg az élet védelmét, fontolgathatnak valamilyen szigorító intézkedést – közölte. Úgy vélte, aggodalomra egyelőre nincs ok.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!


Moderálásra küldöm 7. kf 2010.12.21. 13:38

Angliaban elek, itt ingyenes mindenfele fogamzasgatlo (meg ovszert is lehet kerni csaladtanacsado helyen, es ingyen adnak egy jo adagot), korhatar nelkul!!!! szerintem ez egy remek mod arra, hogy csokkentsek az abortuszt! bar lehet, az abortusz olcsobb az allamnak...?

Moderálásra küldöm 6. Aranea 2010.12.21. 11:59

5. hb: Maradt még ennek és a felnövekvő nemzedéknek bármiféle reálisan elérhető életcélja, ami örömet is ad a dugáson, evésen és iváson kívül? A puncsosokat leszámítva NEM. Akár fel is köthetik magukat, akkor sem jutnak előre, ha éjjel-nappal robotolnak a minimálbérért - ha egyáltalán akad munka. "Carpe diem" A védekezés meg pokoli drága (egy munkanélküli vagy tinédzser részére egyenesen megfizethetetlen), úgyhogy sokaknál marad a "vatikáni rulett" és a "coitus interruptus" - aztán az ima. INGYENES FOGAMZÁSGÁTLÁST MINDENKINEK, és még annyit, hogy elég volt a szemforgató, álszent erkölcscsőszökből: igenis 14 éves kortól elérhetővé tenni ezeket a lehetőségeket!

Moderálásra küldöm 5. hb 2010.12.20. 17:15

végre fel kellene nőni egy olyan nemzedéknek, akik kordában tudják tartani az ösztöneiket, és nem állatok módjára kefélni össze-vissza...

Moderálásra küldöm 4. princeoftheport 2010.12.20. 12:10

Meg az ilyen .... "nagymagyarkodó" frázisai miatt kényszerüljenek megtartani, aztán meg, ha nem kell, akkor mehet a zaciba, majd az állam felneveli, Persze a te, meg az én pénzemen. Vagy a rosszabbik megoldás, megszüli otthon, aztán megöli. <moderálva..>

Moderálásra küldöm 3. hb 2010.12.20. 11:45

az erőszak már eset, azt nem is vonják kétségbe még a szigorúbb rendelkezésű országokban sem
de épp itt az ideje hogy az emberek felelősséget vállaljanak a tetteikért!

Moderálásra küldöm 2. princeoftheport 2010.12.20. 09:43

"1. hozzászólás hb 2010.12.20. 09:26"
..... A nő nem megöli, hanem felelősséggel dönt arról, hogy fel tudja-e nevelni!!!! Taláén nem hallottál még a védekezés melletti teherbeesésről, vagy az erőszakról (akár családon belül is!). <moderálva..>

Moderálásra küldöm 1. hb 2010.12.20. 09:26

a nőnek nem ahhoz van alanyi joga hogy megölje magzatát, hanem hogy felelősséggel döntsön arról, hogy hogy védekezik, illetve hogy megtartóztatja magát és nem fekszik le fűvel fával...



Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...