Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Gergő 16 évesen lett egyetemista

Szeged - Csodabogárnak, zseninek tartja a környezete Gyenizse Gergőt. A másodéves, matematika szakos fiú az egyetlen hallgató a szegedi egyetemen, akit már 16 évesen felvettek.
Nincs könnyű dolgunk, amikor Gyenizse Gergővel szeretnénk találkozót megbeszélni. A 17 éves kiskunhalasi fiú ugyanis ki nem állhatja a mobiltelefonok ricsaját, ezért a sajátját szinte mindig kikapcsolva tartja. Csak addig emeli a füléhez a készüléket, amíg felhívja az édesanyját, hogy megbeszéljék, mi történt aznap a suliban, és mi legyen a vacsora, mire hazaér az iskolából.

Mindennapi történet – legyinthetnek sokan. Csakhogy a kamasz fiú nem a gimnáziumi ügyes-bajos dolgairól diskurál a mamával, hanem előadásokról, vizsgákról és kollokviumokról beszélgetnek. Gergő ugyanis a Szegedi Tudományegyetem hallgatója.

A másodéves, matematika szakos fiatalember 16 évesen került be a szegedi egyetemre. Az univerzitás adatbázisa szerint jelenleg ő az egyetlen, akit ilyen fiatalon felvettek. A felvételi egyébként nincs életkorhoz kötve, a sikeres érettségi az előfeltétele.

– Különösebben nem foglalkoztak a korommal a felvételinél. A 144 pontos rendszerben maximális eredménnyel, OKTV-helyezéssel jutottam be. Kétszer indultam a tanulmányi versenyen: az első évben második, a második évben első lettem a két évvel idősebbek között – mondja.
– Nem semmi! – jegyezzük meg, mire szerényen csak annyit tesz hozzá: nem jelentett hátrányt számára az a néhány év.

Gyenizse Gergő főleg matematikai feladványokon töri a fejét. Fotó: Frank Yvette
Gyenizse Gergő főleg matematikai feladványokon töri a fejét. Fotó: Frank Yvette

Gergő hozzászokhatott már ahhoz, hogy idő előtt vegye az akadályokat. Az általános iskolát két évvel korábban kezdte, mint társai. Pedig az óvodában még meg akarták buktatni, mert állítólag szörnyen viselkedett, nem tudták lekötni a figyelmét.

– Az óvónői azt javasolták, hogy járja újra a középső csoportot. Nem hagytam annyiban a dolgot, mert már akkor nagyon éles volt az esze, és kitűnően számolt. Elvittük Bajára a tanulmányi képességeket vizsgáló bizottság elé. Azt tanácsolták, inkább ugorjon egy évet. Így lett kisiskolás, ötévesen – emlékszik vissza az óvodai évekre Gergő anyukája, Gyenizse Gáborné Ancsa, aki maga is pedagógus. Gergő az iskolában is lekörözte a többieket: a harmadik és a negyedik osztályt összevonva végezte el. Már akkoriban zseninek nevezték, gyerekként 143-asnak mérték az IQ-ját.

Érettségi – három nappal a 16. születésnap után

– Az előadásokon nem szokásom jegyzetelni, mert akkor nem tudok rendesen odafigyelni. A gimnáziumban sem szerettem azt, hogy elvárták: minden órán külön füzetbe dolgozzunk – mondja Gergő, aki három nappal a 16. születésnapja után érettségizett. Matekból és fizikából az OKTV-eredményei miatt nem kellett vizsgáznia, de négyesnél rosszabbat egyetlen tantárgyból sem kapott. Az érettségi évében egy különleges versenyen is részt vehetett: a hatfős magyar csapat tagjaként ezüstérmet szerzett a Vietnamban megrendezett matematikai olimpián.

– Soha nem éreztem túlságosan okosnak magam, még ha a környezetem gyakran csodabogárnak is tartott. Az agyam nem helyettesíti a számítógépet, nem szoktam harmadik gyököt vonni fejben. Nem vagyok színötös tanuló, nekem is meg kell szenvednem a vizsgákkal – vallja meg őszintén.

A halasi fiú számára kézenfekvő volt, hogy Szegedre jelentkezzen, hiszen már középiskolás korában is a városba járt az egyetem matematika szakkörére. Miután felvették, sem keresett albérletet, naponta vonattal teszi meg a másfél órás utat. Az sem zavarja, hogy mivel közvetlen csatlakozás nincs, Félegyházán át kell szállnia. Jogosítványa sincs, de nem is tervezi a beszerzését.

– Nem vagyok valami jó a koncentrálásban, és felelősséget sem szeretnék vállalni – sorolja a jogsi elleni érveit. A vonaton újságolvasással üti el az időt, különösen a politika érdekli. – A társadalmi kérdések jobban foglalkoztatnak, mint a gazdaság – mondja, ami mégiscsak furcsa egy számok világában élő fiataltól. Szintén meglepő, de ki nem állhatja a számítógépeket, matekosként az informatika egyáltalán nem vonzza. Hangsúlyozza, nem szeretné tanulásnak tekinteni a matekot. – Még nincsenek különösebb terveim a jövőt illetően, de az biztos, hogy a matematikához köze lesz – jelenti ki határozottan. A rövid távú terveivel kapcsolatban csak annyit jegyez meg: a beszélgetésünk után szeretne minél előbb hazaérni Halasra. Talán addigra elkészül az édesanyja a vörösboros, kakukkfüves marhasülttel. No lám: hiába tartják különcnek vagy zseninek, egyvalamiben mindenképpen olyan, mint bárki más: szereti a hasát.

Olvasóink írták

40 hozzászólás
12
  • 40. zsebi 2009. január 19. 16:43
    „ebből a szempontból jó, de nem kellene a nagyokra a kicsiket rábízni (felöltöztetés stb)
    és mindenkivel a saját színvonalán kellene foglalkozni (ahogy az ovi szlogenje "egyénre szabott fejlesztés")”
  • 39. szunyi 2009. január 19. 14:01
    „zsebi

    Összevont csoportról beszélsz?, ahol 3-7 éves korig vannak?

    A fiaim ilyenbe járnak, szerintem nem rossz!
    Sok olyat megtanulnak amit az egyke gyerekek nem pl., felelőség a kisebbek iránt. Igen én segítek neki kimenni a WC-re, szedni a levest, mert ez az én felelősségem. Alá felé rendelt viszony, ami az életbe általános (fönök-beosztott), a csúcsragadozó pedig az óvónéni.
    A kisebbeknek pedig ott elöltük a példa (nem a felnőtt, hanem a többé kevésbé egy hierarchiába tartozó gyerek, aki felette is van, de azért olyan amilyen ő), hogy hogyan kéne csinálni a dolgokat.”
  • 38. allegro 2009. január 18. 12:39
    „Kedves zsebi, megértelek.
    S az okosabbak szoktak valóban a szerényebbek lenni - azt is nagyon jól tudom - magamból kiindulva is.
    Én egyébként annak idején évvesztesként kétszer jártam a nagycsoportot, egyik évben csak deles voltam - de nekem az volt az összes óvodába járás és nem hiányoltam többet. Öcsémmel együtt indultunk, aki a kiscsoporttal kezdte. Tehát többet járt egy évvel nálam oviba. Belegondolva - mégis hiányosabb szocilis szerepkészségekkel rendelkezik - ma is..ég és föld vagyunk - mindenféle értelemben.”
  • 37. kriszta3 2009. január 18. 09:49
    „Kedves "nemzeti demokrácia"! Köszönöm a megerősítést, a szívem mélyén, anyaként én is így gondolkodom. Remélem, hogy lesz erőnk és kitartásunk ahhoz, hogy ha "csodabogár" is lesz a kisfiunk, egy teljes és boldog gyermekkort tudjunk biztosítani neki (egyébként szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert úgy gondolom, hogy egy jól működő családban élünk, és mindenki azon van, hogy a gyerekek - mert hármasikrek - minden alapot és hátteret megkapjanak a kiegyensúlyozott gyermekkorhoz).”
  • 36. zsebi 2009. január 18. 07:41
    „Persze, hogy nem számolásról(15-ig meg kell taninulni nagycsoportban számolni) meg olvasásról kell, hogy szóljon az óvóda(holott tanintézmény), de a gyerek a saját szintjét sem tudja tartani......nincs egyénre szabott fejlesztés és 3 évesekkel töltik fel minden évben a csoportot.(a 6-7 éves mit tanul egy 3 évestől?? Tényleg...megtanulja felöltöztetni, meg a budira kikísérni.....mind1 hosszú....

    Egyetemre mindenkit felvesznek ma már.......

    És nem mondtam olyat, hogy különb a többinél (csak okosabb) és sokkal szerényebb a társainál.”
  • 35. allegro 2009. január 17. 22:24
    „Zsebi, szerintem az óvoda nem arról kell, hogy szóljon, hogy menyire olvas meg számol a gyerek, ha tud, legyen az ő és szülője dolga, de van sok más készég, ami ebben a korban ennél sokkal fontosabb - mint írták előbb. Különben meg, a most lenézett sok gyerek mind egyetemre készül..és fel is veszik nagyrészét ma már. És velük is meg kell tanulni együtt lenni, elfogadni őket, mindenkit. Ha már itt úgy kezdi, hogy ő különb mindenki másnál, az nem feltétlen egészséges viszonyulási mód lesz felnőttként sem.”
  • 34. török 2009. január 17. 19:28
    „zsebi: nem tudom, hogy hallottál-e róla, de az érzelmi intelligencia kialakulásában döntő szerepet játszik az írás és az olvasás tudása. Minél hamarabb tanul meg egy gyerek írni-olvasni, annál kevésbé fejlődik ki az érzelmi intelligenciája. Nem hagyományos oktatással működő iskolákban ezért csinálják azt, hogy a gyerekek csak második-harmadikban tanulnak meg írni-olvasni, és érdekes módon az érettségire ugyanolyan szinten vannak tanulmányilag, mint a hagyományos iskolában lévők, sőt. De önállóságban lepipálnak minden poroszos oktatásban részesülő gyereket. És abban sem vagyok biztos, hogy baj, hogy negyedikig nem osztályoznak. A jegyrendszer egy teljesen rossz, idejemúlt megbélyegzési módszer, csak a felvételizés szempontjából fontos. Én nem hagyományos gimnáziumba jártam, és ott végig írásbeli osztályzás volt, minden tanár írt a tantárgy kapcsán a csoportról is és a diákról is egy A5-ös oldalt. Sokkal jobb volt, mert tudtad, hogy miben vagy jó, és miben fejlődhetsz. Persze az utolsó két évben kénytelenek voltak jegyet is adni, mert felvételi van. És nem egy alacsony ponthatáros szakra kerültem, tehát hátrányom nem lett a gimiből, csak előnyöm.”
  • 33. zsebi 2009. január 17. 12:44
    „allegro

    "Mi az, hogy az óvodában nem tudták lefoglalni amikor ezerféle feladatot kapnak ott a gyerekek?"

    A nagy duma az az ovikban, hogy egyénre szabott fejlesztéssel működnek. Az én gyerekem, most múlt 6 éves, de bánom, hogy nem kezdte el a sulit szeptemberben. Olvas(egyedül a csoportjában) meg számol, minimum fél-1 évvel a csoporttársai felett van értelmileg. Rengetegen járnak logopédushoz. Vicc, hogy egy 6-7 éves gyereknek nem lehet érteni a beszédjét. Ha az oviban feleadatok vannak, azokkal foglalkoznak, akik még 10-ig sem tudnak elszámolni, aki értelmesebb félre van zavarva a terem sarkában és szabad foglalkozás van.”
  • 32. allegro 2009. január 17. 12:20
    „Szerintem a legtöbb hozzászóló nagyon reálisan gondolkodik a témáról.
    Nem is tudok mit hozzátenni ennél többet. A sok IQ-t az élet minden területén használni kellene, akkor beszélhetünk valódi magas IQ-ról. Egy ilyen tesztben, bár jobbára feladatmegoldásokból áll, de sokrétű témában, ami sikeres szociális kapcsolat teremtő és fenntartó képességet is jelez, ugyanakkor ő még a vonaton se foglalkozik semmi mással a betűkön kívül. A befejezés frappáns volt a rövidtávú célokról, némi humor is mintha megbújna, tehát még nem reményvesztett. Ugyanakkor emlékeztet egy olyan "mondd meg anyu mit csináljak, melyik egyetemre menjek tovább" típusú tíz évvel idősebb fiatalemberre...Lehet, hogy az édesanyja túlzottan uralkodik rajta, és ő az, aki szorgalmazza, hogy csak teljesíts fiam, semmi más nem számít?...Mi az, hogy az óvodában nem tudták lefoglalni amikor ezerféle feladatot kapnak ott a gyerekek? A koncentrációs készsége nem fejlődött ki, akkor sem, ha a matek ezt nagymértékben követeli. Egy összetett informatikai megoldás komoly figyelmet követel. Sőt, teammunkát nemegyszer - képes lesz erre? Vagy gépként él majd? Az alkotókészséghez kreativitás is kell, amit semmivel sem fejlesztettek. Hogy lezavar gyorsan minden tanulnivalót az sokkal egyszerűbb, mint belehelyezkedni és valóban magáévá tenni egy-egy témát - elhiszem, hogy az egyetemi tanulási rendszer így tetszik neki...ekkor azonban akár két-három szakot is végezhetne egyszerre -elbírhatná azt is - mint sokan munka stb. mellett - lehet, hogy nem kevesebb IQ-val..?”
  • 31. nemzeti_demokrácia 2009. január 17. 11:57
    „kriszta3!

    Semmit nem szabad elsietni! Hagyd meg gyereknek, mert a képességei nem fognak romlani, azzal is tökéletesen meg fogja találni a képességeinek megfelelő világot, ha mindent abban az időben kezd el, amikor kell. Gondolj bele, hogy a világot előrevivő tehetséges emberek közül a 99,9999999% mindent időben csinált, szociálisan, kulturálisan megfelelően fejlődött, semmit sem sietett el.
    Nem lesz attól hátránya egy tehetséges gyereknek, hogy nem 2-3 évvel korábban csinál meg mindent. A gyerekeknél, a fiataloknál 1-2-3 év döntő különbség, nem szabad sikerorientált, agyonhajszolt gyereket csinálni a gyermekedből, csak mert okos és tehetséges, mert azzal ugyan hamarabb kiművelheti magát mint mások, de aközben szociálisan egy totálisan degradált gyerek lesz belőle. Nem nagyon tudnak mutatni olyan embert, aki hamarabb csinálta a dolgokat, és nem züllött el, nem lett degradált, stb. lásd Szász Marci, és a cikkben szereplő fiú sem egy vágyott életet mutat.

    Hidd el, A GYERMEKED HÁLÁS LESZ MAJD NEKED majd évtizedek múlva, hogy hagytad, hogy normális gyerek legyen, mindent idejében kezdjen el, a képességeinek megfelelően, és nem hagytad túl hamar felnőni, és stresszelni. Jó iskolába írasd majd, akkor amikor minden gyermeket iskolába kell íratni, segítsd, tereld, de ne erőltess semmit, mert ha 5-6 évesen az aktuális képességei szerint valakit belekényszerítesz egy pályába, amiről utána nem térhet le, pszichológiailag és szociálisan is borzalmas következményei lehetnek, és mi van ha 2-3 év múlva kiderül, hogy valójában tök más érdekli???

    Pl. én amikor általános iskolás voltam, alsó tagozatban imádtam a matematikát, hihetetlen jó voltam, de a szüleim nem erőltették, hogy na legyek matekzseni. És jól is tették, mert felső tagozatban ismertem meg a törit, a magyar nyelv és irodalom szépségeit, és én azt az utat választottam tovább és a későbbiekben is enyém volt a döntés, képességeimnek megfelelően kiválaszthattam, hogy mit akarok csinálni, és ehhez bőven elég volt a család támogatása, nem kellett tolniuk, noszogatniuk, dolgokat rám erőltetniük.

    Ez a tanácsom Neked!”
  • 30. kriszta3 2009. január 17. 08:18
    „Vegyes érzelmekkel olvastam a cikket. Hogy miért? Mert az egyik kisfiam 5 éves lesz, az ovi egy "rémálom", imádja a számokat, szeret számolni és 148-as az IQ-ja. Néha azt gondolom, hogy szerencsés, hogy ilyennek született, néha pedig teljesen felülkerekednek bennem az anyai ösztönök, hogy miért nem tud ő is "átlagos" lenni. Nem tudom, hogy mivel tennék neki jót, úgy, hogy megmaradjon gyereknek, mi az ami őt boldoggá tenné úgy, hogy kiegyensúlyozott, elégedett felnőtt legyen belőle, de ugyanakkor esetleg kamatoztatni is tudná a tehetségét. Nagy szerencséje, hogy van két ikertestvére akik által mindig kortárs közösségben van, akik szeretik és elfogadják őt, de ők a testvérei. Mi lesz vele később? (Mi legyen vele? Mi lehetne?)”
  • 29. zsebi 2009. január 17. 07:59
    „én el vagyok keseredve a mostani oktatástól....
    4. osztályig nincs osztályzás...testnevelés órán később sincs....hogy hogy mi tudtunk időre futni? 30,60,100,400,800 méteren? és erre az a válasz, hogy vannak duci gyerekek is...pffff....
    és ami dühít még, hogy mindegyik általános iskola MŰVÉSZETI....
    régen ez nem így volt
    és még a kettes tanuló is tudta, hogy mikor volt a mohácsi csata....nem úgy, mint akik mostanság érettségiznek...

    nehéz dolga van a szülőnek, amikor általános iskolát választ a gyermekének...”
  • 28. nemzeti_demokrácia 2009. január 16. 23:40
    „Elismerem, hogy okos lehet, és tehetséges, stb. Gratulálok is ehhez.

    Ugyanakkor pszichológiai, pedagógiai és szociális okból is KATASZTRÓFÁLIS ez a történet. Ez a srác egy lelki roncs lehet, vagy 1-2 éven belül az lesz. Nem a korának megfelelő életritmusban él, nem hiszem, hogy a sok könyv bújása közben lenne ideje szociális életet élni, főleg ha ilyen megfeszített tempóban teljesíti a tanulmányait.

    Távol álljon tőlem, hogy irígy legyek, mert nem is vagyok az. De ez egy borzasztó sors. Én rengeteg okos és "zseni" ember között mozgom és élek, és magamat sem tartom hülyének (most tényleg nem egoizmus, hanem realizmus), de mindnek megfelelő szociális élete van, KIEGYENSÚLYOZOTTAK, mindent a maga idejében tettek, és ettől tudnak igazán sikeresek lenni. Az, hogy valaki 16 évesen lett egyetemista nem annyira a kiegyensúlyozottságról és sikersztoriról, mint inkább teljes lelki válságról szóló történet.

    Ez a fiú úgy tűnik, hogy FELEMÉSZTETTE a jelenét és jövőjét. Sajnálom.”
  • 27. török 2009. január 16. 21:56
    „elírtam: nem hinném, hogy elégedett az, aki az egyik téren kimagasló HELYETT nem hinném, hogy elégedett az, akinek csak az egyik téren kimagasló a tehetsége, az élet más terén meg a lemaradása / alulfejlettsége kimagasló”
  • 26. török 2009. január 16. 21:10
    „Milyen önző dolog az, hogy a többség a fórumon arról beszél, hogy karolják fel minél hamarabb a srácot! Úgy! Használjuk ki, hogy van egy ilyen koponya, és mint egy új szoftvert , telepítsük fel a "tudomány nagy számítógépére". Azt meg mindenki magasról lesz..ja, hogy a srác élete milyen lesz azután, hogy felkapják. Hogy a korai iskolába íratás miatt mennyi mindentől fosztották meg a szociális élet terén. Milyen élete lesz, miután rájönnek a tényleg zseni koponyájára a nagy fejesek és cégek. Jó lesz az neki, hogy felkarolják és kihasználják a tudását? Ebbe sikerül belegondolnia annak, aki ilyeneket ír?
    Másfelől nem tudom, milyen romló egyetemi színvonalról írnak egyesek komolynak szánt sorokat. Minden esetre az tuti, hogy az ember élete nemcsak az agy kapacitásának fejlesztéséből és a szellemi tudás halmozásából, hanem még számtalan faktorból áll. Nem hinném, hogy elégedett az, aki az egyik téren kimagasló. Tehát ATTÓL, HOGY VALAKI KIEGYENSÚLYOZOTT, NEM ÁTLAGOS!!!

    Próbáljuk már az emberi részét is meglátni a témának, nem csak a társadalmi hasznát! (kéri egy pszichológus hallgató)”
  • 25. csotam88 2009. január 16. 18:31
    „Gergő az osztálytársam volt gimnáziumban. Igazat adok annak aki azt mondta , h nehéz beilleszkedni a két évvel idősebbek közé, elég sok problémája volt neki ezzel meg kell hagyni. Nem vagyok jártas a matematikában, de nem hinném h sok matematikus dolgozik manapság számítógépek nélkül. Úgy gondolom h Gergő egy félkarú óriás lehet így, ha ennyire hidegen hagyja az informatika.Hiába a hatalmas tudás, ha gyakorlati feladatokra nem tudja azt felhasználni.”
  • 24. flexsnake 2009. január 16. 17:53
    „Örülök neki, még két megasztáros hírt is és akkor át is lehetne nevezni bulvárujságnak az egészet.
    Szerintem egy iq-tesztet is rakjanak fel és megdöbbennének mennyi átlagon felüli van még :D”
  • 23. cyt 2009. január 16. 17:49
    „16.-nak:
    Igen Ma´te´ Attila a neve. Az USA-ban el.
    ---> http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~mate/
    Attila Máté
    Department of Mathematics
    Brooklyn College
    2900 Bedford Avenue
    Brooklyn, NY 11210-2889
    USA”
  • 22. theseus 2009. január 16. 17:33
    „A téma fontos és érdekes, de a cikk kb. ugyanolyan felületes, mint a többi ebben az egyre jobban elbulvárosodó lapban. Még az sem derül ki, hol érettségizett Gergő, de persze az sem, hogyan tanul, ha nem jegyzetel. Én egyébként nem féltem, mint egyesek, inkább minél több ilyen hallgató kellene az egyetemen. Nem kell mindenkinek beleszürkülni az átlagba, ami egyre gyengébb.”
  • 21. hetvenhetes 2009. január 16. 17:12
    „Kedves Gergő !
    Gratulálunk a sikereidhez !
    Nagyon büszkék vagyunk rád !!!
    Timi és a mezőgyáni rokonság”
40 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zsarolót értek tetten a sándorfalvi rendőrök

Sándorfalva, Dóc - A zsarolási pénz átvétele közben értek tetten egy dóci férfit tegnap délelőtt… Tovább olvasom