Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Allah akbar!-t kiáltanak, de nem ismerik a Koránt

A Közel-Keleten már évtizedek óta hatalmas a feszültség. Éppen ezért nem is döbbenek meg azon, ha ott történik olyan, mint amilyen most Párizsban – nyilatkozta lapunknak J. Nagy László.
A szegedi történész elmondta, 16-17 éves fiatalokat próbálnak beszervezni az iszlám szélsőségesek, akik azonkívül, hogy Allah akbar!-t kiáltanak, nem sok mindent tudnak felhozni a Koránból.

– Franciaországban körülbelül 5 millió, főként Észak-Afrikából származó muszlim él, akik francia állampolgárok. A merénylők is azok voltak. Franciaországban és más nyugat-európai országban – ahol muszlim közösségek élnek – főként a fiatalokra van hatással az Iszlám Állam. Többen elmesélték a rendőrségen, hogyan próbálták őket beszervezni az iszlám szélsőségesek. Először teljesen közömbös dolgokról társalognak a 16-17 éves gyerekekkel az interneten, majd később azt szuggerálják be a fiataloknak, hogy nagyon fontos emberek lehetnek, ha ezt vagy azt megcsinálják. Például ha elmennek külföldre harcolni – mondta J. Nagy László egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének professzora. A történész kutatási területei közé tartozik az arab országok legújabbkori története, valamint az arab világ és Európa kapcsolata a 19-20. században.

Koránból vett idézetek

– Szerintem a két merénylő úgy vélte, a világ gondjai csak úgy oldhatók meg, ha egy Iszlám Államot hoznak létre. Ennek azonban nem sok köze van az iszlámhoz. A terroristák megszállottak, torz gondolkodásúak, mert azonkívül, hogy Allah akbar!-t kiáltanak, nem sok mindent tudnak felhozni a Koránból. Nem is szoktak. A francia szatirikus lap, a Charlie Hebdo több olyan karikatúrát is közölt, amelyekhez a Koránból vett idézeteket. Például olyat, hogy az iszlám vallás hogyan ítéli el a gyilkosságot. A terroristák azonkívül, hogy Allah a legnagyobb, semmire sem hivatkoznak. A Franciaországban és más európai országokban élő muszlimok többsége, 99 százaléka nem úgy gondolkodik, mint a merénylők. Rögtön el is ítélték a támadást a muszlim közösségek vezetői – mondta a történészprofesszor.

Charb. Stéphan Charbonnier-t, a Charlie Hebdo igazgatóját is megölték a terroristák. Fotó: DM
Charb. Stéphan Charbonnier-t, a Charlie Hebdo igazgatóját is megölték a terroristák. Fotó: DM


Hatalmas feszültség

– A merénylők állítólag emlegették az al-Kaidát. Azt azonban tudni kell, hogy az al-Kaida nem egy szervezet. Valamikor volt egy mag Oszama bin Ladennel, de már akkor is elmondták, hogy az nem egy strukturált szervezet, hanem egy virtuális valami, ami arról szól, hogy egy megoldás van: ha mindenütt Iszlám Állam lesz a legszélsőségesebb formájában – hangsúlyozta J. Nagy László. Elmondta, amikor 2005-ben egy dán lap karikatúrákat közölt Mohamedről, utcai tiltakozó megmozdulásokkal válaszoltak a muszlimok, főként a Közel-Keleten, ahol már évtizedek óta hatalmas a feszültség. – Éppen ezért nem is csodálkozom, nem döbbenek meg azon, ha ott történik olyan, mint amilyen most Párizsban. Mert ott egy apróság miatt is kirobbanhat háború, felkelés. Elegendő egy szikra, és minden lángba borul. Az viszont megdöbbentő, hogy egy stabil, demokratikus berendezkedésű országban is történhet ilyen – mondta J. Nagy László.

Fékezni lehet, de megállítani nem

– Egyre többen jönnek délről. Látjuk itt, Szegeden is. Hiába van Schengen és szuper határvédelem, a menekülteket nem lehet megállítani. Fékezni lehet, de megállítani nem. Miért jönnek északra? A polgárháborúk miatt is, de a legtöbben inkább azért, mert nyomorúságos körülmények között élnek. Ötven éve is nyomorúságos körülmények között éltek, csak akkor nem látták a televízióban, hogy mi van a nyugati országokban. Akkor legfeljebb elmesélték nekik. Most már látják a tévében, hogy vannak olyan országok, ahol mindennap tudnak enni az emberek.

Az előítéletek szülik az ellenségeskedéseket

– Sűrűn hallunk arról, hogy Európa is iszlamizálódik, ahol körülbelül 25 millió muzulmán él. A legtöbben Németországban, Franciaországban és Angliában. A közelmúltban Svájcban, ahol mintegy félmillió muszlim él, egy idegengyűlölő jobboldali párt kezdeményezésére népszavazást rendeztek arról, hogy építhetnek-e a muzulmánok minaretet. A svájciak 52 százaléka úgy döntött, hogy nem építhetnek. A 26 kantonból háromban szavaztak úgy, hogy építhetnek minaretet. Ebben a három kantonban él évtizedek óta a muzulmánok többsége. Ezzel azt akarom mondani, hogy ahol nem ismerik a muzulmán embereket, csak a róluk szóló kliséket, ott nemmel szavaztak. Mindig az előítéletek szülik a félreértéseket és az ellenségeskedéseket. Európában és a muszlim világban is nagy erőfeszítéseket kell tenni egymás megismerése érdekében. Nagyon fontos a párbeszéd az előítéletek eloszlatásához – mondta J. Nagy László.

Fotó: DM
Fotó: DM

Máté-Tóth András: A terroristák gettósítják a muzulmán közösségeket

Máté-Tóth András szerint az iszlám védelmében fellépő merénylők nagyon sok kárt okoznak az iszlámnak. A szegedi valláskutató szerint egyedül úgy lehet megküzdeni a terrorizmussal és a vallási fanatizmussal, ha az emberek kifejezik, hogy nem félnek. 

– Noha az emberek nagy többsége úgy gondolkodik a modern Európában és Amerikában a vallásról, hogy az az együttműködés, a béke, a szegények megsegítése, a szociális problémák orvoslása, a betegek körüli gondoskodó jelenlét támogatója, sok valláshoz tartozik egy másik vonal is – a bosszú, az erőszak, a más vallásúak likvidálására vonatkozó lehetőség. Nagyon sok vallási hagyományban van benne magszerűen a kizárólagosság gondolata, amiből már csak egy lépés az exkommunikáció, a közösségből vagy akár az életből való kizárás – hangsúlyozta Máté-Tóth András valláskutató, egyetemi tanár. A Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének vezetője elmondta, mindenki tudja a történelemkönyvekből, hogy a kereszténységnek mennyi elszámolnivalója van ilyen vonatkozásban önmagával és a civil világgal. De ugyanígy az iszlámra és a buddhizmusra is jellemző az erőszakhagyomány és a fanatizmus.

Fotó: DM
Fotó: DM

– A demokratikus berendezkedésű, toleráns társadalmakban is létezik vallási fanatizmus. Amerikában például élnek olyanok, akik az abortuszellenességet olyan fokon művelik, hogy hajlandók géppisztollyal lemészárolni az abortuszra váró nőket a kórházban. Ugyanígy a Tibet-konfliktussal kapcsolatban is lehetett látni, hogy fegyvert fogtak buddhista szerzetesek. Ismert, van fekete és fehér mágia. Ugyanezt nagyon sokfajta vallásról is el lehet mondani – mondta a valláskutató.

– Az iszlám nem az erőszak és a terrorizmus vallása. Teljesen mindegy, hogy Libanonban, Egyiptomban, Angliában vagy Franciaországban vannak azok a vallási iskolák, amelyek terrorcselekményekre buzdítják a tagjaikat, mert ezek elvakult, fanatikus értelmezést adnak a szent forrásoknak, esetünkben a Koránnak, és erre hivatkozva ölnek meg embereket. Bár ezek a merénylők az iszlám védelmében lépnek fel, a legrosszabbat teszik az iszlámnak, mert leegyszerűsítik az iszlámon belüli sokféleséget destruktív egyféleséggé; mert a nemzetközi közösséget az iszlám ellen hangolják; mert tetteikkel gettósítják a muzulmán közösségeket, a gyanú árnyékát vonva köréjük, és teljességgel az együttműködés, az integráció ellen hatnak – mondta Máté-Tóth András, aki szerint egyedül úgy lehet megküzdeni a terrorizmussal és mindenfajta fanatizmussal, ha az emberek aktívan kifejezik, nem félnek.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Folytatódik a hálózattisztítás

Hétfőtől péntekig folytatódik az ivóvízhálózat tisztítása a Szeged-Algyő Ivóvízminőség-javító Projektben. Tovább olvasom