Délmagyar logó

2018. 05. 23. szerda - Dezső 17°C | 27°C Még több cikk.

Értékes baksi legelő a tét

Baks - Egy 450 hektáros baksi mezőgazdasági vállalkozás ellehetetlenül, ha az állam kihasítja az egyharmadát, 130 hektárt. A Baks melletti földterületet a Kiskunsági Nemzeti Park szeretné megkapni mint természetvédelmi területet, mégpedig olcsón. A nemzeti park és a hektárok tulajdonosa, Alaboodi Ali kuvaiti–magyar kettős állampolgár tegnap a Csongrád Megyei Kormányhivatalban egyeztetett a feltételekről.
A baksi földterület, valamint az Alaboodi Ali kuvaiti–magyar kettős állampolgár alapította gazdasági társaság története a 90-es években kezdődött. A már csaknem 30 éve Magyarországon élő arab férfi, aki közgazdasági doktori fokozatot is szerzett, 1991-ben alapított céget legeltetéses állattenyésztésre Al-Khamis and Al-Safar Kuwaiti Kft. elnevezéssel.

A 90-es évek elején folyamatosan vásároltak földeket: 1995-ig ugyanis a jogszabály még nem tiltotta, hogy gazdasági szervezet hektárokat vegyen. Mára a gazdaság mintegy 450 hektáron tenyészt szarvasmarhákat és juhokat.

Alaboodi Ali baksi birtokának egyharmadát vinné az állam – az üzletember szerint áron alul. Fotó: Karnok Csaba
Alaboodi Ali baksi birtokának egyharmadát vinné az állam – az üzletember szerint áron alul. Fotó: Karnok Csaba

Tavaly év végén derült égből villámcsapásként érte őket az a hír, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park közel 130 hektár gyepet, területük egyharmadát kisajátítja a birtokból, arra való hivatkozással, hogy tájvédelmi körzet földterületeiről van szó. A természetvédelmi törvény ugyanis azt írja elő, hogy idén december 31-éig ki kell sajátítani mindazokat a hektárokat, amelyek a kárpótláskor magántulajdonba kerültek.

– Ezeket a földeket 1996 júniusában vásároltuk sima legelőként, a Kiskunsági Nemzeti Park pedig csak augusztusban „tette rájuk" a tájvédelmi körzet jelölést – mondta az arab üzletember. – Tehát mi voltunk ott előbb. Miután megtudtuk, hogy természetvédelmi területen dolgozunk, tevékenységünket úgy választottuk meg, hogy illeszkedjen a természeti adottságokhoz. Társaságunk része az agrárkörnyezetgazdálkodási programnak, betartjuk a Natura 2000 program feltételeit is. Sosem veszélyeztettük a környezetünket.

Az első forduló után

A tegnapi egyeztetés még nem hozott eredményt. A baksi vállalkozás jogi képviselője a tárgyalás után elmondta, hogy ő a jogalapot – azt, hogy ki lehet-e egyáltalán sajátítani a területet – vitatta, és indítványozta, hogy szerezzék be a Kárrendezési Hivataltól a korabeli földalap-kijelölési határozatokat, mellékleteikkel együtt. Kiderült: a Kuwaiti Kft. elfogadna csereterületet is a közelben, erre a törvény lehetőséget nyújt.

Alaboodi Ali azzal folytatta, hogy óriási károk érik a 20 év alatt kemény munkával felfejlesztett gazdaságot: veszteségek keletkeznek az állattenyésztésben, értékét veszti a maradék földterület is.

A gazdálkodó üzletembert képviselő Maróti Edit ügyvéd elmondta: a Kiskunsági Nemzeti Park minimális összeget, 40 millió forintot ígért a területért, hektáronként 300 ezer forintot. Alaboodi Ali szakértője azonban mintegy 260 millió forintot tart reálisnak, valamint a bekövetkező károk ellenértékét. Úgy tudjuk, a nemzeti park szakértője 132 millió forintot számolt ki (plusz a károk). Maróti Edit szerint ő 4-5 hektáros környékbeli területek eladásából indult ki, ami nem reális, mivel az egybefüggő terület sokkal többet ér.

Kerestük tegnap a nemzeti park igazgatóját is, kíváncsiak voltunk az álláspontjára, de lapzártáig nem kaptunk választ. A vita és a történet folytatódik.

Olvasóink írták

  • 6. freedomcall 2013. január 17. 18:53
    „Kedves Mozimasiniszta!

    Ezek szerint te nem voltál ott mikor tavaly (nem túl csapadékos évben) a nemzeti parkosok egy hét alatt 17.000 békát csapdáztak meg. Szerintem rossz helyen kerested őket, vagy rossz időben. Ha valamit nem látunk, az attól még ott van.”
  • 5. sz3l1m 2013. január 16. 18:02
    „Régóta ismerjük Ali Urat. Mindig is segítette az óvoda és az iskola működését. Munkalehetőségét biztosított és a faluban és mindenkinek csak jó véleménye van róla! Milyen alapon fogja a KNP kisajátítani a földjét?! Ha ez meg fog történni, akkor a saját földünket is ki fogják sajátítani, de csak a testünkön át!
    Harcolj Ali Úr az igazságért!!!”
  • 4. ikszy 2013. január 15. 13:49
    „Hurrá! Ha nem zsidó akkor is ki kell innen űzni? A népnemzeti érzésű jobbik - fidesz arab, palesztin fannak adja el magát. Kibúvott a szög a zsákból! Ha ekte magyar földesúr nem kapált volna még egy vágást se, akkor az bezzeg jó, kedves népnemzeti lenne. Ha már agyonvernek bennünket, akkor ekte magyarok tegyék, sőt keresztények, mert az menő.”
  • 3. grafika88 2013. január 15. 13:25
    „Ha igaz amit a 2. kommentelő ír--márpedig miért ne--minden földet EL KELL venni az arabtól ! Külföldi..még ha kettős állampolgár is ..NE VEHESSEN, NE birtokolhasson MAGYAR FÖLDET !!!!
    Menjen haza és ott neveljen bírkákat, és furjon olajat ! NE itt !!!”
  • 2. Ged55 2013. január 15. 12:58
    „Ezt az Arabot mindenki ismeri itt a faluban, de nem arról, hogy marhákat tart! Inkább arról, hogy hogyan feji a magyart folyamatosan! Ő csak papíron gazdálkodik, sehogy máshogy! Idejött sok pénzzel, megvette a fél falut, most pedig vígan él a természetvédelmi juttatásokból, holott egy kapavágást sem csinál. Nem sajnálom kicsit sem, inkább a nemzeti park gyarapodjon, nem egy ilyen magyarfejő!
    Pont ezért még munkát sem tud adni a falubelieknek, mivel nem is csinál semmit!”
  • 1. Mozimasiniszta 2013. január 15. 11:10
    „A természeti értékeinket védeni kell ! a rajta élő embereket nem ? A nagytudású tájvédelmi szakik, natura kétezresek, parkigazgatók már az atyaúristennél is feljebbvalónak érzik magukat és pózolva-püffeszkedve (nekem egyikükről Mussolini jutott eszembe) osztják a megfellebbezhetetlen igazukat...Bármi kapcsán ha szóba kerülnek, nem az általuk végzett munka szükségességét kérdőjelezik meg, hanem a körömszaggató akadékoskodásuk a szóbeszéd tárgya. A környéken élő emberek között közröhej tárgya , hogy közel fél millárdért felszecskázták a műutat Baks és Ópusztaszer között, békaátkelők címén - holott békát csak minden hetedik esős évben lehet látni arrafelé. Akkor sem az úton, hanem az út északi oldalán lévő szikes gyepen megálló vízben, a déli oldalon erő és szántóföldek vannak, ami ugye még brekinek sem kánaán, hogy oda igyekezzen...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kölcsönbringák Szegeden - márciustól óránként 200-ért

Magyarországon elsőként Szegeden vehető majd igénybe a citybike, vagyis a város frekventált pontjairól kerékpárok kölcsönözhetők. A tervek szerint márciusra épül ki a rendszer. Tovább olvasom