Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 29°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: A víz élet - vízi élet a Tiszán

Csongrád megye - Harmincnyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hatvankettedik állomása: 1971.
„Idénynyitás a Tiszán. A szegedi városi kajak-kenu szakszövetség idénynyitó versenyt rendezett a Tiszán, sok résztvevővel" – olvasható a május 19-i sportoldalon.

„Néhány érdekesebb eredmény: Férfiak. Kenu 10 ezer m_ 1. darvas, 2. Haraszti, 3. Hingli (mind SZEOL). Kajak 10 ezer m, I. osztály: 1. csapó (Szolnoki MTE), 2. Flórián, 3. Kovács L. (...) Nők. kajak 2000 m, II. osztály: 1. Karácsonyi (SZEOL), 2. Csányi (SZEOL)..."

„Több üdülőterületre lenne szükség itt, Szeged környékén" – jelenti ki augusztus 15-i írásában Chikán Ágnes.

Üdülés Tápén

„A Tisza partja a Sárga üdülőtelep végén elkeskenyedik, szélesebb folytatásában pedig elkezdődik a tápéi Tiszavirág üdülőterület. A meglévő hétvégi házak mellett mostanában hangos kopácsolás hallatszik, fákat döntenek, hogy átadják helyüket az új épületeknek."

„Ezt a területet Tápé nagyközség tanácsa 135, tízszer tízméteres telekrészre osztotta. (...) A téglából, műrostlemezből, fából épülő ikerházak lábakon állnak, alapterületük 16–35 négyzetméter, és – üdülőjellegüknek megfelelően – erkélyesek."

Fotó: Somogyi-könyvtár
Fotó: Somogyi-könyvtár

„Az üdülőtelep lakói az épületektől 40–50 méterre elhelyezett kutakból jutnak vízhez... Lesz parkírozóhely is – 62 gépkocsinak. A házak erdőben épülnek, tehát kellemes környezetben. (...) A fürdőzőknek külön strandot alakítanak ki..."

11 méterrel kisebb a folyó

„Korán leapadt a Tisza – tudatjuk augusztus 19-én. – Más esztendőkben általában csak október hónapban szokott ennyire alacsony lenni a folyó szintje. (...) A folyó bal partján földnyelvek, apró félszigetek tűntek elő. Az alacsony vízállás öntözési szempontból hátrányos, viszont kedvező a mederszabályozási és partbiztosítási munkák végzésére."

„Alacsony a vízállás a Tiszán" – folytatjuk a témát augusztus 28-án. „Hetek óta mínusz 100 centiméter alatti szintet jelez a szegedi hídnál lévő vízmérce. A Tisza mélyen visszahúzódott a medrébe. Az emlékezetes tavalyi nagy árvíz tetőző magasságával összehasonlítva most csaknem 11 méterrel kisebb a folyó."

„Hozama is hasonló arányban csökkent: másodpercenként 260 köbméter vizet szállít, még tizedrészét sem annak, mint tavaly június hónapban."

Öntözés. Most „9–10 méteres emeléssel juttatják a vizet" az öntözőcsatornákba a Tiszából, Marosból.

„Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság egész Csongrádra, valamint Békés és Bács megye egy részére kiterjedt körzetében ebben az idényben 130 millió köbméter vizet bocsátottak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére."

„Épül a Tisza II. vízlépcső. Segítségével 524 ezer hold földet lehet öntözni" – örvendezünk augusztus 29-én. Mert „néhány éven belül az ország második legnagyobb tava nem a Velencei tó lesz, hanem a nála ötször nagyobb kiskörei víztározó..."

Úszóházak

„Elvontatják, szétszedik, megette már a kenyere javát, utolsó szolgálatát tett az idén" – írja október 14-én Lődi Ferenc a „Béke I." úszóház megpecsételődni látszó sorsáról.

Az ott 15–30 éve bérlők másképp gondolkodnak a kivénhedt úszóházról: „nekik minden szöge, deszkája, korlátja kedves". A „négyszázegynéhány bérlő húzná, halasztaná az időt, hogy a terasszal, toronnyal ékesített faalkotmány, a Béke I. úszóház életét a Tiszán meghosszabbítsa". Pedig a „KPM V. hajózási Főosztály" kimondta: „Műszaki állapota erősen elhasználódott, merevítő gerendázata korhadt. A pontonok mélyen alámerülnek. Legfeljebb 1971. szeptember 31-ig tartható üzemben. Ki kell selejtezni, vagy teljesen átépíteni."

Az úszóházak Szegednél. A folyó a város főutcája. Fotó: Somogyi-könyvtár
Az úszóházak Szegednél. A folyó a város főutcája.
Fotó: Somogyi-könyvtár

„– Az építőanyagok mai árát számolva – mondja dr. Takács Antal", a Vízművek és Fürdők igazgatója – „8 millió forintba kerülne egy modern, minden igényt és kritikát kibíró úszóház. " A bérlők úgy vélik, ők „a legmostohábbak a többi úszóház bérlői között". A megoldás? A Vízművek és Fürdők „tavaszig megépítenek – a vállalat saját kivitelezésében – 2 millió forint költséggel egy olyan úszóházat a régi helyett, amely ha nem is véglegesen, az igényeket kielégíti. Az új úszóházon 112 darab kabint nyitnak. Százhatvan négyzetméteres lesz a napozója, és gyermekek számára úszókosarat is építenek. (...) Arra mindenesetre jó lesz, hogy a tiszai vízi élet fejlesztése ne torpanhasson meg. Néhány év múlva nyílhat arra lehetőség, hogy a Tiszán igazán korszerű, minden igény kielégítő úszóház fogadja majd vendégeit. Ennek lehetőségéről a továbbiakra sem mondhatnak le a Vízművek és Fürdők, hiszen a tiszai vízi élet fejlesztése nem maradhat el Szeged általános fejlődésétől."

Arcél: F. Nagy István (1924–1994)

Földeákon született 1924-ben – innen neve előtt az F. „Eredetileg földmunkás mezőgazdasági technikus" – olvasható a Délmagyarország ötvenedik születésnapjára készített emlékkönyvben. 1950-ben lépett az újságírói pályára, 1955 júniusától a lap munkatársa, 1960-ban felelős szerkesztő helyettes, a szerkesztőbizottság tagja. Az alapadatokat a lapunkban 1994. augusztus 24-én megjelent nekrológ kiegészíti: „1968-tól 1983-ig vezette szerkesztőségünket". „Kalandos utat járt be, számos haragost is szerzett magának. (...) Szerkesztőségünk idősebb tagjai, akik 'keze alatt' kezdték az újságírást valamennyien nagyra tartották egyenes, egyértelmű és kiszámítható emberségét. (...) Csökönyösen makacs kommunistának vallotta magát akkor is, ha sorozatban tapasztalta, az eszme messzire kanyarodik eredeti vonalától. (...) Hagyta érvényesülni azokat is, akik nem is akartak, nem is tudtak vele politikailag egy gyékényen árulni. (...) Kegyetlen betegsége legjobban abban akadályozta meg, hogy beszédes kapcsolatban maradhasson velünk..."

Kronológia: 1971

Január 1.: Az Amerikai Egyesült Államokban betiltják a cigaretta reklámozását a televíziós adásokban. Február 5.: Meghal az 1892-ben született Rákosi Mátyás, politikus, pártfőtitkár, a minisztertanács elnöke. Február 6.: Az Apollo-14 űrhajó egyik űrhajósa, Alan Shepard egy golflabdát ütött el a Holdon. Április 6.: Megalakul a Locomotiv GT (LGT) zenekar. Április 19.: Elindítják az első űrállomást, a Szaljut-1-et. Június 30.: Földet érés közben életét veszti a Szojuz-11 legénysége – Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev szovjet űrhajósok meghalnak az első, űrrepülés során történt balesetben. Szeptember 28.: A Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében Mindszenty József hercegprímás amnesztiában részesül, és elhagyja Magyarországot. November 27.: Megérkezik a Marshoz a Marsz–2.


Óvodákról óvatosan

Négy óvodát adnak át az építők. „Az elmúlt két évben nem túl sok örömet keltő óvodai hírrel lephette meg a város a szülőket. Bontások, födémcserék miatt néhányat be is kellett zárni, s az újak csak lassan készültek. Nemcsak a Belvárosban nőtt így a zsúfoltság, de az új városrészben, Tarjánban is" – tudatjuk augusztus 25-én. Holott „idén 300–400 gyerekkel kell többre számítaniuk azoknak, akik az óvodai elhelyezésért vállaltak felelősséget."

Fotó: Somogyi Károlyné
Fotó: Somogyi Károlyné

A Somogyi Károlyné felvételén a látható gyerekek szüleinek is írjuk, hogy „az új típusú óvodák közül kettő Tarjánban épül: az egyik száz férőhelyes már átadás előtt áll, a másodikat is elkészítik októberre a MÉK építői, ha minden jól megy. (...) A harmadik könnyűszerkezetes óvoda a Szent György térre kerül. (...) Az Ilona utcában már a befejező munkák folynak a tanács és a konzervgyár közösen létesített óvoda-bölcsőde épületén..."

Nemzeti emlékpark Pusztaszeren

Csongrád megye. „Pusztaszeren, a honfoglalás egykori helyén az elkövetkező esztendőkben nemzeti emlékparkot alakítanak ki" – számol be augusztus 26-án a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága elnöksége Sövényházán tartott kibővített üléséről Sz. Lukács Imre. Megtudjuk: „1966-ban a megyei tanács vb foglalkozott az emlékpark megteremtésének kérdéseivel, és határozatot hozott az Árpád-szobor környékének emlékhellyé rendezéséről."

Fotó: Somogyi-könyvtár.
Fotó: Somogyi-könyvtár.

A tervezők „nemcsak a honfoglalással, hanem a földosztással is számolnak, hiszen hivatalosan itt történt meg 1945. március 29-én a nagybirtok felosztása. A nemzeti emlékpark tehát e két történelmi jelentőségű eseményre épül és utal, ami vitathatatlanul az egész nép ügye. (...) Országos Emlékbizottság alakult 15 taggal, amelynek élén néhai dr. Erdei Ferenc állt. Tavaly április 29-én tartotta első ülését, kijelölte a feladatokat..." „A Feszty-körkép, amely a honfoglalást megörökíti, restaurálva, megfelelő épülettel ide kerülne." „A pusztaszeri nemzeti emlékpark terve rövidesen a kormányszervek elé kerül..."

Napi hírek

Fenákel-kötet. Lapunk korábbi munkatársa, Fenákel Judit ötödik kötete jelent meg, „címe: Vetkőztető, s összesen öt novellát, kisregényt tartalmaz" (január 8., péntek).

Új intézet. „A tudományos élet egyik jelentős eseménye lesz a Magyar Tudományos Akadémia Újszegeden épült biológiai központjának átadása. A tervek szerint áprilisban áll munkába városunk új büszkesége" (február 6., szombat).

Sarolta helyett Carmen. „Gregor József megbetegedése miatt a Sarolta mára, kedd estére hirdetett előadása helyett Bizet Carmenje kerül színre. A bérletek és a megváltott jegyek érvényesek, de kívánságra a Sarolta március 26-i előadására átcserélhetők" (március 9., kedd).

Tulipán. „Szeged-Mihálytelken, az Új Élet Termelőszövetkezet központi majorja mellett, a kertészetben több mint hétszázezer tulipánt nevelnek három és fél holdnyi területen" (április 23., péntek).

Szavazás. „Képviselőket és tanácstagokat választott az ország. Szeged népe is igent mondott a párt, a népfront politikájára" (április 27., kedd).

Algyői híd. „Épül az algyői híd. Dolgoznak a cölöpverő gépek. Készülnek a hídelemek. (...) A cölöpözést határidőre – 1971. november 30-ra – befejezik az építők" (május 12., szerda).

Vadkacsák. Gyálaréten a Tisza-holtágban a szegedi Táncsics Vadásztársaság „vadkacsatenyészetet hozott létre" (június 19. szombat).

Szabadtéri. „Az ünnepi hetek mozgalmas hétvégi eseménysorozatában az ipari vásár pénteki kapunyitása után tegnap, szombaton este került sor a fesztivál legnagyobb művészi eseményének, az idei Szegedi Szabadtéri Játékoknak a megkezdésére." „15–20 ezer vendég érkezik a vendéglátó Szegedre." „Az idén éppen negyvenéves szabadtéri" nyitó előadásán „az Állami Operaház művészei kiemelkedő sikerrel mutatták be Hacsaturján Spartacus című balettjét Seregi László rendezésében és Pál Tamás vezényletével" (július 18., vasárnap).

Kevés az erdő. „Kevés az erdő a város környékén. Térkép készül a fákról és a cserjékről" (július 30., péntek).

Illyés. „Tegnap, csütörtökön, a Dózsa György szabadtéri előadására Szegedre látogatott a darab szerzője, Illyés Gyula. Délután felkereste a szabadtéri játékok igazgatóságát, majd a szegedi színházba látogatott, ahol beszélgetett az előadás rendezőjével, Félix Lászlóval. Később a Délmagyarország szerkesztőségében Szeged irodalmi életének képviselőivel, a szerkesztőség és a Tiszatáj több vezetőjével, munkatársával találkozott" (augusztus 20., péntek).

Vitorlázórepülők. „A szegedi repülőtér zöld pázsitjáról 1915 óta szállnak fel gépek. Megfordult itt szinte mindenféle géptípus. Augusztus első tíz napján azonban csak most került sor először az alföldi vitorlázórepülő-versenyre" (augusztus 29., vasárnap).

Árpád-ünnepség. „Tízezres tömeg az Árpád-ünnepségen. Egész napos program az emlékműnél. (...) A sövényházi nagygyűlésnek híre, rangja van. Politikai fórum is. Demonstráció. (...) Vasárnap Pusztaszer volt Magyarország" (szeptember 7., kedd).

Gázprogram. „Új utcához ért el a szegedi gázprogram: lezárta a DÉGÁZ a Kállay Ödön utca egyik oldalát. (...) Felszedik a villamossíneket is, amelyek már balesetet is okoztak" (szeptember 9., csütörtök).

Egyetemi jubileum. „Ötvenéves Szegeden az egyetemi oktatás: 1921. október 10-én tartották az első tanévnyitó ünnepséget, A jubileumra háromnapos ünnepségsorozat keretében október 9–10. és 11-én emlékezik a két szegedi egyetem" (október 1., péntek).

Talált baba. „Péntek délelőtt találtunk rá az ambulancián. A sebészeti ajtó előtt, az asztalon hadonászott a pólyában, nagyon sírt szegényke. Kérdeztük a várakozókat: kié ez a baba? Senki se tudta..." (október 5., kedd).

Új rend. „November 7-én, vasárnap már új menetrend szerint közlekednek Szegeden az autóbuszok." Az úgynevezett alközpontokból új járatok is indulnak. Az alközpontok: Tarján, Petőfitelep, Szent György tér, Széchenyi tér, Bartók tér, Marx tér. „Az 5-ös alközpont csak később kezdi meg működését a Nagyállomásnál" (november 5., péntek).

Házgyár. „Ünnepélyesen felavatták a Szegedi Házgyárat." „Apró Antal átadja a gyárat, elvágja a kifeszített nemzetiszínű szalagot" (november 13., szombat).

Mórahalmi víztorony. „Mórahalom hamarosan magasnyomású vizet kap." Gombafejes víztornyot állítottak (december 3., péntek).

Gázrobbanás. „Tegnap kora délután robbantás rázta meg a petőfitelepi Bánk bán utca házainak ablakait. Az utca 54-es számú házának – amely özv. Arany Imréné tulajdona – következett be a gázrobbanás, amely az épület egyik falát kidöntötte. (...) A robbanás oka az volt, hogy nem tartották be a használati utasítást..." (december 24., péntek).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csevegő papagáj

Szeged - Madarat tolláról, tartja a mondás. A 44. díszmadár kiállításon azonban még a ketreceken… Tovább olvasom