Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

Az M5-ös autópálya kalandos története

Tizenhat évvel ezelőtt készült el az M5-ös bal pályája Kecskemétig, majd 1990-ben Újhartyánig megépítették a teljes értékű sztrádát – még állami beruházásban. Az M5-ös építése ezt követően lelassult, azóta várta Szeged, hogy bekapcsolódhasson az európai közlekedés vérkeringésébe. Kecskemétre, majd Kiskunfélegyházára még viszonylag hamar odavitte a sztrádát immáron koncessziós szerződésben az AKA Rt., Szeged és az országhatár elérését azonban az előnytelen szerződés éppúgy akadályozta, mint a politikai akarat hiánya.
Péntek délután az M5-ös új szakaszán. Levonulnak az építők. Fotó: Karnok Csaba
Az M5-ös autópálya továbbépítésére és üzemeltetésére 1994. május 2-án jött létre koncessziós szerződés a nemzetközi versenytárgyaláson győztes francia Bouygues vezette konzorcium és a magyar kormány között, amelyet Schamschula György, a Boross-kormány közlekedési minisztere írt alá. A konzorcium tagja volt a Bouygues, a Screg, az osztrák Bauholding és a Magyar Aszfalt Kft.: e cégek alakították meg 1994. augusztus 1-jén az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-t. (Az azóta történt kivásárlások után jelenleg a magyar állam közel 40 százalékban tulajdonos, további főrészvényes a Bouygues és a Colas Rt.).

Kecskemétnek állt a zászló

A szerződés a Horn-kormány idején módosult: Lotz Károly, akkori közlekedési miniszter írta alá azokat a passzusokat, amelyek szerint az állam az alacsony forgalom miatti veszteségek után „árnyékdíjat" fizet a cégnek, ami évi többmilliárd forint lehet. Emellett az AKA Rt. a korábban megépült szakaszokat is bevonhatta az útdíjas rendszerbe. A 35 évre szóló koncessziós szerződés szerint az AKA Rt. feladata volt megépíttetni, működtetni, és fenntartani az M5-ös autópályát az országhatárig, az autópálya a koncessziós időszak végével pedig visszakerül a magyar állam tulajdonába.

Az autópálya-építés, illetve -felújítás I. fázisának pénzügyi terve Budapesttől Kiskunfélegyháza-délig szólt, aminek költsége 70,7 milliárd forintot tett ki. Az I. fázist 4 építési szakaszra osztották: az első szakasz volt a 17,4-től a 44,3 kilométerszelvényig, Budapest–Újhartyán közötti rész felújítása, a csomópontok kiépítése. A második szakaszon, a 44,3-tól a 73,5 kilométer szelvényig, Újhartyán–Kecskemét-északig a burkolat fele már megvolt, itt a fél pályát autópályává kellett alakítani. E két szakaszt 1996. december 21-én Horn Gyula miniszterelnök és Lotz Károly avatta fel.

Az „1B" szakaszt Kecskemét-észak és Kecskemét-dél csomópont között, a 73,5 és a 90,5 kilométerszelvényig, 2-szer 2 forgalmi és leálló sávval, 1997. december 6-án adták át. A Kecskemét-északi–Kiskunfélegyháza-déli csomópont, 90,5 és a 113,8 kilométerszelvény közötti „1C" elnevezésű szakaszát 1998. június 9-én helyezték forgalomba. A cégnek a koncessziós szerződés szerint 2003. december 31-éig volt opciós joga az autópálya mintegy 60 kilométeres szakaszának továbbépítésére Kiskunfélegyházától Szeged északi csomópontig, illetve a déli országhatárig.

Négy évre elakadtak a tárgyalások

A magas autópályadíjak miatt a kezdetek óta folyamatos volt a lakosság és a fuvarozók tiltakozása, a kormányok és a cég többször is egyeztettek ez ügyben. Az Orbán-kormány 1998 és 2002 között is tervezte az M5-ös visszavételét állami tulajdonba, azonban nem sikerült megállapodnia az AKA Rt.-vel. Sokallotta a mintegy 70 milliárd forintot, amelyet az AKA az autópálya teljes kivásárlásáért kért. Az autópálya társaság a számára előnyös szerződés miatt – „árnyékdíjat" kapott, valamint 2003 végéig biztosan ülhetett a székében – nem volt érdekelt a továbbépítésben. Forgalomszámlálási adatokra is hivatkozhatott: a délszláv háború miatt valóban kevesebben használták a sztrádát.

Fordulópont 2004 elején

A 2002-es választások után azonban a Medgyessy-kormány már eltökélt volt a sztrádaügy megoldásában. A gazdasági minisztert felhatalmazták, hogy állapodjon meg a társasággal az autópálya kivásárlásáról. Medgyessy Péter miniszterelnök 2004. február 11-én a parlamentben jelentette be ünnepélyesen, hogy a magyar állam az Állami Autópálya Rt.-n keresztül 40 százalékos tulajdonrészt vásárol az AKA Rt.-ben mintegy 21 milliárd forintért. Megígérték: az M5-ös meglévő szakaszai március 12-étől bekerülnek az országos matricás rendszerbe, a Szegedig tartó sztrádát pedig 2005. december 31-éig megépítik. Cserébe a magyar költségvetés évi 15-20 milliárd forintnyi rendelkezésre állási díjat fizet a koncessziós társaságnak, amelyet csökkent az éves osztalék. A magyar államnak opciós joga van az AKA Rt. fennmaradó 60 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására.

Az M5-ös építése 2004. május 17-én kezdődött el, a Strabag, a Colas és a Bouygues T.P. együttműködésében. Ezen cégek magyar leányvállalatai, a Strabag, az Egút Rt. és az Alterra Kft. építették meg mintegy 90 milliárd forintért a Szegedig tartó úgynevezett II. fázist, az M5-ös 45,4 kilométerét – a 113,8-as kilométerszelvénytől a 159,2-esig. Ezt az M43-as három kilométerével együtt ma 13 órakor avatja fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Olivier Bonnin, az AKA Rt. vezérigazgatója a szegedi északi csomópontnál.


Az építés naplója

1985–1989: Elkészült a sztráda bal pályája Kecskemét-északig, a jobb pálya kiépítését is elkezdték.
1990: Újhartyánig kétsávos lett az autópálya.
1990–1994: Nem épült semmi.
1994–1996: Budapest–Újhartyán közötti szakasz felújítása, Újhartyán–Kecskemét-észak közötti szakaszon a jobb pálya kiépítése.
1996–1997: Megépült a Kecskemét-észak és Kecskemét-dél közötti szakasz.
1997–1998: A Kecskemét-északtól Kiskunfélegyháza-délig tartó teljes szakasz befejezése.
1998–2004: Nem épült tovább az M5-ös.
2004–2005: Kiskunfélegyháza-déltől Szeged-északig elkészült a sztráda.
2005–2006: Szeged-északtól az országhatárig befejeződik az M5-ös építése. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megszépültek a házak

Átadták tegnap a Somogyi, a Kelemen, a Kölcsey és a Kárász utca által körülzárt, 500 millió… Tovább olvasom