Délmagyar logó

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia -1°C | 8°C Még több cikk.

Hogyan lett Horthy Miklós az, aki?

Nem tud mit kezdeni Horthy Miklóssal a hazai történetírás és közgondolkodás. A históriánk 1919–1945 közötti időszakát meghatározó személyiségéről eddig alkotott ellentmondásos kép pontosításához új adalékokkal szolgál Zombori István történész. A Csongrád megyei Móra Ferenc Múzeum és hálózat igazgatója arra az alapvető kérdésre keresi a választ: hogyan lett Horthy Miklósból az, aki?
– 50 éves Horthy Miklós ellentábornagy, amikor szétesik körülötte az Osztrák–Magyar Monarchia. A hirtelen támadt káoszban mit kezd magával az a meglett férfi, aki korábban katonák sokaságának parancsolt, hajók sorsáról döntött?
– Nem sok köze volt Horthy Miklósnak 1918-ig Magyarországhoz. Az Osztrák–Magyar Monarchia flottája parancsnokaként, hajóskapitányként beutazta az egész Földközi-tengert, a kor információs szintjén órákon belül tudta, mi történik Londonban vagy Isztambulban. Az első világháborús vereség után kénytelen volt hazamenni közepes méretű birtokára, Kenderesre, ahol nem tudni, hogy működött-e egyáltalán telefon.

Zombori István. Fotó: DM/DV
Zombori István. Fotó: DM/DV

– A kenderesi elszigeteltségben eltöltött tél és tavasz után miként kerül be az ország politikai vérkeringésébe?
– 1919 első hónapjainak jellemzéséül csak annyit: Budapesten káosz, majd jön Károlyi és utána a bolsevikok; az országba behatol tízezer román katona; a déli végeken ott vannak a szerbek; Szegedre néhány száz francia gyarmati katona érkezik; északon a csehek jönnek látogatóba. A társadalom másik része meg szervezkedik: Bécsben, Aradon, később Szegeden ellenkormány is alakul. Károlyiék ellenpontozásaként kellett „megfelelő ember a megfelelő feladatra". Nem tudni, kinek jutott eszébe Horthy Miklós, de üzentek neki, hogy jöjjön. Horthy májusban Szegedre érkezett: felkérték, hogy vállalja el a hadügyminiszteri tisztet. Nem vállalta, hazautazott. De egy hét múlva visszatért, mondván: „nem tudom tovább hallgatni a kenderesi fű suhogását", és belevetette magát a politikába.

– Mit tudott az ezt megelőző években legfeljebb díszegyenruhásan külföldi diplomatákkal elegáns fogadásokon társalgó Horthy a magyar belpolitikáról?
– Szinte semmit. Tájékozatlan, sőt politikailag teljesen felkészületlen úriember volt.

Horthy Miklós a legendás fehér lovon Szegeden.
Horthy Miklós a legendás fehér lovon Szegeden.

Az 1919. június 6-án Szegedre érkező „tájékozatlan úriember" kitől és mit tanult meg, mikorra a Tisza-parti városból augusztusban a Dunántúlra indult? Ön ennek a két hónapnak a történetét dolgozta fel az Újragondolt negyedszázad – Tanulmányok a Horthy-korszakról című kötetben megjelent írásában.
– Hatottak rá az „ellenforradalmi" szervezkedés emberei: például olyan katonatisztek, akik első világháborús élményekkel rendelkeztek. Megismerkedett értelmes szegedi polgárokkal, a közülük kikerülő városvezetéssel. „Átváltozása" szempontjából döntőnek tekintem a páter Zadravecz Istvánnal való találkozást.

Kocsmaasztal mellett

Hogyan kell elképzelnünk egy Zadravecz–Horthy-találkozót? Zombori István történész föltárta: az alsóvárosi ferences házfőnök szobájában órákon át beszélgettek. Majd estefelé – például július 27-én – Zadravecz házfőnök és Horthy ellentengernagy átballagott a Földműves utca 7.-be, az Alsóvárosi Népkör épületébe, ahol az esti órákban az alsóvárosi gazdák, földművesek egy-egy sör mellett megtárgyalták, hogy mit kéne csinálni. Horthy beült közéjük, és így folytatták a beszélgetést. Horthy, aki az élete nagy részét hajón töltötte, Szegeden megismerkedett az itteni öntudatos, a hazáról felelősen gondolkodó, azért tenni akaró gazdálkodókkal – az 1919-es magyar valóság egy darabjával.

– Ki az a Zadravecz? Neve hallatán az iskolai történelemkönyvekből a „tábori lelkész" szókapcsolat úszhat emlékezetünkbe.

– A több nyelven beszélő, intelligens, művelt ferences szerzetest 30 éves korában, 1914-ben rendi elöljárói a szegedi Mátyás téren lévő kolostorba küldték. 1919-re tevékenysége messze túlterjedt a kolostor falain. Zadravecz sokat tanult az alsóvárosi gazdáktól, és azok is tanultak tőle. Azt látták, hogy nagyon nem jó az, ahogy az ország sorsa fordult. Különösen, amikor 1919 elején a kommün hatására Szegeden is meg akarták szervezni a Tanácsköztársaságot. Akkor ezekkel az alsóvárosi gazdákkal együtt Zadravecz nekiállt, hogy a leghatározottabban fellépjen ellenük. Így Alsóváros több ezer parasztpolgárának, e nagyon öntudatos, színmagyar, katolikus, paprika- és egyéb mezőgazdasági termelésből élő gazdatársadalomnak a vezéregyénisége, sőt a szegedi szellemi élet meghatározó egyénisége lett. A szegedi Hunyadi-emlékek hagyományaiból táplálkozva új Kapisztránnak képzelte magát, aki vezéregyéniséget keresett a kommunisták elleni küzdelemhez.

– Tűz és víz az a két ember: Horthy református, iskoláit Debrecenben és Sopronban végezte, a flottához került – Zadravecz Rómában tanult, és elkötelezett katolikus volt. Hogyan kerül Horthy a ferences szerzetes hatása alá?
– Amikor Horthy Szegedre érkezett, pár napon belül bemutatták őket egymásnak. Zadravecz úgy látta: Horthy az a személy, aki alkalmas a „vezér" feladatra. Ezért felkarolta Horthy Miklóst: bevezette a magyarságtudományba, a magyar állam problémáinak és vezetésének kérdésébe. Amikor 1919. augusztus 13-án Horthy felült a repülőre, akkor egy magyarságtudatában, saját felelősség- és küldetéstudatában naprakész, az ország sorsát felvállalni akaró és mindazt a megpróbáltatást, ami ezzel jár, magára vállaló ember indult el Szegedről, és ez nem akármilyen változás!


Somogyi Szilveszter szegedi polgármester kitüntetést vesz át a kormányzótól 1926-ban.
Somogyi Szilveszter szegedi polgármester kitüntetést vesz át a kormányzótól 1926-ban.

Emléktábla

– 1937-ben elkészült Szegeden a Hősök kapuja, amelyet május 30-án, a hősök napján avattak – Horthy Miklós jelenlétében. Az ünnepély után Horthy a feleségével együtt otthagyta az ünneplőket, és kíséretével 3 óra 5 perckor lehajtatott Alsóvárosra, a Földműves utca 7. számú ház elé. Ott azt a bronz emléktáblát leplezték le, amely a közelmúltban került elő, és vált a szegedi múzeum féltett darabjává – meséli Zombori István történész. – Ezen két bronzangyal tartja a magyar címert, alatta három portré látható: balról jobbra haladva Zadravecz István, Horthy Miklós és Vajas József – a korabeli újsághír szerint azért, mert „az alsóvárosi népkör épületéből indult ki a nemzeti hadsereg toborzása, amelyben ennek a három embernek meghatározó szerepe volt. A népkör előtt a kormányzó párt hatalmas tömeg várta, és megérkezésükkor igen melegen ünnepelte. Deák János köri elnök üdvözölte a kormányzót, aki meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést, megtekintette az emléktáblát, majd a gazdák csoportjához lépett, s velük hosszasan elbeszélgetett". A tábla arra is emlékeztet, hogy Horthy miként jutott el – Bokor Pál könyvcímének szófordulatával élve – „Szegedországtól Magyarországig".

Olvasóink írták

27 hozzászólás
12
  • 27. szabójóska 2013. október 16. 20:42
    „Nagyon érdekes cikk és nagyon érdekes hozzászólások. Gratulálok a cikk szerzőjének és természetesen az előadónak is.Nem vagyok történész,de én úgy látom,hogy további kutatások kellenének még számos kérdés tisztázására. A források azonban nem biztos,hogy még hozzáférhetők sőt talán később sem lesznek azok. Horthy sem árulja el mint egy katonához illik honnan és milyen megbízásokat kellett teljesítenie. Mert szerintem kellett. Én nagyon valószínűnek tartom ,hogy az egész nagy Antant megriadt attól, ahogy az ország összedőlt,meg amit a megszállók kezdtek csinálni. Mondhatnám azt is nem voltak eszüknél. Úgy gondolták kell az egész Kárpát-medence. Persze Budapestet pacifikálni átfazonírozni egy őrült álom lett volna,de lám abba is belefogtak.Tehát én úgy gondolom Horthy a teljes nagy -Antant kármentő akcióját hajtotta végre.
    Még egyet tennék még hozzá. Az I. Vh.-hoz számos folyamat vezetett . Ezek közül kiemelném elsősorban a Bánffy-féle Szabadelvű Párt rendkívül ostoba politikáját mint legfőbb belső okot.”
  • 26. anatole 2011. május 02. 09:41
    „Kicsit fura módon jött létre ez a versem. Lyonban van egy étterem a Trianon. Beültem és nagyon régi fotókat nézegettem ami ebből az időből került az étterem birtokába. Megihletett. Majd egy hétre rá elmentem oda ahol megkötötték ezt a hírhedt szerződést.

    Trianon.

    Sóhajom száll a " Hetek " magyar városai felett,

    Tépett lelkek keserűen panaszolják a magyar nemzetet,

    Magukra maradtak magyarjaink s bitorolják idegenek földjeiket,

    S ti hazafiak, tenyereteken hordozzátok e tolvaj csőcseléket.

    §§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

    A " Barna " román vitte a szép vadregényes Kárpátokat,

    A " koldus " olasz áriázva lezárta kikötői kapunkat,

    A jugó s cseh marcangólja TITOI-BENESI múltjukat,

    A horvát karöltve az osztrákkal s lengyellel mutogatják vagyonunkat.

    §§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

    Magyarok, nevetek vagyon, de érzéstek halott,

    Engedtétek elvinni az őseink vérével összekuporgatott vagyont,

    Cselszövőknek fizettünk millió dollárokat s fogganatlan átkot,

    Mellé folyót, melynek partjai magyarjaink könnyeitől ázott.

    §§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

    Mire vártok! a német ölelte német Dédéerjét,

    S mi gyáván, nyusziként nyalogatjuk Trianon seggecskéjét,

    Nincs ember ki megvédené a magyarok becsületét,

    Ki a " Hetek"-től visszahozná a magyarok elveszett történelmét.

    §§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

    S a kicsiny Magyarországon megtört sóhajom suhan tova,

    A gyilkos országok-e hon vagyonkáján rágódnak vinnyogva,

    S örülünk? már pucéran táncolunk Himnuszunk dalára,

    Vitézi dumánk szégyene nyáladzik szózatunknak hallatára.
    #1 | szepesi 2011.01.26. 09:09:46Olvastam Anatole Hongrois csodálatos Trianoni sóhaj cimű versét. Ide való lenne, érdemes bemásolni.”
  • 25. anatole 2011. május 02. 09:38
    „Anatole Hongrois--------------------------------------------------------------------------------
    HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ
    2006-12-26 13:16:17
    Megtekintve: 1071

    Magyarországnak - történelme során - három kormányzója volt: Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós.

    Magyarországnak - történelme során - három kormányzója volt: Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós. Hunyadi Jánost, a nemzet osztatlan elismerését jelent? "törökver? hadvezér" melléknévvel ruházta fel a hálás utókor. Kossuth Lajos neve egybe forrt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc diadalmas és tragikus eseményeivel, a függetlenségért megalkuvás nélkül harcoló politikus, forradalmár és államférfi szimbólumával. Horthy Miklós volt a kormányzók sorában az a "kivételezett" személy, akinek a jellemét, a képességét, az államférfiúi nagyságát, a történelmi szerepét, és általában minden egyes tettét (!), meghamisították vagy eltorzították a Kremlb?l ideirányított, a bolsevik ideológiától elvakult gyászmagyarok és/vagy követ?ik. Szemellenz?s "történészek" hada (Vas Zoltán, Karsai Elek, Szinai Miklós, Gárdos Miklós, Korom Mihály, Pintér István, Ladányi Andor, Pölöskei Ferenc, Himler Márton, Lévai Jen?, stb., stb.) - egymást túllicitálva - "dobálta a sarat" évtizedeken át Horthyra. Hazaárulók, kollaboránsok, gyilkosok vagy félm?velt "politikusok" igyekeztek a "lejáratni" Horthyt a nemzet el?tt. Jelen anyagban - a teljességre való törekvés igénye nélkül - bemutatásra kerül az a kormányzó, akit méltán ruházhatnának fel a "HARMADIK HONALAPÍTÓ" címmel, aki tiszta lelkiismerettel áll az utókor el?tt, aki egy bonyolult hazai és nemzetközi helyzetben, Hunyadihoz és Kossuthhoz hasonlóan, minden erejével a magyar nemzet érdekét szolgálta!

    A HORTHY CSALÁD
    Horthy Miklós,- egy kilenc gyermekes (hét fiú,- két lány) középbirtokos család ötödik gyermekeként született Kenderesen, 1868. június 18-án. Apja (Horthy István) aktív közéleti életet élt, református egyházmegyei gondnok, és a f?rendiház tagja volt. Édesanyja a háztartást vezette, de a gazdaság irányításában is részt vett. A gyerekek nevelésére és neveltetésére a szül?k megkülönböztetett figyelmet fordítottak.
    Horthy Miklós elemi iskolai képzése részben magánúton, részben egy debreceni tanintézetben történt, egy francia nevel? közrem?ködésével. Gimnáziumi végzettséget egy soproni német nyelv? intézményben szerzett. A magyar tisztikar létrehozását támogató édesapja kívánságára, István és Béla bátyjait követve, Miklós is katonai pályára lépett. 1882-ben felvételizett a Fiumei Császári és Királyi Tengerészeti Akadémiára, ahol Béla bátyja 1880-ban - baleset következtében - életét vesztette.
    HORTHY MIKLÓS, A TENGERÉSZTISZT
    A négyéves Akadémia elvégzése után - hadapródként -, Horthy Miklós volt az els? magyar tiszt(jelölt) az osztrák-magyar haditengerészetnél. A tiszti vizsga letételéhez szükséges hároméves szolgálata a Radetzky páncélos fregatton kezd?dött, és 1889-ben, a vizsga sikeres teljesítése után - öt évig -, sorhajózászlósként járta a világ tengereit és óceánjait.

    Rendszeresen sportolt, kiváló vívó, céllöv?, vitorlázó, teniszez?, kerékpározó és lovas volt. Az idegen nyelvek elsajátításában is jeleskedett, beszélt németül, angolul, franciául, olaszul és horvátul. A tengerészeti m?szaki bizottság tagjaként (1894-96-ban) Angliába és Németországba küldték a Monarchia számára megrendelt torpedónaszászok átvételére.
    A honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére rendezett hadsereg versenyeken bajnokságot nyert vívásban, teniszben, és harmadik lett kerékpározásban.
    1897-98-ban másodosztályú sorhajóhadnagyként,- egy iskolahajó kapitányává nevezték ki. Eredményeit elismerve, gróf Montecuccoli tengernagyhoz, a haditengerészet f?parancsnokához osztották be diplomáciai feladatok ellátására. 1900-ban els? osztályú sorhajóhadnaggyá léptették el?, és a pólai (mai pulai) haditengerészeti bázis egyik torpedónaszádjára kapott kapitányi beosztást. Minden szolgálati min?sítése "kiváló" volt!
    HORTHY MIKLÓS CSALÁDJA
    Horthy 1901-ben házasságra lépett Purgly Magdával (egy Arad környéki földbirtokos lányával), aki férjének mindenben h?séges támasza és odaadó élettársa lett. Négy gyermekük (két leány és két fiú) közül az els? leány (Magda) tizenhat éves korában, skarlátban meghalt, a második leány (Paulette) a TBC áldozata lett (1938-ban), az id?sebb fiuk (István, a kormányzóhelyettes) repül?szerencsétlenség során h?si halált halt a szovjet fronton (1942. 08. 20.), Miklós fiuk pedig sportbaleset következtében, visszamaradt sérülései miatt,- élete végéig (1993. március 28-án hunyt el) csökkent munkaképesség?vé vált.
    HORTHY PÁLYAFUTÁSÁNAK F?BB ÁLLOMÁSAI
    1901-ben Horthy a Ripper tengernagy parancsnoksága alatt lév? St. Georg csatahajón szolgált, amely 1905-ben a Törökország ellen felvonult nemzetközi flotta vezérhajója lett. A flotta biztosította a Horthy vezetésével partraszállt (Mütilene és Lemnosz szigeteket birtokba vev?) katonai er?ket.
    1906-ban Horthy elvégezte a haditengerészeti tüzérségi tanfolyamot, majd 1908-ban letette a törzstiszti vizsgáit, és kinevezték a Taurus hadihajó kapitányává. 1909-ben korvettkapitánnyá léptették el?. Még ebben az évben, bravúros sportsikert ért el, egy Kenderesen tenyésztett lovával, els?ként ért célba, a Grand Prix de Bosphore (Boszporuszi Nagydíj) nemzetközi lóversenyen. Az év vége felé Ferenc Józsefhez - a Monarchia uralkodójához -, nevezték ki haditengerészeti szárnysegédi beosztásba. Két év múlva fregattkapitánnyá léptették el?.
    1912-ben a Monarchia mozgósította a haditengerészetét, hogy megakadályozza Szerbia kijutását az Adriai tengerre. Horthy Miklóst (átmenetileg) a Budapest partvéd? páncéloshajóra vezényelték, 1913-ban pedig sorhajókapitánnyá léptették el?. Négyéves szárnysegédi beosztása leteltét követ?en, István bátyjánál, a Székesfehérváron állomásozó 13. huszárezred parancsnokánál töltötte szabadságát, ott érte a hír, hogy Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.
    A Monarchia 1914. július 27-én elrendelte az általános mozgósítást, másnap pedig a Szerbiának átadott hadüzenettel kitört az els? világháború. Horthy a Habsburg cirkálóra, majd a flotta legkorszer?bb páncélos cirkálójára (a Novarára) kapott kapitányi kinevezést.
    1915. május 2-án Horthy végrehajtotta az els? világháború egyik legbravúrosabb tengeri harctevékenységét: a törököknek l?szert szállító német U-8-as tengeralattjárót, a Földközi tengert ellen?rz? francia és angol flotta "orra" el?tt átvontatta az Otrantói-szoroson, lehet?vé téve, hogy török kiköt?be távozzon. Tettét a német vaskereszttel, és a Monarchia érdemkeresztjével honorálták.
    1915. május 23-án Horthy a Novarával és négy torpedónaszáddal az olaszok Porto Corsini hadikiköt?je ellen intézett támadást, megrongálta a kiköt? létesítményeit és partvéd? ütegeit, majd visszatért Pólába.

    Tevékenységét a vaskorona renddel jutalmazták.
    1915. december 4-én, a Pólából Cattaróba (mai Kotorba) áthelyezett Novarával (rombolók és torpedónaszádok kíséretében) Horthy megtámadta a San Giovanni di Media kiköt?t, lövette annak létesítményeit, több hajót elsüllyesztett és megrongált.

    OTRANTÓ H?SE
    1917. május 15-én a Horthy parancsnoksága alá rendelt osztrák-magyar és német cirkálókkal, torpedórombolókkal, valamint tengeralattjárókkal meger?sített Novara vezette flotta megtámadta az Otrantói-szorost ellen?rzés alatt tartó angol, francia és olasz záróhajókat. Tizenöt hajót elsüllyesztettek (köztük két torpedórombolót), tizenegyet megrongáltak. Az ütközet helyszínére érkez? újabb angol, francia és olasz (háromszoros t?zfölénnyel rendelkez?) haditengerészeti er?kkel Horthy felvette a harcot. Zászlóshajóját súlyos találatok érték, helyettese h?si halált halt, ? pedig több helyen megsebesült, de hordágyon fekve is tovább irányította a flotta harctevékenységét. A Novara hajtóm?veit tönkretették az ellenség lövegei, így man?verez? képességét elvesztette.
    A legkritikusabb pillanatban befutottak a Pólából és Cattaróból indított gyorscirkálók, így a tengeri ütközet eld?lt Horthy javára. Az els? világháború során ez volt a központi hatalmak legsikeresebb haditengerészeti vállalkozása. Horthyt kitüntették a legnagyobb h?stettekért járó Mária Terézia-lovagrenddel.

    A CATTARÓI MATRÓZLÁZADÁS
    Horthyt huzamosabb gyógykezelésre és pihentetésre "kárhoztatta" a több m?tétet igényl? sebesülése, ezért csak 1918. január 22-én érkezett Pólába, a Monarchia legkorszer?bb csatahajójának (Prinz Eugen) kapitányi posztjára.
    Mind a hadikiköt?ben, mind pedig a csatahajókon érezni lehetett szociális állapotok, valamint a háborús veszteségek miatti jogos elégedetlenséget. Horthy felmérte a kialakult állapotok veszélyességét, el?djének tehetetlenségét, és konkrét intézkedésekkel javított beosztottjai helyzetén, biztosította a fegyelem megszilárdítását. Tény, hogy a Prinz Eugenen nem került sor olyan kilengésekre, amelyek haditörvényszéki eljárást igényeltek volna!
    Cattaróban viszont, a St. Georg cirkálón február 1-jén matrózlázadás tört ki. A lázadók február 3-án megadták magukat a Karl Seidensacher ellentengernagy vezette hajóhadnak. A lázadó matrózok közül negyvenet állítottak statáriális hadbíróság elé, amely négy halálos, és hét életfogytiglani ítéletet hozott. Az ítéletet Franz von Keil és Fiedler Pál tengernagyok írták alá, Károly István tengernagy hagyta jóvá! Február 13-án a lázadás négy vezet?jét kivégezték.
    Horthy Miklósnak semmilyen szerepe nem volt a cattarói matrózlázadás felszámolásában! A tények és a bizonyító erej? okmányok ellenére,- Rákosi és Kádár bandája évtizedeken át a cattarói matrózok megtizedelésér?l "szövegelt", Horthyt vádolva gyilkossággal. ! Tették ezt azok az ortodox bolsevikok, akiknek ártatlanul legyilkoltak vére csöpögött a kezükr?l, akik nem csak ellenségeiket, hanem tulajdon elvtársaikat is kivégezték vagy kivégeztették, számos esetben minden bírósági procedúra nélkül! Még azt sem vették figyelembe, hogy Horthy sorhajókapitányként alárendeltje volt Seidensacher ellentengernagynak, a hajóhad parancsnokának, arról már nem is beszélve, hogy az ítéleteken tengernagyok aláírásai szerepeltek.
    Nem Horthy mentegetésér?l, hanem az igazság bizonyításáról van szó! Nem volt és nincs a világon olyan katonai szervezet, ahol a lázadást jutalmaznák! Háborúban még szigorúbban lépnek fel a vétkesek ellen! A tiszteknek pedig nem csak joguk, hanem kötelességük (!) a fegyelem minden törvényes eszközzel való megtartása vagy helyreállítása!
    Ismeretes például, hogy még Horthy Pólába való megérkezése el?tt, egy Albániába tartó konvojt kísér? rombolón összeesküvést lepleztek le, és letartóztattak két matrózt, akik arra akarták társaikat rábírni, hogy fegyverezzék le a tiszteket, és álljanak át az ellenséghez. A haditörvényszék halálos ítéltét Horthy hagyta jóvá. Nem tehetett mást!
    Dobó István is kivégeztette Eger várában a törökökkel lepaktáló Heged?s hadnagyot.

    Vagyis: tragikus eseményeket, és a katonai törvénykezést nem lehet demagógiával elintézni, vagy alattomos politikai kérdésként kezelni.
    A fájdalmasan szigorú ítélet ellen berzenked?k képtelenek megértetni (f?ként, ha nem is akarják), hogy a zendülésért, és az ellenséghez való átállásért, a világ egyetlenegy hader?jében sem osztogattak vagy osztogatnak kitüntetéseket!
    A tehetségeseket és a bátrakat viszont jutalmazzák. Horthyt ellentengernaggyá léptették el?, és rangban 37 osztrák-német nemzetiség? admirálist megel?zve, kinevezték az osztrák-magyar flotta f?parancsnokává! Magyar ember még soha nem ért el ilyen magas rendfokozatot és beosztást! Horthyt, az évszázados tengerészeti hagyományokkal rendelkez? államok szakért?i is kimagasló stratégának ismerték el! Itthon viszont olyanok ragasztották rá a "lovas tengerész" gúnynevet, akik életükben még hintalovon sem ültek, és két perc elteltével,- egy kétpárevez?s csónakban is tengeribetegek lettek.

    AZ OSZTRÁK-MAGYAR FLOTTA UTOLSÓ ÜTKÖZETE
    1918. június 10-én Pólából futott ki a Viribus Unitisz zászlóshajó vezette flotta, Horthy parancsnoksága alatt, az antant hatalmak Otrantónál létesített tengeri zárának felszámolására. Az akció nem sikerült, a Szent István csatahajót egy olasz torpedónaszád a hadm?velet kezdetén felfedezte és megtorpedózta, ezzel a támadás elvesztette a meglepetés erejét.
    Horthy a további veszteségek elkerülése érdekében visszatért Pólába, majd IV. Károly király parancsára október 30-án átadta a hadiflottát a délszláv Nemzeti Tanács képvisel?inek.

    November 3-án a Padovában aláírt fegyverszüneti megállapodás a Monarchia számára lezárta az els? világháborút. Ezzel Horthy haditengerészeti pályafutása véget ért, és hazatért kenderesi birtokára.

    A VÖRÖSTERROR
    Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után,- Magyarországon 1918. november 16-án kikiáltották a köztársaságot. 1919. január 11-én gróf Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották, aki március 21-én átadta a hatalmat a Magyarországi Szocialista Pártba tömörült kommunistáknak és szociáldemokratáknak. A tényleges hatalom viszont,- a bolsevik ideológiai vörös vírustól megfert?zött Kun Béla és elvtársai kezeibe került. Kikiáltották a Tanácsköztársaságot, és bevezették a lenini gyakorlatot követ? (példátlan méret? terrort jelent?) proletárdiktatúrát. Vizsgálatok és bírósági ítéletek nélkül likvidálták az embereket.
    A Tanácsköztársaság 133 napos fennállása során, 93 helységben, 590 embert gyilkoltak le Kun Béláék, vagyis uralkodásuk minden egyes napjára, több mint négy gyilkosság esett! Ehhez a "számlájukhoz" lehetne írni a fehérterror áldozatait is, hiszen vitathatatlan, hogy a vörösterror nélkül nem létezett volna fehérterror!
    Az egyre fokozódó - brutális - rémuralom országos félelmet, nyugtalanságot és elégedetlenséget váltott ki, amely fokozódott azzal, hogy Kun Béláék politikai és katonai baklövései következtében,- az országba betört cseh és román csapatok pusztították és fosztogatták a polgári lakosságot.
    Az ország bel-és külpolitikai helyzetének normalizálására - Szegeden - egy nemzeti kormány jött létre (1919. május 31-én).

    Horthy Miklóst hadügyminiszterré, és a megalakult hadsereg f?vezérévé nevezték ki.
    A Forradalmi Kormányzótanács az antanthatalmak elégedetlensége, a katonai vereségek, és a nemzeti er?k növekedésének együttes hatására augusztus 1-jén lemondott. Kun Béla néhány elvtársával Bécsbe menekült, de nem a T?ke magyar kiadását vitte magával, hanem az államkasszát (25 millió aranykoronával!).

    HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓVÁ VÁLASZTÁSA
    A nemzetgy?lés 1920. március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. Százhatvanhárom képvisel?b?l száznegyvenegyen jelentek meg az ülésen. Titkos szavazással Horthy 130, gróf Apponyi Albert 7 szavazatot kapott!
    A nemzetgy?lésben a mandátumok megoszlása a következ? volt: Országos Kisgazda és Földm?ves Párt (77), Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (76), Nemzeti Demokrata Polgári Párt (6), Keresztényszocialista Gazdasági Párt (1), pártonkívüli (3).

    AZ ORSZÁG KONSZOLIDÁCIÓS ID?SZAKA
    Horthy Miklós egy vesztett háború, a vörösterror, a fehérterror, és a cseh-román intervenció minden katasztrofális járulékát követ?en vállalta az ország vezetését, és erkölcsi-gazdasági-politikai-katonai talpra állítását.
    A trianoni békeszerz?dés értelmében az ország területe 283 ezer km2-r?l 93 ezer km2-re, lakossága pedig 18,3 millióról 7,6 millióra csökkent! Megközelít?leg 5 millió magyart rekesztettek ki az anyaországból! Az elvesztett területeken voltak az ország leggazdagabb ásványlel?helyei, erd?-és vadgazdaságai.
    A háborús vérveszteségt?l legyöngült, az igazságtalan békeszerz?déssel megcsonkított, a románok és csehszlovákok, valamint a hazai bolsevikok által pusztított és kirabolt ország népe iszonyatos er?feszítéssel és élni akarással állt talpra.
    Horthy Miklós,- hatalmának megszilárdulási ütemében, fokozatosan felszámolta a vörösterror miatt revánsot vev? tiszti különítményesek önbíráskodását, és világviszonylatban is példamutató közbiztonságot hozott létre az ország egész területén! Vezetésével, a magyar nemzet viszonylag rövid id? alatt (6-8 év elteltével), megkezdte a felzárkózást a nyugati államok szintjéhez! Fellendült a mez?gazdaság, az ipar és a kereskedelem. A Peng? (a Koronát 1926-ban felváltó új pénzegység) Európa egyik leger?sebb valutája lett, és értékállósága a második világháború végéig stabil maradt!
    Világ és európai hír? gyárak tömegei n?tték ki magukat az országban (Ganz, Weiss Manfréd, Láng, Tungsram, Hoffer, Telefongyár, Kábel M?vek, Chinoin, Richter, Ózdi Vasm?vek, Gy?r, stb., stb.). Megnyílt a kontinens els? földalatti vasútvonala, a világ els? telefonhírmondó központja, és Európa egyetlen ópiumgyártó üzeme.
    Az oktatás, az orvosi ellátás és a közbiztonság mintaszer?en lett megszervezve! A magyarság bebizonyította, hogy a legnagyobb tragédiából is van kiút, ha a csüggedést,- a hit és a tenni akarás váltja fel az emberekben, vezet?ik pedig értik a dolgukat!
    A statisztikai adatok igazolják a lakosság lélekszámának növekedését, és a gazdaság fejl?dését. A lélekszám alakulása: 1920-ban 7,6 millió; 1930-ban 8,7 millió, 1940-ben (az utolsó békeévben) ~9,5 millió. A gazdaság fejl?dése - átlagosan - évi 0,8÷1,2%-os növekedést mutatott, a külkereskedelem egyenlege 1930-tól kezdve mindig pozitív volt! Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ezek a számadatok, egy világgazdasági válság ellenére mozdultak kedvez? irányba! Ezek tükrében, próbáljunk meg egy összehasonlítást tenni, hogy milyen gazdasági-politikai-erkölcsi-népességi "eredményt" produkált Rákosi és Kádár közel fél évszázad alatt! A Horthy korszakban 40 fillér volt egy kiló kenyér ára, vajon ezt miért nem emlegetik a kádári éra 3,60-as kenyérkéjét visszasirató "feledékenyek", tudatlanok vagy tudatosan "csúsztatók"?

    HORTHY KÜLPOLITIKÁJA
    Horthy Miklós tudatosan törekedett a Trianoni-béke revíziójára, de kizárólag politikai eszközökkel akarta megoldani. Szovjetellenességének indítéka ma már aligha igényel magyarázatot, a legújabb kori történelmet ismer?k számára. Ennek ellenére, ugyanolyan korrekt politikai és gazdasági kapcsolatot tartott a Szovjetunióval, mint más államokkal.
    Kezdetben,- az olaszokkal való együttm?ködésben vélte megtalálni a német és a szovjet fenyegetettség "orvosságát". A Berlin-Róma tengely létrejöttével viszont - kényszer?ségb?l - a németek felé orientálódott, bár valójában sohasem szimpatizált Hitlerrel, és ez akkor is igaz, ha a protokoll írott vagy íratlan szabályai, a nemzetközi politikai és katonapolitikai helyzet változásai, valamint az ország érdekei, esetenként az el?z? megállapítást megkérd?jelez? nyilatkozatokra késztették.
    Nem szabad elfelejteni, hogy Hitlert még olyan államf?k vagy politikusok is kiemelked? vezet?nek tartották (és féltek t?le), mint Chamberlain, Daladier, Viktor Emanuel, Franco vagy V. Gusztav Adolf. Megemlíthetnénk még Pétain francia marsallt, a vichyi rendszer államf?jét, vagy Darlant a francia flotta f?parancsnokát, akik át akarták adni a francia flottát a németeknek! 1939 augusztusában még Sztalin is szövetséget kötött Hitlerrel, és szeptemberben együtt rohanták le Lengyelországot (miközben a magyar kormány nem járult hozzá, hogy a német csapatok Magyarország út-és vasútvonalait használják a lengyelek elleni felvonulásukhoz), és Horthy tízezrével fogadta be a lengyel menekülteket hazánkba!
    Horthy Miklós nem egy esetben ellent mondott Hitlernek, de nem állt rendelkezésére olyan katonai er?, amellyel érvényesíthette volna álláspontját egy olyan birodalommal szemben, amely néhány hét vagy hónap alatt kis és nagy államok tömegeit rohanta le, amelyet csak a Szövetséges Hatalmaknak sikerült hatalmas vér-és anyagi áldozatokkal kapitulációra kényszeríteni.

    Horthy kormányzó külpolitikai eredményét fémjelezték a tengelyhatalmak (1938. november 2.) els?, és (1940, augusztus 30.) második bécsi döntései, miszerint Magyarország visszakapott Csehszlovákiától 11 927 km2-es felvidéki és kárpátaljai, Romániától pedig 43 591 km2-es észak-erdélyi és székelyföldi területet.
    1940. november 20-án hazánk csatlakozott a német-olasz-japán Háromhatalmi Egyezményhez, és december 12-én sor került a jugoszláv-magyar örök baráti szerz?dés megkötésére. Jugoszlávia 1941. március 25-én szintén csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez, de néhány nap elteltével (puccsszer?en) egy németellenes kormány jutott hatalomra, amellyel a szovjetek április 4-én barátsági és megnemtámadási szerz?dést kötöttek!
    Hitler április 6-án elindította csapatait a jugoszlávok ellen, és már a támadás els? napján 50 kilométert nyomultak el?re. Április 10-én elfoglalták Zágrábot, és ugyan ezen a napon kikiáltották a Független Horvát Köztársaságot. Horthy a magyarlakta területek védelme érdekében - április 11-én - utasította a honvédséget a Bácska, a Muraköz és a Muravidék megszállására, és ezzel a döntésével ismételten bebizonyította államf?i nagyságát és stratégiai rátermettségét!
    Az akkori (!) kritikus helyzetben ugyanis: vagy átengedte volna az érintett területeket a németeknek, vagy (esetleg) a szovjeteknek, hiszen jól tudta, hogy Sztalin a balti-államok bekebelezésén kívül,- mongol, kínai, finn, román és lengyel területeket is annektált. A világ közvéleménye alig-alig emelte fel a hangját, amikor pl. Finnországot hadüzenet nélkül megtámadta és megcsonkította.

    A bolsevikok bölcs intuícióként üdvözölték Sztalin akcióját, Horthyt viszont a mai napig átkozzák, mert a Jugoszláviában él? magyarokat megsegítette.
    Horthy pozitív min?sítésén az sem változtat, hogy Churchill is elítélte ezt a döntését, hiszen a brit miniszterelnök sem akkor, sem a második világháború után nem tör?dött a magyarokkal, hazánkat odadobta a szovjeteknek, és egy szava sem volt, amikor Tito mintegy ötvenezer magyart végeztetett ki 1944-45-ben Újvidéken!
    Az angolok viselkedése azért sem érthet?, mert Horthy szimpatizált velük, és István fia, (a kormányzóhelyettes) kifejezetten angol-barát volt! Még azt is feljegyezték róla, hogy egy este az Arizona bárban zsidók társaságában szórakozott, és az oda betért (Pajtás vezérkari alezredes kíséretében lév?) Dürer német birodalmi protokollf?nök jelenlétében az angol himnuszt játszatta a zenekarral!

    HORTHY ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ
    Hozzá nem ért?k számára egy kötetre való adat sem lenne elegend? annak bizonyítására, hogy Magyarország (geostratégiai helyzete miatt) - egyszer?en - nem maradhatott ki a második világháborúból! Legfeljebb egy id?húzás "eredményeként",- a német megszállás évekkel hamarabb következett volna be, és az ország lakossága nagyobb áldozatoknak lett volna kitéve!
    Németország 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót. Olaszország és Románia még az nap hadat üzent a szovjeteknek! Június 23-án Szlovákia és Horvátország is csatlakozott a németekhez. Június 25-én a dán kormány visszahívta követét Moszkvából, francia, belga, holland és spanyol önkéntesek jelentkeztek a szovjet frontra! A svéd kormány hozzájárult ahhoz, hogy területén keresztül Norvégiából Finnországba német csapatokat szállítsanak. Június 26-án Finnország is hadba lépett a Szovjetunió ellen.
    Horthy és a magyar kormány még várakozó állásponton volt, de a Kassát ért bombázás felgyorsította az eseményeket, és a szovjetek elleni - elkerülhetetlen - hadüzenet deklarálását június 27-én. Nem mi voltunk az els?k, akik ezt a tragikus és kényszer? lépést megtettük! Magyarország csak egy apró kis figura volt a nagyhatalmak politikai-katonai sakktábláján.
    Horthyt, még a megtámadott Szovjetunió vezére, és az emberiség történelmének legkegyetlenebb gonosztev?je - Sztalin - sem nyilvánította háborús b?nössé, csupán a hatalomért liheg? magyar bolsevikok kutatták elektronmikroszkóppal, hogy találjanak (vagy kitaláljanak) valami kompromittáló anyagot Horthy ellen.

    HORTHY, ÉS A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓKÉRDÉS
    Felesleges lenne azt vitatni, hogy Horthy szerette-e a zsidókat, vagy sem. Kétségtelen, hogy számos zsidó barátja volt, és a magyar állampolgárságú, valamint a külföldr?l (Ausztriából, Szlovákiából, Lengyelországból, Romániából) idemenekült zsidók Magyarországon voltak a legnagyobb biztonságban, a német megszállás (1944. március 19.) bekövetkeztéig! Horthy kormányzó, még a megszállást követ?en is (augusztus 26-án) az esztergomi páncélos hadosztály rendelte Budapestre, hogy megakadályozza a Gestapót a f?város zsidó lakosainak elhurcolásában!
    Számtalan zsidó ember mondott köszönetet Horthynak a háború után, bár a bolsevik propaganda hatására sokan hallgatásba burkolóztak azok közül, akik neki köszönhették életüket.
    Vitathatatlan, hogy Horthy a német megszállást követ?en, a hazai eseményeket egyre nehezebben tudta befolyásolni, ahhoz sem katonai er?vel, sem környezetének politikai támogatásával nem rendelkezett.
    A németek a magyarországi zsidókérdés "lerendezését" felgyorsították, de már nem maradt annyi idejük, mint amennyit a korábban megszállt (Horthy nélküli) területeken való garázdálkodásukra fordíthattak! Horthy megtette azt Hitlerrel szemben, amit a német befolyás alatt lév? államok egyetlenegy vezet?jének sem volt bátorsága megtenni!
    Horthy akkor jutott a fizikai és lelki összeomlás határára, amikor Miklós fiát a Gestapo elrabolta, és a háborúból való kiugrási kísérlete nem sikerült. Ekkor már hajlott kora (76 éves volt) sem tette lehet?vé a németek által támogatott Szálasival szembeni fellépését, ezért az er?szaknak engedve (gyakorlatilag fogolyként), tudomásul vette, hogy Németországba szállítsák, és a háború végéig véd??rizet alatt tartsák.
    Érdemes megemlíteni, hogy sem a magyar, sem pedig a külföldi zsidó személyek vagy szervezetek nem beszélnek arról, hogy a német koncentrációs táborokból kiszabadított zsidók Magyarországra irányított vonatszerelvényeib?l számosat megállás nélkül továbbították Sztalin GULAG-jaira, és nyomtalanul elt?ntették a szovjet "paradicsomban".

    A médiumok többsége viszont csak a holokausztot emlegeti, és az átirányított vonatokat, Babij Jart, Birobidzsant, vagy az ´52-es (zsidó) orvos pert úgy kezeli, mintha (mindezek) nem léteztek volna!

    ÖSSZEGZÉS
    Magyarországot 1920-tól 1944-ig olyan ember kormányozta, akire büszke lehet minden magyar állampolgár! Horthy Miklós akkor vállalta a hatalom átvételét, amikor Magyarország történelmének legmélyebb pontjára jutott.

    A háborús veszteségek, a vörösterror és a trianoni békeszerz?désben lév? határozatok,- a tatárjárásnál vagy a mohácsi vésznél is súlyosabb sebet ejtettek az ország testén. Egy b?nös, kegyetlen és idegen ideológiai képvisel?i megosztották az állampolgárokat, és minden társadalmi vagy egyházi törvényt felrúgva, a szabad rablást, ártatlan emberek kivégzését, kitelepítését és/vagy megkínzását vezették be az egész országban, idegen személyek, címek, címerek-és jelképek tiszteletére kényszerítették a magyar népet.
    Horthy nagy nehézségek árán, de viszonylag rövid id? alatt,- konszolidálta az anarchiába és cs?dbe jutott bel-és külpolitikai, közbiztonsági és gazdasági helyzetet. Az országban többpártrendszer volt, az ellenzék parlamenti képvisel?kkel, napilapokkal és megfelel? infrastruktúrával rendelkezett. A törvény szigorával léptek fel mind a baloldali, mind pedig a jobboldali renitensked?kkel szemben, és ez akkor is igaz, ha az érintettek kifogásolták a bírák, ügyészek vagy büntetés-végrehajtó szervek tevékenységét.
    Természetes, hogy Horthy sem szimpatizált ellenségeivel, de nem volt bosszúálló, és pl. az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Rákosi Mátyást és Vas Zoltánt is kiengedte a Szovjetunióba 1938-ban. A ´45-ben visszatért Rákosi "lelkén" viszont számos - vétlen - horthysta tábornok, tiszt vagy tisztvisel? halála "szárad"! Vas Zoltán pedig hazatérte után energiájának jelent?s részét arra fordította, hogy Horthy ellen minél több kompromittáló anyagot csipegessen össze, és "irományaiban" csupán Julius Caesar meggyilkolásában való asszisztenciával nem vádolta Horthyt.

    A rendszerváltás el?tti több évtizedes ideológiai megtévesztés, valamint a megfélemlítés eredményességét jól érzékelteti, hogy eddig senki sem tett említést egy Horthy szobor felállításának tárgyában. A felel?sségre vonás elmaradásától "felbátorodott" ortodox bolsevikok viszont már-már követelik, hogy Kádár elvtársuknak állítsanak emlékm?vet.
    Arról a Kádárról van szó, aki szovjet szuronyok és harckocsik segítségével került a hatalom csúcsára! Aki elárulta hazáját, miniszterelnökét, barátjait, elvtársait és pártját; aki kivégeztette ellenségeit, elvtársait és azokat a forradalmár gyerekeket is, akiknek ország-világ el?tt büntetlenséget ígért; aki a sortüzek legf?bb kezdeményez?je volt Marosánnal, Csémivel és Hodosánnal karöltve; aki tönkretette a magyar gazdaságot; aki vétkes a mértéktelen mennyiség? külföldi kölcsönök felvételében és elherdálásában; aki vétkes a magyar címer és zászló "szovjetesítésében", valamint a kivégzett forradalmárok tetemeinek meggyalázásában; aki semmit sem tör?dött a határainkon kívülre rekesztett magyarok sorsával; aki miatt az ország lélekszáma és az emberek átlagéletkora fokozatosan csökkent, egyes betegségek területén pedig a világ élvonalába kerültünk!
    Horthy Miklós kormányzó életrajzából, és tevékenységének eredményeib?l hiányzanak ezek - a Kádárra jellemz? - tényadatok, amelyek még Haynaut és Quislinget is kezd? kisinasokká degradálják az MSZMP f?-vagy els? titkára mellett!
    Horthy Miklóst életvitele és életm?ve emeli a legnagyobb magyarok soraiba! Hazánk sorsának tragikus alakulása miatt nem hibáztatható, azt tette, amit az adott esetben (és lehet?ségei birtokában) b?n lett volna nem megtenni, mert bizonyítható, hogy még rosszabb helyzetbe kerülhettünk volna.
    Horthy emberfeletti lelkier?vel reagálta le a családját sújtó sorozatos tragédiákat, munkájában képes volt függetleníteni magát személyes gondjaitól.
    "Úriember" volt,- a szó szoros értelmében! Ellenfeleivel és ellenségeivel (is) gentleman módon viselkedett, talán túlzásba is vitte a gentlemen,s agreementet, mert fel sem tételezte, hogy külföldi vagy hazai "partnerei" másképpen gondolkoznak (Antonescu, Beregffy, G?ring, Hitler, Imrédi, Mussolini, Ribbentrop, Szálasi, Sztójay, Veesenmayer, Werth, stb.).
    Hazáját mérhetetlenül szerette, széleskör? nemzetközi kapcsolatait felhasználva még Portugáliában is (az emigrációból) sokat tett a magyarságért, bár itthon csak pejoratív szövegkörnyezetben emlegették a hatalom szószólói. Az ´56-os magyarországi forradalom és szabadságharc eltiprását követ?en,- testileg és lelkileg összeomlott.

    Egészségi állapota annyira megromlott, hogy decembert?l kezdve már csak nagyritkán kelt fel betegágyából. 1957. február 9-én halt meg, temetése (február 11-én) abban a lisszaboni temet?ben volt, amelyben egyszer menyének (Horthy István kormányzóhelyettes özvegyének, gróf Edelsheim Gyulai Ilonának) a következ?ket mondta: "Itt szeretnék pihenni, amíg haza nem visznek egy szabad Magyarországra".
    Kívánsága teljesült. Hamvait 1993. szeptember 4-én, egy szabad és független Magyarországon, a kenderesi családi kriptában helyezték örök nyugalomra, felesége és négy gyermeke földi maradványai mellé.
    A rendszerváltozás - egyik elmaradt - restanciája: a megrágalmazott, a meghurcolt, a kiátkozott vagy az elüldözött hazafiak minél gyorsabb lefolyású jogi, erkölcsi és anyagi rehabilitálása. Vonatkozik ez minden rend? és rangú személyre, valamint családtagjaikra.
    Még késik az igazság feltárása, ugyanakkor növekszik az "adósságunk" ?seinkkel, h?seinkkel, példaképeinkkel és a történelemmel szemben!

    Ugy érzem ehhez nem szabad semmit sem hozzâ tenni, talân annyit, nyugodj békében te igazi hazafi!

    Anatole Hongrois auteur-compözitör
    Farkas Antal irô-költö”
  • 24. saturnus 2011. március 08. 07:23
    „23./bánki. Ki ? Foglalkozott itt a zsidókkal.? Ki beszél itt zsidókról ? Térjünk vissza az eredeti gondolatokhoz. Egy szóval megsem említettem azt a népcsoportot. Még gondolatbansem gondoltam azokra. Hogy jön ide azáltalad említett név? Én csak azt vetíttem le Horty tevékeny részese volt a dolgok milyenként alakulásának,majd később pedig a nincstelenné vált dzsentrik akik a törvényhozásba bekerülve táptalajt adott az eszmék és irányzatok állami szintű alakításának. Miért nem tudott függettlenségi politikát folytatni? Százezrek válltak áldozatává politikai tevékenységének.Ez a "cikk" is politika szélkakas eredménye kiötlője is abba a sorba állt be amit politikai divathullámnak neveznék. És azok azt az századforduló évtizedek politikai és társadalmi légkörét akarják restaurálni. Csak ők is tudják,de most az kap zsíros állást aki beáll a kórusba és felül íbereli a többit. De visszafelé az idő kerekét már nem lehet visszaforgatni. Társadalmunk benne Európa és Világ megválltozott és válltozik napjainkban is. Elég radikálisan, sajnos előre vetítve a hibás gazdasági és politikai döntések és törvénykezések hibás garmadával konfliktusok vannak kibontakozóban,mely olyan villámgyorsan fognak kirobbani európában mint az arab világban. Elhibázott rendszerválltás, leszegényített lakosság,élelmiszer ár robbanás,benzin ár emelkedés,kifizetettlen számlák,elveszett munkahelyek,kilakoltatások,kilátástalan élethelyzetek.Nem lehet a tömeget ma már manipulálni, leszerepelt tőrténelmi alakokkal jelképet formálni csak olaj a tűzre amely így is nem tudni mikor fog a robbanás bekövetkezni.? De befog az biztos.Akkor majd nem azon fognak agonizálni,hogy jaj Horty így ,jaj Horty úgy! Széles ívben lesajnálják azt is, meg aztis aki aki avval foglalkozik.Helyette avval kéne foglalkozni hogyan; ???? pusztították le a politikai és gazdasági szereplők az elmúl huszonegy év alatt ezt az országot lakosaival együtt!!!”
  • 23. bánki 2011. március 07. 21:48
    „21. saturnus 2011.03.07. 13:24
    Ezt melyik ,,iskolába tanultad ?????? Gondolom a Heller Ágnes képzőben !
    A történelmi Magyarország területéről 430 ezer, a mai Magyarország területéről 230 ezer zsidót deportáltak. Budapest teljes zsidó lakosságának 90 %-a megmenekült Horthy erélyes fellépésének köszönhetően. Hollandiában az érintettek 90 %-t deportálták !

    Ennyit a nyugati demokráciákról !”
  • 22. Nahát! 2011. március 07. 21:25
    „Mintha eredményt érnénk el a román és magyar kommunisták
    idétlen "Horthy-fasiszta" vádjának jogos megszüntetésében.

    Lecsukatta a fasisztákat, később azok elrabolták a fiát és kizsarolták a lemondását.
    A fasiszták zsidónak vélték a feleségét, és "Rebeka, ki a várból" jelszóval tüntettek.

    Amikor Horthy felfogta a zsidók elpusztítási tervét, még megmentette legalább a pesti zsidók nagyobb részét.
    Magam is láttam az újratemetésén a pesti zsidók szép koszorúját.”
  • 21. saturnus 2011. március 07. 13:24
    „Horty politikai kalandor volt.Zűr-zavaros időben ,megfelelő kűlpolitikai hátszéllel/Osztrák-Francia és revansiszta körök álltal pénzelet és támogatott ne felejtsük el a római egyházat is, [mint most is már nem elég nekik a kereszt az intézmények falán ,hanem már a Szabadság szombrot is le akarják rombolni,ez hasonló jelzés értékkel bír mint a " New York-i " Szabadság szobor]. Horty revansiszta politikus volt és nem nemzetépítő. Ne feledjük az akkori Osztrák-Magyar Monarchia Fő tisztje volt benne a katonai vezetésben a tengeri flotta parancsnoka mely kulcsfontosságú felső államivezetőkhöz kapcsolatot jelentett. Horty is tevékenyen hozzájárúlt a nagymagyarország széthullásához.A franciák azért engedtek neki teret mert kordában akarták tartani a magyar viszonyokat a polgári forradalmak elfojtására ami a kiszolgálltatott leszegényedett munkásságot és parasztságot jelentett. Mint ahogy most is csak ellenkező előjellel mert ma az egész európában elszegényedtek a polgárok ,legjobban keleteurópában a hibás politikai és gazdaságpolitikai vezetés miatt ami az elmult huszonegy év alatt tőrtént.”
  • 20. Mil 2011. március 07. 12:10
    „Horthy ugyanolyan ellentmondásos, mint Kádár. Tehát akkor Kádárnak is lehet szobrot állítani, hisz kényszerpályán mozogva, az adott keretek közt a lehetséges legjobb világot teremtette meg.Viszont eltúlozta az 56 utáni megtorlásokat. Horthy ugyanúgy kényszerpályán mozgott, de nem tett semmit a deportálások leállításáért-fékezéséért, csak a legvégén. De ő is, ameddig lehetett, egy aránylag nyugodt és békés világot teremtett a háborúzó Európában.
    Sztem egyiknek se legyen szobra.”
  • 19. varadipal 2011. március 07. 10:53
    „8., Történész. "nagy többsége" Ok. Én sem vitatkoznék, mert igaz amit reagáltál,de hol van ma, vagy a XX.században tiszta magyar vér? A 20 perc alatt készített családfákat 30.000.-ért a piacon megveheted.”
  • 18. jozko 2011. március 07. 07:56
    „Ha dicső eleink bármelyikét dehonesztálja az, hogy élt az adott kor adta lehetőséggel, vagy igazodott annak -kötelező érvényű ! - meghatározó körülményeihez, akkor a Nemzeti Pantheont akár ki is takaríthatjuk -mondjuk
    Szent István királyunkig visszamenően-
    és berendezhetünk ott egy kisplasztikai kiállítást, csempecentrumot vagy hasonlóan fontos , aktuális létesítményt!

    Én minden embert gyarlónak tekintek-és az adott körülmények között értékelek!
    Átéltem olyan helyzeteket, amikor a döntéseimtől sok ember sorsa / majdnemhogy élete!/ függött!
    Utólag nehéz ítélkezni!

    "Felgyorsult" világunkban furcsa divat alakult ki-persze nem ismeretlen ez a történelemben!”
  • 17. tol 2011. március 06. 23:14
    „ja, és vitéz Horthy Miklós nemcsak a Földközi tengeren járt..., hanem Japánban is, ahonnan egy az egész hátát beborító sárkányt hozott emlékbe. Micsoda buli lehetett!...”
  • 16. jozko 2011. március 06. 20:27
    „6. bánki:

    Ha Horthy Miklós kormányzót gyalázná egy elvakult komcsi, én ugyanúgy keresztülnéznék rajta-
    mint ahogyan rajtad, a " bátorságodért" - ahogyan Kádár János első titkárt gyalázod.

    Én a Kádár-rendszerben nőttem fel-sőt vittem is valamire.
    Nem gyakoroltam semmilyen politikai hatalmat-nem is mentettem át semmit.
    Sőt, szívesesen megszorongatnám néhány volt főkomcsi tö...eit, akik megvezették az MSZMP
    800 000 párttagját-majd a gengszterváltás során átmentették a hatalmukat, összelpopkodták magukat és ebek harmincadjára gygyták az országot! /tisztelet néhány kivételnek/

    Nem vagyok elfogult Kádár Jánossal szemben.
    Őt a történelem még ezután fogja ténylegesen értékelni.

    Viszont ha szóba kerül - komolyan- a Horthy szobor állítás:
    szóban is , és szerény lehetőségeimhez képest anyagilag is - támogatom!

    A történelmünket , a múltunkat nem tagadhatjuk le!”
  • 15. tol 2011. március 06. 10:24
    „mindenesetre feltünöen ertelmes elöremenekülös kultuszpolitikaval nyitott, melyet manapsag is meg kellene szivlelni!!”
  • 14. deszkás 2011. március 06. 09:23
    „TISZA! Az utolsó sorodhoz:szerintem megtanitotta az ellenségképre (kommunisták) és hogy azt hogyan lehet a javára forditani. Mintha csak ma lenne.”
  • 13. Tisza 2011. március 05. 23:30
    „Továbbá : az ellenforradalmi szervezkedés jelzőjét ne tegyük idézőjelbe.
    A hatalomra kerülő régi-új poltikai garnitúra büszkén vállalta , hogy ellenforradalmi , 18/ 19 forradalma(i)val szemben . Az ellenforradalmi rendszer fogalma nem az "marxista" történetírás utólagos találmánya.
    Ugyanakkor érdekelne, mi volt az a magyarságtudomány, amelybe Zadravecz bevezette Horthyt?”
  • 12. Tisza 2011. március 05. 23:15
    „Namármost 1919 március 21-én Szegeden is megalakult a Tanácsköztársaság helyi direktóriuma. 5 nap elteltével kénytelenek voltak Szeged -Felsőközpontra, azaz Balástyára távozni a megszálló francia városparancsnokság fölszólítására ,Kun Béláék nem akartak újat húzni a franciákkkal. A szegedi direktórium ezután Balástyán dekkolt a TK bukásáig.
    Horhy történelmi karrierjének szegedi indulását tehát elsősorban a franciáknak köszönheti.
    Ez tény.”
  • 11. deszkás 2011. március 05. 18:36
    „Moderátor! A BÁNKI(6hsz) Miért nem sértő?”
  • 10. bánki 2011. március 05. 18:33
    „Illyés Gyula : magyar az aki magyarnak vallja magát!
    A gyengébbek kedvéért Kádár kommunista ( internacionalista) Heller kozmopolita, ilyen egyszerű!”
  • 9. deszkás 2011. március 05. 18:30
    „Rokonod?”
  • 8. Történész 2011. március 05. 12:05
    „7. varadipal 2011.03.05. 11:38

    Remélem nem gond ha vitatkozok veled. A 13 aradi vértanú nagy többsége nem volt magyar( szerb, német, stb. nemzetiségűek voltak).”
27 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az én Alföldem

Sorozatunkban a szegedi Somogyi- könyvtár kínálatából szemezgetünk. Ez alkalommal Molnár Gyula Az én… Tovább olvasom