Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 18°C Még több cikk.

Csak az nem jutott be egyetemre, aki nem is akart

Szeged - Az idén jelentkezők 99 százalékát felvették valamelyik hazai felsőoktatási intézménybe – öt év alatt ugyanis 70 ezerrel csökkent az egyetemre vágyók száma. Szegeden jóval jobb, 54 százalékos az arány – a „slágerszakok" és a kevesebb költségtérítéses képzés miatt.
A 96 ezer jelentkezőből 95 ezer nyert felvételt az idén valamelyik hazai intézménybe: a rendes felvételi eljárásban ugyanis több mint 81 ezer fiatal, a pótfelvételiken további 13 ezer 667 diák került be valahova – gyakorlatilag mindenkit felvettek, aki jelentkezett.

Sokan így magyarázták: a jelentkezés határidejekor, február elején még érvényben volt a tandíjtörvény – csak az mert felvételizni, aki vállalni tudta a költségeket. Szakemberek szerint így elmaradt a szelekció, ami a felsőoktatás színvonalának drámai eséséhez és a diploma elértéktelenedéséhez vezethet.

Gólyák lettek

Míg 2003-ban Magyarországon összesen 159 ezer 865 (Szegedet választva 18 ezer 435) fiatal óhajtott egyetemistává lenni, addig 2008-ban csak 96 ezer 990 (nálunk 13 ezer 874). Öt éve 106 ezer 24 (a szegedi egyetemen 8 ezer 254) gólya kezdhette meg tanulmányait – idén ősszel 94 ezer 591 (az itteni universitason 7 ezer 584) az elsőévesek száma.

Ha az arányokat nézzük, valóban egyre többen járnak egyetemre: míg 1990-ben a 18-25 éves korosztály csupán 12-13 százaléka tanult a felsőoktatásban, addig 2008-ra ez az arány 40-re nőtt. A jelentkezők száma azonban 2004 óta folyamatosan csökken: akkor 167 ezren adták be valahova jelentkezésüket – idén 96 ezren. Ezzel párhuzamosan növekedett meg a bejutók aránya: pótfelvételivel együtt közel 99 százalékra. Ha nem nézzük a pótfelvételit, akkor is 83 százalék az arány, 10 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Öt éve pedig csupán a jelentkezők 65 százaléka juthatott be a magyar felsőoktatásba.
A Szegedi Tudományegyetemre (SZTE) azonban az országos átlaghoz képest jóval nehezebb bejutni: idén 13 ezer 874 diák próbálta meg, ám a pótfelvételivel együtt csak 7584 járt sikerrel – vagyis 54 százalékuk.

Kiváló körülmények között lehet tanulni a TIK-ben. Fotó: Frank Yvette
Kiváló körülmények között lehet tanulni a TIK-ben. Fotó: Frank Yvette

– Számos olyan szakunk van, ahová hagyományosan jóval többen jelentkeznek, mint ahányan bejuthatnak, így „javítják" ezt a mutatót – fogalmazott Homor Géza. Az SZTE Rektori Hivatalának oktatási igazgatója még egy okot említett: vannak olyan hazai egyetemek, ahol magasabb a költségtérítéses szakok száma, ide eleve olyanok jelentkeznek, akik nagy eséllyel bekerülnek. A jelentkezés mérséklődését a másoddiplomás képzés visszaesésével magyarázza: az idősebbek már nem akarnak egy padba ülni az első diplomájukért küzdőkkel, megvárják a mesterszakok térhódítását, ami már jövőre bekövetkezhet. Ezért – Homor Géza szerint – két éven belül a korábbi szintre emelkedhet a felsőoktatási jelentkezések száma.

Olvasóink írták

23 hozzászólás
12
  • 23. tothgy 2008. október 13. 11:05
    „Ez utóbbi egyáltaláln nem "bezzeg az én időmben" - hozzászólás volt részemről, de akkor hozzáteszem, mint korábban azt is, hogy 1990-ben és addig sok-sok éven át évi 17 ezer fő, vagy annyi sem volt a továbbtanulásra jelentkezők száma! A sokkal nagyobb korosztályos létszámokból!
    TTK-t emelted ki, akkor jól kell, hogy tudj számolni: 2000-es évek elejére futott fel a felsőoktatás, úgy 1994-95-től kezdve, előbb inkább a nappalisok száma nőtt, azután rájöttek arra a régiek is, hogy hiszen mi is fiatalok vagyunk még, és itt a lehetőség, nosza. Akár családalapítás után, akár helyette! Ez utóbbi gondolat a gyerekszámcsökkenés egyik oka, hogy generációnk nagy része munka mellett tanult, sok éven át, mert ha egyszer ebbe beleálltunk, nem álltunk meg egy szakmánál, egy diplománál. És mégtöbb mindent egyszerre nem bírunk mi sem..
    És voltak közöttünk, levelezősök között néhányan, akiket a cégük fizetett, de messze nem ez a jellemző, sőt, ritka kivétel. Ma sem fizet engem sem a cég - veszem fel szépen a diákhitelt (ismét). Merthogy a pénz a lakásra, stb. is elmegy rendesen, és minden megtakarításom mindezidáig az iskolákra ment. Sokan meg nem vállalták a fizetős levelezős képzéseket generációmból, de miután megnyílt az ingyenesség lehetősége is, hát éltek vele sokan - akár munka helyett is, vagy olyan nők, akiket eltartanak otthon...
    Hát nekem eléggé egyértelmű, hogy ez a réteg tette ki azt az átmeneti nagy hallgatói létszámot, másképpen honnan a csodából származnának, amikor egy érettségiző társaság kétszerese jelentkezett akkor. És nyilván, ha akik régen nem, de azután mégis jelentkeztek, azokból nem folyik csőből az utánpótlás, hiszen véges a régi jó képességű, bevállalós, sorsával nem csak megalkuvó népesség létszáma.
    Az alacsony pontok szégyen, ránk nézve meg bosszantó is, mert mi min. kétszer annyi pont teljesítménnyel (430-450 körül akár!) végig fizettünk, és nem keveset pl. a mérnökképzésen.”
  • 22. Coesit 2008. október 13. 08:50
    „Ez egy tipikus "bezzeg az én időmben" hozzászólás volt.
    159 ezerről 96 ezerre csökkent a jelentkezők száma. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy sokan lemondtak a továbbtanulásról, vagy más irányban próbálkoznak.
    A TTK-án valóban elég kicsik voltak a ponthatárok. Nyilvánvaló, hogy azért, mert kevesen jelentkeztek, a létszámot be akarták tölteni, hát nem volt más választás, ott húzták meg a ponthatárt, ahol a létszám szerint adódott. Ez persze nem biztos, hogy jó, mert benn is kell tudni maradni. Ha a kispontszám a tanulási kedvet jelenti egy-egy jelentkezőnél, hát nem jósolok nagy jövőt a TTK-án. Ha viszont csupán peches volt az illető az érettségin, és a pontszám nem az általános tudását jelenti, megkapaszkodhat a TTK-án.
    Amit a cégek áldozatvállalásáról írtál, már ma is így van. Ismerek nemegy hallgatót, akik helyett egy-egy cég fizeti a tandíjat. De ez inkább a levelező képzésre jellemző. Egy nappalisnak nyilvánvalóan nincs olyan háttere, hogy bármely cég megelőlegezve a bizalmat, fizesse a tandíját.”
  • 21. tothgy 2008. október 09. 17:44
    „Reméljük a tisztulási folyamat is benne foglaltatik.
    A tény számokat látva sajnos egyáltalán nem vagyok erről meggyőződve.
    A régiekből hidd el legtöbben a 2000-es évek elején juthattak el odáig, hogy továbbtanulásra adják nagy számban a fejüket. Ezért volt a drámai növekedés, azután csökkenés.

    TTK-ra nem mennek, pedig ott ingyen a képzés, és nagy a kereslet. Amellett a ponthatár a béka alatt már. Más ösztönzők is kellenek.

    A divatszakmákért olvashatjuk mi pénzt fizetnek (kozmetikus, fodrász). Másutt is így van ez a felsőoktatásban. (Harvard, de itt nálunk IBS, CEU és társai). A kozmetikus, fodrász pedig éppenolyan alap, de mégis luxusnak is számító szolgáltatás, mint pl. a bölcsészettudomány.
    Aki elhívatott, az mindenre képes érte, saját maga is bevállalja a szükséges áldozatot. Aki csak másokra mutogat az várja a sültgalambot...Sajnos, ha nem is fogja megkapni, mégis, nekünk többieknek mégis fel kell áldozni azt a galambot - csak azért, mert a hiú emberek nem látják be képességeik és a szükségletek határait. Közgazdasági tétel pedig a változatelemzés. Ugyanannyi ráfordítással mi fog több hasznot hozni? Mi hasznosabb magasabb, társadalmi szempontból? Ennek bemutatását az EU elvárja minden projektjétől. Mi mit mutatunk be vajon?
    A lisszaboni deklarátum előírja, hogy a munkáltatók maguk is járuljanak hozzá a képzési költségekhez, hiszen a képzett munkavállalók által előállított haszon a cégeknél marad. Az állam és az egyének felelelősségvállalása és képzési hozzájárulása éppen olyan fontos.
    Ha kell a cégnek ilyen munkavállaló, fizessen azoknak a képzéséért, akik hajlandóak megtanulni a szükséges ismereteket, ha nem kell, akkor ne fizessen. Akkor fizesse a hallgató maga. Pl. egy kommunikáció szakos hogy-hogy nem tudja eladni magát bármelyik cégnél? Meg kell őket győzni, hogy szükség van a cégnek az ő munkájára. Ők ennek a mesterei, nemde?
    De ösztönző minden részről a hozzájárulás, végső soron egymásra vagyunk utalva - írta már a fórumon valaki - minden szakma képviselőitől magas szintű hozzáértést várunk - és mindenki szaktudását egyaránt igénybe vesszük mindannyian. S elvárjuk a megfelelő hozzáállást is, mindenkor. Ezzel tisztelve meg magunkat és másokat - és ezzel válunk az értékteremtő folyamatok aktív részesévé. Nem beszélve saját önbecsülésünkről - ami sok helyen romokban hever és éppen azért, mert nem hajlandóak sokan a szükséges áldozatokat meghozni saját továbbfejlődésük érdekében. A könnyebb utat választják legtöbben, de ha rá lennének, ha rá vannak kényszerítve! Kénytelenek valódi válaszokat adni.”
  • 20. Coesit 2008. október 09. 12:37
    „Amire kereslet van annak felfelé megy az ára. Igen.

    De én most az oktatásról beszélek és itt fordított arányosság van, tehát azt jelenti, hogy a keresett szakoknál indokolt az ingyenes állami képzés.
    Hogy boldog-boldogtalan beadja a jelentkezési lapját ezt nem kétlem. Hiszen már a szülő is arra ösztönzi. Kérdés, hogy állja-e a sarat utána? Benn is kell tudni maradni!
    Ha 2003-hoz képest 62.875 fővel kevesebben adták be a jelentkezési lapjukat, annk mégiscsak oka van. Talán elindult egy tisztulási folyamat.”
  • 19. tothgy 2008. október 09. 12:23
    „Amire kereslet van, a piac törvényei szerint mindig felfelé megy az ára.

    Pontosan ma igazabb, mint bármikor, hogy beadja boldog-boldogtalan a jelentkezési lapját. HÁny fiatal érettségizik? 100-110 ezer? Nincs ekkora létszáma a 18 éves korosztálynak. MÉg ebből nagy számú az olyan érettségi, amit az idősebb korosztály szakmunkásképzőbe járt tagjai szereznek meg - nagy részük ennél többre pedig már nem vállalkozik. Tehát a legifjabbakból tevődik össze. Boldog-boldogtalanból. A sok boldogtalanból is, akik nem látnak értelmes célt maguk előtt. A tanulás nem az? Ha már ingyen van, akkor nem is értelemes, nincs is értéke?
    Mi még munka mellett is bevállaltuk, nem is egy felsőfokú képzést jónéhányan -az a 160 ezres jelentkezési létszám jelentős része még a régi rendszerben tovább nem tanulhatott rétegből származik - akik még mindig elég fiatalok ahhoz, hogy vállalkoznak a képzésre.
    Mégiscsak boldogabbak voltunk, vagyunk a munka melletti, fizetős tanulással - a pesszimista hangvételű írásokat olvasva.
    A punnyadás nem ad boldogságot - valóban. Aki csak tanulgat néha, ha nagyon muszály, de nem örömmel, és azt se tudja miért - ezekre gondoltam. És gazdagságot sem - sem materiális, sem szellemi értelemben - még ha azt a végén diplomával bizonygatná se.”
  • 18. Coesit 2008. október 09. 11:56
    „"Míg 2003-ban Magyarországon összesen 159 ezer 865 fiatal óhajtott egyetemistává lenni, addig 2008-ban csak 96 ezer 990 "

    Ez azért már előrelépés. Talán ez is azt jelzi, hogy nem adja már be boldog, boldogtalan a jelentkezési lapját. Persze az is lehet, hogy demográfiailag is fogyott a létszám.
    Egyetértenék azzal, hogy aképpen alakítsák az ingyenes szakok számát, amillyen kereslet mutatkozik az egyes szakokra. Bölcsészekre most kevésbé van szükség, természettudományi szakokon meg alig kapni hallgatót. Érthető, hiszen a TTK-ás szakok kémiai, fizikai, matematikai alapokon nyugszanak, hát nyilván kevesebben választják, mint az ezektől a tárgyaktól mentes bölcsész képzést. Nem tagadható meg senkitől sem, hogy azt végezze amihez kedve van, de ha az éppen egy jelenleg túlkínálattal rendelkező bölcsész szak, hát legyen fizetős. Normálisnak tartanám, ha államilag azt támogatnák amire kereslet van. A kereslet úgyis mindig változik.”
  • 17. Lemba 2008. október 08. 19:35
    „Iskolakat bezarnak, az emberek nagy resze az eletet kilatastalannak latja, aki teheti kulfoldon probalkozik, egy bizonyos csoport az amerikai culturat utanozza, szoval ilyen hatter mellett hogyan volna lehetseges perspectivat latni a tanulasban.
    A vilaggazdasag osszeomloban van, a termeszetet lepusztitottuk, haboruk duhongenek itt-ott,stb. Ezek utan valaki is lat valami positivumot a jovoben?”
  • 16. tothgy 2008. október 08. 18:45
    „1990-ben a korosztály létszáma 131219 fő,
    ebből érettségizett 55919 fő, 42,6%
    ebből továbbtanulásra jelentkezett 17247 fő, 13,14%
    ebből felvettek száma: 9755 fő, 7,4%!!!
    Az érettségizők létszámának 17,44%-a.
    Jelenleg, 2006 óta az érettségizők létszámának 68%-a az államilag finanszírozott keret.
    A mai korosztályoknak pedig 82-85%-a érettségizik.
    Ez azt jelenti, hogy a mai érettségizőknek 9,2-szer nagyobb az esélyük felsőoktatási intézménybe bejutni, mint volt 1990-ben, amikor a ma diplomát szerzőknek csupán 75%-a juthatott el az érettségiig is.
    Az oktatás színvonala ennyit javult, és ennyit javult volna a gyerekanyag is, hogy ma azok közül is nagy arányban szerezhetnek diplomát és ingyen, akik 1990-ig csak a szakmunkásképzőkbe járhattak volna??

    És a régi, az 1990-ben felvettek 7,4%-án túli népesség jelentkezett azután évekkel később költségtérítéses, levelező képzésekre, munka mellett. Vessük össze a mai, és évek óta a korosztály 56%-át kitevő államilag finanszírozott népesség képességi szintjével.
    Akik mellesleg azt mondják: megérdemli, akinek fizetnie kell a tanulmányaiért - holott csak a mai ifjak jóval szerencsésebbek.
    Azzal együtt, hogy velük párhuzamban tanultunk mi is ugyanúgy. De valamiért az okosabbaknak kellett fizetni - mi bírtuk, bírjuk munka mellett is a tanulást - a túlnyomórészt gyengécskék meg jól elvoltak, vannak mellettünk, mi fizetünk helyettük is. Költségtérítést is, adókat is, GDP-t is termelünk - tanulmányainkkal egyidőben. De belőlünk is egyre kevesebb van már - ezért lett volna, lenne szükség a tandíj bevezetésére - most már vége kellene, hogy legyen a lapításnak, már elfogyott a régebbi generáció, aki még fizetett azért, hogy tanulhasson - nem keveset.
    Az, hogy gyakorlatilag mindenkit felvesznek - egyszerűen "gatyi" - ahogy szokták emlegetni.
    Jobban meg kellene szűrni a társaságot, és mindenkit a megfelelő helyre irányítani, akár szakmát tanulni.
    Hol a megfelelő szakemberek ehhez? Elég sokan képződtek az utóbbi években mindenféle szakokon! Hát mit tesznek?”
  • 15. tothgy 2008. október 08. 13:45
    „"A kaliforniai "háromszoros csapás" törvény megalkotója állítja, hogy a törvény több, mint egymillió bűnesetet előzött meg, és 2,7 milliárd dollár megtakarítást jelentett..lényege: az "életformaszerűen bűnözőket" hosszabb büntetésre ítélik.
    ..Miközben a Rand-csoport nem vonja kétségbe, hogy a törvénynek van némi hatása -akik börtönbüntetésüket töltik nem követnek el bűncselekményeket az utcán - egy követéses vizsgálat (Greenwood, Rydell és Model 1996) alapján azt állítják, hogy ez a bűnözés elleni harc kevéssé hatékony módja. Úgy becsülték, hogy a "háromszoros csapás" - ra költött egymillió dollár hatvan bűncselekményt előzhet meg, míg ha ezt az összeget olyan programokra költik, amelyek a középiskolásokat továbbtanulásra ösztönzik, 258 bűncselekményt előzhetnek meg.
    A kriminológusok már régen tudják, hogy a bűncselekmények többségét fiatalok követik el." (Earl Babbie)

    Tehát a továbbtanulás a bűnmegelőzés és azok költségeit lehet osztani-szorozni állami szinten.
    Meg ki-ki a maga háza táján.
    Hasznos a tanulás mindenképpen, de az átlagjövedelmű családok költségeibe a hallgatónak is részt kellene vállalnia és úgy megállapítani azt, hogy mire képes egy család.
    Sokan vagyunk,akik soha nem hivatkoztunk család jövedelmére, hanem a kis minimálbéres keresetünkből, meg diákhitelből oldottuk meg a problémát. Aktív problémamegoldás - a passzív pedig, hogy oldja meg helyettünk más, és fizessen más, helyettünk is.”
  • 14. honorus 2008. október 08. 13:22
    „Jajj Jajj emberek, ez pusztán statisztikai kérdés. Ha ilyen sok a felsőfokű intézményben nappali tagozaton tanuló ember akkor ők nem fognak megjelleni a mukaerő piacon. Ily módón tudják hozni a 8-10%-os munkanélküliségi rátát-ami valójában szerintem 2x ennyi. Fontos az államnak minél tovább bent tartani az embereket az iskola padban. Hisz ide is örök érvényűen igaz a mondás: Aki időt nyer élete nyer.
    Másik oldalról viszont érdemes lenne megkeresni azokat az oktatókat akik semmire sem használható (Bölcsész) szakon tanítanak, és pöffeszkednek, szívatnak az óráikon, hogy tessék mondani mi az isten búsporos f@száért ilyen nagy az arca. A suli után valóban ki lehet törölni a diplomával....”
  • 13. egyszeru polgar 2008. október 08. 11:31
    „Oszinten szolva, a tanulas mindig hasznos. Az eletben minden informacionak es tapasztalatnak hasznat vesszuk valamikor.
    A kerdes, megtehetjuk-e vagy sem? Az atlag jovedelmueknel nagyon megfontolando, kepesek-e a terhet viselni.
    Azert a szinvonal tartasat feltetlenul szuksegesnek tartom.”
  • 12. tothgy 2008. október 08. 11:03
    „Véleményem a munkalehetőségekrő: a felsőoktatás tíz éve ontja a diplomások tömegeit. Ezeknek, ha valóban megérdemelték a diplomájukat, már bizonyítaniuk kellene, hogy ott ahol vannak teremtenek, használni tudják diplomájukat, eszüket, tudásukat. Bármilyen munkakörbe is vették fel, akár utcaseprőnek - ha használja tudását, hamarosan takarítóvállalatot alapított volna, és munkahelyeket teremt...és bárhol máshol kezdje bár a legalján.
    De ha nem ér többet a mai diploma, a tudás, ami mögötte van annál, mint a régi érettségik, akkor áll így a helyzet, ahogy megmutatkozik.
    Szakmával többre mennének sokan. De azt ciki művelni a számítógépes világban - ám ahhoz sem ért az aki csak játszani tud rajta - és számítógépvezérlésű esztergagépekre keresve sem találtak embert tavaly Szentesen - olvashattuk.
    Régen, 18-20 éve még az érettségizettek is jóval kevesebben voltak, a korosztály 20-30%-a, ennél fogva válogatottabb társaság volt, mint ma a diplomások, akik a korosztályuk min. 40%-át teszik ki! De szerintem még ennél is jóval többet mutat már a mérleg, hisz mindenkit felvesznek.”
  • 11. tothgy 2008. október 08. 10:53
    „Meg kellene vizsgálni mely korosztályokból tevődött össze a 2004 évi 167 ezer jelentkező! És nem azon sajnálkozni, és a tandíj rémére hivatkozni, hogy mennyivel kevesebben jelentkeztek idén.
    1995-től kezdődően és 2004-ben csúcsosodva a magam és főiskolás, egyetemista valamint volt kőrösys társaim példája nyomán biztos vagyok benne, hogy a harminc felettiek tették ki nagyrészét a jelentkezők táborának. Akiknek még nem volt tömegképzés. 1990-ben a végzettek 8%-át vették fel továbbtanulni. Kitűnő tanulóknak, akik gimnázium helyett szakközepet választottak, nem volt esélyük ingyenes képzésre az érettségit követően! De dolgoztunk, és nem rémisztett meg jóval magasabb összegű tandíj és költségtérítés sem, mint ami ma van, és volt kilátásban!
    Korosztályunk a tömegképzéssel párhuzamosan pótolta felsőfokú tanulmányait és fizetett mindezért.
    Mi már elfogytunk, aki akarta, már megszerezte első vagy akár többedik diplomáját ily módon!”
  • 10. egyszeru polgar 2008. október 08. 10:48
    „Leanyom jokepessegu, szorgalmas es kotelessegtudo gyermek volt es most is az. Amikor a palyavalasztas ideje eljott, kerdes az volt, foiskola vagy egyetem?
    A foiskolat valasztotta, mert a munkaltatok zome orul, ha a fiatalnak mar van technikai gyakorlata es azonnal kepes termelo munkat folytatni. A 4. ev vegen mar kapott is ajanlatot egyik tanaratol, mert kitartasa es tudas figyelemremelto volt. Persze nem minden szakteruletre adaptalhato ez a tapasztalat, hiszen vannak szakmak, ahol csak egyetemi kepzes van. A divatos szakmak telitodnek, es "tultermeles" lesz beloluk. Erdemes korulnezni mar kozepiskolas korban, milyen munkakorokre van kereslet, akar kulfoldon is.”
  • 9. joy 2008. október 08. 10:27
    „Gyerekem pár éve végzett a TTK-n. Munka helyett tuvább tanult phd-n. Másodévben megpályázott egy külföldi ösztöndíjat, elnyerte, megcsinálta az egy évet, hazajött, otthagyta az egyetemet -prfesszora gyalázatos viselkedése miatt- egyik hétfőn, pénteken már volt jó munkahelye, vasárnap utazott külföldre.
    Ma boldog családanya, 2. unokánkkal gyesen.

    Aki e tanév végén érettségizik, alaposan nézzen tükörbe, mire van tehettsége, mit csinálna szívesen, és van-e arra szüksége a munkaerőpiacnak?
    Egy jó szakmával jobban lehet vállalkozni-boldogulni, mint egy nagy elméleti-lexikális tudást biztosító diplomával!
    Senki se várja, hogy a munkaadók az egyetem ajtajában lepkehálókkal, és zsíros állásokkal üldözik a friss diplomábal kilépőket!
    Mindenkinek önmagának kell munkáról, életéről gondoskodnia!
    A SZOCIALIZMUS 1990 TAVASZÁN VÉGET ÉRT!”
  • 8. aaa2 2008. október 08. 10:16
    „Nem az egyetemre vágyók száma csökkent..kevesebben tudják megfizetni az adott árak és fizetések nameg az adók mellett..”
  • 7. egyszeru polgar 2008. október 08. 09:54
    „Ordogi kor. A diploma szerzese nem konnyu, tudast es kitartast igenyel, ha megfelelo a szinvonal. Ha a szinvonal esik, a diplomak erteke vele egyutt. A szinvonal esesenek valoszinuleg oka a fizetos rendszer, igy az intezmenyek a penzert olyanokat is felvesznek, kiknek a tudasszintje nem igazan oda valo. A kibukas is csokken, hiszen akkor tavozik a fizeto vendeg.
    A magyar oktatasi rendszer es diploma vilaghiru volt. Az utobbi 10-20 evben sikerult az agyonszervezesekkel tonkretenni?
    Eleg, hogy az orszagot mar teljesen kiarusitottak, a szellemi ertekeinket tartsuk meg, hiszen errol volt a leghiresebb a magyar es a mezogazdasagarol!!!!!”
  • 6. egy diák 2008. október 08. 09:25
    „Én idén fogok érettségizni, jövőre szeretnék továbbtanulni. De sokszor elgondolkozom, hogy érdemes-e, ha nem lehet állást kapni...

    Habár az sokkal megnyugtatóbb, hogy van valami a zsebemben, mintha még érettségi sem volna. Lassan még az utcaseprőnek is kell érettségi...”
  • 5. Ági84 2008. október 08. 09:12
    „Én tavaly diplomáztam, középiskolával és ötödévvel együtt én is 8 évig tanultam a szakmát.
    Munka mellett, levelezőn végeztem a főiskolát, hogy ne kelljen a szüleimen lógnom, elég volt nekik eddig is felnevelniük. 4-es átlaggal zártam a fősulit, mégsem kellek sehova, pedig pénzügyi és humán végzettségem van, emellett fiatal, gyakorlat nélküli NŐ vagyok, aki úgyis nemsokára szül... És akinek nincsenek ismerősei a hivatalokban, nagyobb vállalatoknál.
    Úgyhogy én is gyakorlatilag minimálbérért dolgozom napi 8-10 órában, (nem diplomás min. bér), és várom, hogy talán egyszercsak változik valami, emellett pedig szépen lassan elfelejtem az eddig tanultakat...”
  • 4. egy agrármérnök 2008. október 08. 08:36
    „Sajan ez a magyar valóság. Én 2003-ban diplomáztam. Végig jó tanuló voltam. Szakmámat a szakközépiskolával együtt 8 évig tanultam. Nyári munkát is végeztem évekig. Életem legnagyobb fájó pontja, hogy nem tudtam elhelyezkedni a szakmámba. :( A mai napig is közcélú munkás vagyok, minimálbéren (nem diplomás minimálbéren). Sajnos ezért nagyon felesleges volt a szüleimnek kitanítatni. .( Itthon nem becsülik meg azon munkaerőket, akik tényleg akarnak és tudnak is dolgozni. :( Ebbe az országba nem kell a jó szakember?!”
23 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Évednyitó a szegedi Kövér Béla Bábszínházban

Szeged - Az aradi Adela Moldovan Napsugár című produkciójával nyitotta az idei évadot a szegedi… Tovább olvasom