Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Az első minősített passzívház Szegeden: napenergiát és földhőt használnak, gázt nem

Szeged - Minden porcikájában passzívházat szeretett volna magának a szegedi Szentesi Andrea és Madarász László. Hogy megfeleljenek a követelményeknek, minősíttetik az építőanyagokat és a munka összes lépését.
Családja igényeinek maximálisan megfelelő házat álmodott a közgazdász végzettségű Szentesi Andrea és Madarász László. Ezért döntött úgy a háromgyermekes házaspár, hogy moszkvai, majd varsói kiküldetés után hazatérve Szegedre passzívházban szeretne élni. Választásukban fontos volt a környezettudatosság is, és hogy kisebb rezsiköltséggel számolnak. Sok utánajárást követően a fővárosi Sigray Judit építészt bízták meg a tervezéssel. A telekvásárlásba is bevonták. A passzívház lényege ugyanis az, hogy a lehető legkevesebb energiát használja fel, és lehetőleg azt is megújuló energiaforrásokból nyerje.

Andreáék házának minimális a hővesztesége. Fotó: Schmidt Andrea
Andreáék házának minimális a hővesztesége.
Fotó: Schmidt Andrea

– Minősíttetjük a házunkat a technológiát felügyelő németországi Passzívház Intézettel. Ezzel amellett, hogy növeljük az értékét, a biztonságérzetünket is erősítjük. Szeretnénk meggyőződni arról, hogy tervezéstől a kivitelezésig minden megfelel a passzívház követelményeinek. A tervezése eleve hosszabb előkészítő munkát igényel, a minősítés viszont nem követel többletidőt – magyarázza Andrea. A minősítéshez minden beépített anyagot minőségi tanúsítványokkal, a beépítést fotókkal dokumentálják. Úgy látja, a minősítés többletköltsége megéri a biztonságérzetet. Alapvető szempont a ház tájolása, vagyis hogy a legkedvezőbb szögben lehessen beépíteni a nyílászárókat, ezért választotta a házaspár tavaly januárban az újszegedi Mayer Miklós utcát. A déli oldalon engedik be a nagy ablakok a legtöbb napfényt, az északiról a legkevesebbet.

Építőanyagokból minőségit választottak: a 20 centis főfalak mészhomok téglából, a 30 centi vastag szigetelés speciális grafitos polisztirol elemekből van, a nyílászárók háromrétegű üvegezésű, gáztöltésű ablakok és ajtók. A passzívház lelke az emeleti hálószobákat és a földszinti konyhát, fürdőszobát, nappalit, étkezőt behálózó szellőzőrendszer; a föld hőjét hasznosító hőcserélő nyáron hűt, télen fűt. Szükség esetén a hőcserélőbe beépített fűtőszál melegít, extrém hidegben pedig beépített és mobil elektromos radiátor segít be. Mivel minimális a ház hővesztesége, fix fűtőrendszere nincsen. Meleg vizet napkollektor biztosít. A terv az, hogy a későbbiekben villanyáramot is napelemmel termelnek. A passzívház egyelőre vizet és villanyt vesz a szolgáltatóktól, gázt nem. Andreáék jövendő otthona most emelt szintű szerkezetkész, vagyis a gépészeti szerelések utolsó mozzanatainál tart. Áprilisi költözést tervez a család.

Az épületet a legapróbb részletekig megtervezték. Látványterv
Az épületet a legapróbb részletekig megtervezték.
Látványterv

Tervező, kivitelező, ellenőr

Hazánkban eddig 7 minősített passzívház épült. Sigray Judit nyolc éve tervez passzívházakat, Magyarországon hat épült, ebből négy minősítést is kért és kapott. Megyénkben ez a szegedi lesz az első minősített passzívház. Judit egy két éve épült házával minősített passzívháztervező oklevelet kapott a német Passzívház Intézettől. Kalkulációja szerint a passzívház-építési mód 20 százalékkal drágítja az építkezést egy hagyományos házéhoz képest; ami – a változó energiaárakat beszámítva – nagyjából tíz-húsz év alatt térülhet meg. Véleménye szerint nem érdemes már a mai előírásnak megfelelő hagyományos házat építeni, mert egy kis odafigyeléssel a tervezésnél, és akár kis többletköltséggel is alacsony energiájú, vagy passzívház építhető. A szegedi épületről elmondta: a passzívház-tervezési alapelvek találkoztak a család elképzeléseivel. A 176 négyzetméter lakóterű kétszintes házat a legapróbb részletekig megtervezték, minden egyes anyagról és csomópontról – például fal és nyílászáró, fal és födém találkozása – precíz energetikai számítást végeztek, hogy hőhíd sehol ne keletkezzen. A szakember folyamatosan konzultált a Passzívház Intézettel. A tavaly augusztusban elindított építkezéshez jó szegedi kivitelezőt találtak, a munkálatokat elismert szegedi műszaki ellenőr, Szerencsés Gyula okleveles építőmérnök felügyeli.

Olvasóink írták

93 hozzászólás
  • 93. xBen 2011. február 07. 18:56
    „92. bambinaXX 2011.02.07. 06:41
    Igazán csak akkor éri meg, ha van rá pályázati forrás. Általában használati melegvízre érdemes csak használni, de egy ilyen jól szigetelt házban, mint ami a cikkben szerepel már a fűtésrásegítés is lehetséges.
    Persze, szinte bármivel együtt tud dolgozni (gáz, pellet, vegyes és faelgázosító kazán, hőszivattyú, stb.), csak ez megint az az eset, hogy ha mondjuk van egy hőszivattyúd, akkor minek még fél milláért egy napkoli is?
    Ráadásul ha fűtésrásegítést is akar az ember, akkor arra is gondolni kell, hogy az akár több 10m2 napkoli által nyáron megtermelt hőt hová teszi! Ha van medence, akkor azt lehet fűteni vele, de ha nincs, akkor az nem ideális a kollektornak, mert akár tönre is mehet.
    Ha érdekel a dolog a naplopo.hu-n elég jó leírások vannak, illetve komplett rendszerek árral együtt.
    Tapasztalatokat pedig főként fórumokon tudsz olvasni, pl az index fórumain.
    http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=52”
  • 92. bambinaXX 2011. február 07. 06:41
    „xBen, frakk! Köszönöm!
    Mennyire drága a napkollektoros megoldás? Össze lehet kötni a kazánnal? vízmelegítésre gondolok, hogy akkor kapcsoljon magasabb fokozatba csak, ha szükség van rá (használati melegvíz és fűtés)
    Tud-e túlhevülni a rendszer? hallottam ilyet is. Nyáron hova vezeti el a pluszhőt?”
  • 91. xBen 2011. február 06. 18:52
    „89. frakk 2011.02.06. 18:40

    A Labaro is, de pl. a Rehau, vagy a Helios is forgalmaz ilyen antibakteriális csőrendszereket. Valóban vannak előnyei, mint az előbbi hsz.-ben le is írtam. Már csak az a kérdés, hogy adott esetben megér-e ez neked 6-700 000 Ft-ot? (Konkrét árak: http://www.venti.hu/shop/?p=productsList&iCategory=27&sName=talajh%F5-hasznos%EDt%E1s)

    Amúgy a minősített PH esetében nem előírás ez a fagymentesítési módszer. Sőt az elektromos fagymentesítést javasolja a PHI. Ebből is látszik, hogy az alapgondolat a gazdaságosan megépíthető PH volt.”
  • 90. xBen 2011. február 06. 18:43
    „85. kalkutta 2011.02.06. 18:05

    A cikk valóban nagyon el van nagyolva. Erről a házról azért sokkal többet is lehetne írni. Persze ez nem egy szaklapban és nem a szakmának szólt a cikk, na meg nem is szakértő írta. Azért a háttérben komoly energetikai számítások vannak, amely pl. a téli napsütés okozta passzív fűtést, vagy a főzéssel bevitt energiát is figyelembe veszi. Erre a PHPP nevű programot használják. http://www.passzivhaz.info.hu/phpp.html

    A lapostető előnye, hogy akár állítható is a napkollektor dőlésszöge, így optimalizálható a napsugárzás hasznosítása.
    Erről bővebben itt olvashatsz, a 2. ábra pedig a kérdésedre is választ ad.
    http://www.naplopo.hu/Cikkek/Napenergia-lehetosegek/Napenergia-lehetosegek.html

    A földhő hasznosítás ebben az esetben csak annyi lesz, hogy a beszívott frisslevegő előmelegítésére egy csőrendszer lesz kb. 2m mélyen a földbe ásva. Tehát nem a -1X fokos levegő jön be a hőcserélőbe, hanem 1-2 fokos. Így nem jegesedik le az. Erre vannak programok, amelyekkel ki lehet számolni, hogy milyen hosszú csővezetéket kell lefektetni, hogy hozza ezt a teljesítményt. Ennek a rendszernek nagy előnye még, hogy nyáron passzív hűtésre is alkalmas.”
  • 89. frakk 2011. február 06. 18:40
    „Mégegyszer kihangsúlyoznám, a passzív ház megköveteli szerintem a Labaro féle 2 m mélyre épített FOLYAMATOS szellőzőrendszert, Ha a tervezésnél kivitelezésnél mindezt beépítjük nem számottevő költség. Egyébként az új ablakokba KÖTELEZŐ szellőzőrendszerek vannak építve.
    Egyébként tavalyra kiszámoltam egy passzív ház bekerülési költséget. Telek nélkül 15-20 millából megvalósítható volt 120 nm duplagarázzsal, sok saját munkával persze (ezermester vagyok) :) nem kulcsrakész kőművesmester zenés átadással. Földszintesen, alacsony lábazat, és max 2,4 belmagassággal, A födém rendszerben lehet még variálni, fa és gerenda , vagy teljes monolit rendszerrel. Ki mit tud olcsóbban megoldani. Déli oldalra cserép egy része helyett már eleve napelemet kell építeni”
  • 88. frakk 2011. február 06. 18:27
    „Bambinax: Miért penészedne alatta a fal? ha nincs nedvesség, és hőhídmentes a terület, nem penészedhet.
    Egyébként a gipszkarton mellett szól , hogy azonnal festhető felületet kapsz, és hőszigetelése is jobb lesz a falnak , mint egy direkt vakolat.
    Valaki kérdezte milyen házat építenék: Mivel sokat jártam Németben ill más országokban elég széles a választék. " A szép házak" havi újságot lapozva egy évi anyagban mindig van kedvemre való. Egyébként Újszeged Marostőben nagyon sok szép ház van 3 különösen kedvencem. Ebből Kettőt Tuskó Tíbor Kölcsey utca -i építész tervezett. Szinte maradéktalanul egyezik az izlésemmel a stílusa. A lényeg dupla garázs legyen északi oldalra építve, és déli tájolású ablakokkal kb 120 nm laktér elég. Eddig 200 nm-es ben laktam, de a válság elején szerencsésen eltudtam adni. Egyenlőre várok, mert a pénz egyenlőre jobb ha nem lakásban dolgozik. :) Lakásgondom ennek ellenére természetesen nincs. Ha egyéb kérésed van szívesen válaszolok, sőt jó tanácsokat szívesen adok.”
  • 87. demeterkornel 2011. február 06. 18:12
    „85. kalkutta 2011.02.06. 18:05
    Khhm... LOL! :-)”
  • 86. demeterkornel 2011. február 06. 18:09
    „Mindamellett, amit XBen nagyon jól elmondott, a gipszkartonnak megvan az az előnye, hogy a gipszmag jelentős mennyiségű nedvességet képes megkötni, amikor a lakás belsejében túlzott páraképződés történik, majd ezt a nedvességet le is tudja adni, ha a lakás levegője megkívánja. Tehát egyfajta önműködő páraszabályzó anyag (bizonyos keretek között persze), így általában nagyon jó mikroklímát képes biztosítani.”
  • 85. kalkutta 2011. február 06. 18:05
    „Cselac,
    Demeterkornél korrekt válaszait illetően olvasd el a 48. 61. és 71. hozzászólásait.
    Egy fokig (más téren) magam is high-tech megoldásokból élet. Sőt, fizikát is tanultam. Mégis úgy érzem a cikk valóban inkább egy sales pitch (fizetett dicséret) annak is elég elnagyolt. Pl. ,,a beruházás 10-20 év alatt megtérül". Elég gyatra (üzlet)ember lehet az akinek mindegy, hogy egy beruházás 10 vagy 20 év alatt térül meg.
    Amúgy tényleg nem hiten hanem tényeken kellene vitatkozni. Például mennyi a Nap besugárzási teljesítménye egy négyzetméterre nézve mondjuk januárban? Ennek hány%-át lehet hasznosítani? Erre a célra pl. a mi földrajzi szélességünkön 47 fok dőlésszögű tető alkalmasabb lenne mint a mutatott lapos tető. Független és tudományos kimutatások kellenének a föld hőjének hasznosításáról.
    A pénzes és sznob megrendelők, a pénzéhes tervezők és kivitelezők továbbá a tudatlan újságírók állításainak én nem hiszek.”
  • 84. xBen 2011. február 06. 17:53
    „Ha már zöldtető: http://www.austrotherm.hu/?link=zoldtetok-Oldal-32-320-Page-3.html
    Tőlünk nyugatabbra ez is elterjedtebb. Pl. úgy támogatják a zöldtető építését, hogy kedvezményt adnak a csatornadíjból. Mégpedig azért, mert a zöldtetők víztartó képességük révén a sűrűn lakott területeken csökken a csatornák intenzív terhelése egy nagyobb zivatar idején.”
  • 83. xBen 2011. február 06. 17:45
    „80.
    A gipszkartonnak sok előnye van. Száraz technológia, nem viszel be a házba több m3 vizet, mint a vakolattal, aminek aztán ki kell száradnia. Gyorsan, akár saját kezűleg is kivitelezhető és teljesen sík falakat kapsz. Sok téglaházban is már inkább gipszkartonoznak vakolás helyett.
    A penészesedésről pedig röviden annyit, hogy az ott alakul ki, ahol magas a páratartalom é a fal felülete a harmatpont alatt van. Ekkor kicsapódik a pára és vizesedik, majd penészedik a fal. Ez elsősorban a hőhídaknál, a padló és a fal találkozásánál, a monolitbeton áthidalóknál és a koszorúknál fordulhat elő, ahol nem megfelelő a hőszigetelés és ezért hidegebb is a felület, mint máshol. Ezt megfelelő hőszigeteléssel meg lehet oldani. Egy építésznek ezt tudnia kell. De adott esetben átmenetileg a sűrűbb, intenzív szellőztetés -pár perc kereszthuzat- és a túlfűtés is segíthet.
    Probléma szokott még lenni, hogy az új, jól záró nyílászárók miatt nem szellőzik a lakás és így a páratartalom nagyon magas lesz. Egy jól szigetelt, hőhídmentes házban is probléma lehet ez, mégha penészesedést nem is okoz minden esetben. Ezért pl. az új épületek esetében a németeknél már előírás a gépi szellőztetés, különben nincs használatbavételi engedély. Nálunk ez még nem előírás, de mindenképpen ajánlott! Az ablaktalan helységeknél most is előírják a ventillátoros elszívást, de sajnos rendszerben nem követelik meg. Úgy pedig nem sokat ér.
    Azért már jártam olyan új építésű lakásokban, ahol az ablakokon van egy légbeeresztő szelep, míg a fürdőben, wc-ben egy páraérzékelős ventillátor, ami automatikusan kapcsolgat, így szabályozva a páratartalmat.
    A legjobb megoldás a hővisszanyerős központi szellőztető rendszer, ami folyamatos alacsony légcserével biztosítja a friss, oxigéndús és szabályozott páratartalmú levegőt.”
  • 82. kovácsnééscsaládja 2011. február 06. 17:30
    „az nem fű a tetőn.....,a látszattal ellentétben..., több ilyen tetőt láttam már élőben... visszaadja a természetnek a zöld felületet, amit az épület területe elvesz..., varjúháj, kövirózsa, stb...ilyenekkel ültetik be....nyilván a szigetelés, vízelvezetés tökéletesen meg van oldva...össze van gyűjtve, újra van hasznosítva....”
  • 81. demeterkornel 2011. február 06. 17:24
    „"No, akkor most tényleg kötözködésből, hogy kornelnak is igaza legyen valamiben."
    Igazán köszönöm, de előtte is igazam volt mindenben, úgyhogy nem volt nagy szükség erre. :-)”
  • 80. bambinaXX 2011. február 06. 17:02
    „58! Frakk, én csak laikus vagyok - miért jobb a gipszkarton a falra, mint a vakolás? Nem penészedik alatta a fal??
    köszi”
  • 79. xBen 2011. február 06. 16:05
    „A Passzívház azért kicsit összetettebb dolog, mint amit egy cikk alapján részletesen meg lehetne ismerni.
    Ez egy nagyon finoman összehangolt rendszer, aminek része a jól hőszigetelő termikus burok, a légtömörség, a tájolás, a kompakt épülettömeg, a nyílászárók passzív nyeresége, a nagyon jó hatásfokú hővisszanyerős szellőzés, de pl. nem része a több milliós, bonyolult gépészet. Lényeges még a nyári túlmelegedés kérdése, amit tetőtúlnyúlással, de akár külső árnyékolókkal is lehet szabályozni.
    A Német Passzívház Intézet (http://www.passiv.de) dolgozta ki a követelményeket és ő is minősíti a házakat méghozzá elég szigorú feltételrendszer szerint. A céljuk pont az volt, hogy a gazdasági optimumig menjenek el a hőszigetelés, a gépészet, magyarán a költségek tekintetében. Tehát még véletlenül sem kell a drága, bonyolult fűtési rendszer. A ház fűtési igénye -figyelembe véve a lakók és a különböző berendezések, készülékek hőleadását is- a leghidegebb időben is kielégíthető akár a befújt frisslevegő utófűtésével is. Tehát egyéb kiegészítő fűtés nélkül.
    Na ez az amit nem hisz el a magyar ember és inkább betervez padló, fal, mennyezet fűtést, hőszivattyút, napkollektort, meg miegymást. Ami így már tényleg a sooha meg nem térülő kategória. Persze aki nem tudja hová tenni a pénzét ...
    Akit érdekel a téma az mindenképpen szánjon rá időt és olvasson utána. A PHI minőségi követelményeiről pl. itt lehet olvani: http://www.passzivhaz-akademia.hu/index/minosegi_kovetelmenyek_passzivhazak_szamara.html
    Illetve még tudom ajánlani ezt a fórumot is: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9115542
    Én a legtöbb információt innen szerezte.”
  • 78. deszkás 2011. február 06. 15:29
    „CSELAC! NESZE: Te is vitattad a (történelmi) tényeket.”
  • 77. cselac 2011. február 06. 14:49
    „kalkutta, szerintem demeterkornel korrekt válaszokat adott, a válaszaira azonban tényleg kötözködés érkezett. Amikor a tényeket vitatja valaki a saját agymenésével, az valóban kötözködés.”
  • 76. kalkutta 2011. február 06. 14:13
    „No, akkor most tényleg kötözködésből, hogy kornelnak is igaza legyen valamiben.
    A bunker csúf mint az ördög öreganyja. Az építtető sznobságból, a státuszszimbólum kedvéért az esztétika minden morzsáját mellőzte. Rendben, a megkeresett pénzt el kell költeni valahol de a szomszédokat nagyon sajnálom. Így tönkretenni a vizuális környezetüket!
    Az egyetlen jó ötlet a fű a tetőn. Az megújuló energiaforrás és egy kecske felnő rajta. Vagy ha nem elég akkor csak olyan arányban kell neki plusz élelmet kell neki venni mint amilyen arányban a föld hőt kell majd kipótolni külső energiaforrásból a tűrhető belső hőmérséklethez.
    De ezt is meg lehet oldani megújuló energiaforrásból! Eleink sok ezer év óta használják a zseniálisan egyszerű trükköt. Minden jogdíj nélkül adom tovább! Kályhát, kemencét kell építeni és abban szénát, szalmát, kukoricaszárat és csutkát kell égetni. Jövőre ezek újból kinőnek a földből. Igazából a tűzifa is megújuló energia csak tovább kell várni.
    Latod kornel ilyen az amikor az ember kötözködik.”
  • 75. tol 2011. február 06. 13:09
    „most tényleg incselkedésből: te frakk milyen házban laksz, ill. ha építenél magadnak, milyet?”
  • 74. frakk 2011. február 06. 09:07
    „Építész Ural kb 20%-a azt sem tudja a passzív házat eszik vagy isszák.
    Egyébként a képen látható ház nagyon szép, de szakmailag hibát is lehet benne találni, laikusként is.”
93 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fagyban is dolgoznak az M43-ason – tavaszra tényleg kész lehet

A NIF a legnagyobb fagyokban azt közölte: folyamatos az M0-as bővítése. Kíváncsiak voltunk, hogy az M43-ason tényleg csak a „kikeletkor" veszik fel újra a munkát? Tovább olvasom