Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 32°C Még több cikk.

Ismeretlen templomrom veszett oda a dóm felújításánál

Szeged - Szeged legrégebbi egyházi régészeti lelete veszett oda a dóm felújításánál, mert a hatóság beruházóbarát döntést hozott – mondják a régészek. Az egyházmegye állítja: mindent megtett.
Pótolhatatlan, a város legkorábbi egyházi régészeti maradványainak lerombolásához járult hozzá a Dóm téren az a 2 milliárdos, turisztikai célú felújítás, amelynek gazdája a Szeged–Csanádi Egyházmegye – írta meg névtelen forrásokra, illetve az ásatásvezető jelentésére hivatkozva a hvg.hu.

A hatóság elrendelte

Kerestük a közreműködő városi múzeumot, ahonnan megkaptuk a jelentést, mondván, az magáért beszél. Lajkó Orsolya régész abban azt írja többek között, hogy az örökségvédelmi hatóság előírása alapján a kivitelező az intézményt régészeti felügyelettel bízta meg fél évre. A dóm előlépcsője alatt a fogadalmi templom elődjének, a Demeter-templomnak a maradványait és sírokat találtak több korszakból. Novemberben egy attól az épülettől független rom bukkant elő, amelyet a korábbi leírások sem említenek. Ezt is szabályosan bejelentette a múzeum az örökségvédelmi hatóságnak. Javaslatukat, hogy a talált romokat lehetőleg eredeti összefüggésében megőrizve fedjék el a későbbi kutatások céljára, műszaki és statikai (magas talajvíz, esőzések) okokra hivatkozva elvetették. A hatóság által kiadott határozat értelmében a falmaradvány jelentős részét elbontották.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal a Dóm tér rekonstrukciója kapcsán minden tekintetben jogszerűen, az érintettek bevonásával végezte hatósági munkáját. A munkálatok keretében előkerült falmaradványok sorsáról olyan örökségvédelmi döntés született, amely tekintettel volt mind a régészeti, mind a műemlékvédelmi szempontokra. A döntések meghozatala folyamatos szakmai konzultáció mellett történt az érintettek – így a Móra Ferenc Múzeum régészeinek – bevonásával, hozzájárulásával, a hatályos jogszabályok teljes körű betartásával. A legnagyobb értékként feltárt templommaradvány a rekonstrukció folyamán létesülő látogató központban kerül kiállításra, így a laikusok számára is elérhetővé válik a Dóm és Szeged városa számára egyaránt értékes, középkori emlék. A rom kutatása a későbbiekben a Dóm téri út (járda és kerékpárút) alatt megtörténhet, a dokumentált falmaradvány a későbbi kutatási eredményekhez illeszthető – írta közleményében a kormányhivatal a feltárással és felújítással kapcsolatban.

A Demeter-templom falmaradványa a látogatóközpontban. Fotó: Kuklis István.
A Demeter-templom falmaradványa a látogatóközpontban.
Fotó: Kuklis István

Szakszerűtlenség?

Horváth Ferenc, a Móra-múzeum nyugalmazott régésze a feltárásról készült tanulmányról kifejtette egy lektori véleményben: képtelen helyzetbe került a szerző a feladat elvégzésekor. Lehetetlen körülmények között, szakértelemmel megsemmisíteni Szeged legrégebbi egyházi építményének maradványait. Emellett menteni a menthetőt. A szakember, aki négy évtizeden át művelte, és tanította is a régészetet – ismerve a feltárás részleteit – elmondta, nem érti, miért nem kaphatott megfelelő tervezőt ez a kiemelten védett lelőhely. A város legrégebbi múltja ért volna ennyit. Az örökségvédelmi hatóságnak nem régészeti felügyeletet, hanem feltárást kellett volna elrendelni. Mert így 6 hónapig voltak ugyan jelen a terepen, de csak akkor engedték oda őket a leletekhez, amikor már túl sok embercsont került elő. A rendes feltárás azonban egy évvel hátráltatta volna a dómfelújítást és a szabadtéri színpad visszaállítását. Horváth Ferenc elmondta, jelen volt, amikor a Demeter-templom gótikus részét feltárták, az utolsó pillanatban előbukkant egy attól az épülettől független másiknak a 10 méteres, a végén kanyarodó része. Terméskőből, úgynevezett réti mészkőből épült, de csak az alapjai maradtak meg. A dóm előlépcsője alatti részen helyezkedtek el a romok. A látogatóközpont alapozásánál egy részük útban volt, azokat megsemmisítették, a többit betemették. A nagyon bizonytalan habarcsvizsgálatok alapján 12. századi a rom, vagyis a Demeter-templom előtti korból való. Sok apró információból nagyjából 2 hónap alatt lehetett volna tisztázni, melyik korszakból származik. A legnagyobb baj nem az, hogy megsemmisült, hanem hogy elméleti tudás veszett oda a középkori Szeged központjáról.

Mindent megtettek

Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora, a dómfelújítási projekt vezetője arról tájékoztatott, hogy a feltárt leletek kezelése minden vonatkozásban, minden egyes lépésnél a vonatkozó hatósági előírásoknak, határozatoknak teljes mértékben megfelelően történt. Nem volt lehetőség saját felelősség alapján mérlegelt döntések meghozatalára, vagy azokra épülő lépések megtételére. Ugyanakkor a projekt számára a régészeti feltárások miatt a kivitelezésben bekövetkezett jelentős csúszás, a feltárt leletek bemutatása miatt szükségessé vált tervmódosítás, az annak nyomán szükségessé vált kivitelezési ütemmódosítás rendkívül komoly anyagi és szervezési terheket jelentett, amelyeket a projekt minden további nélkül felvállalt. Régészeti munkálatokra a kivitelezésnél nettó 15 millió forint költséget különítettek el.

A projektvezető hozzátette, ha indokolt, érdemes lenne a kutatást a Dóm tér olyan részein folytatni, ahol a 6-8 méteres mélyen folyó feltárás és folyamatos víztelenítése nem veszélyezteti a dóm állékonyságát. Ezt a megoldást a mostani beruházás semmilyen módon nem korlátozná. Ez előremutató megoldás lenne ahhoz képest, hogy a dóm statikai állékonyságát alapjaiban veszélyeztető munkagödrökben folytak volna további ásatások, illetve ha ez a dóm fennmaradása érdekében nyilvánvalóan nem volt fenntartható, akkor sajtótámadások indulnak a beruházó ellen. Kérdés persze, hogy szakmai vagy politikai munkát kívánnak-e végezni a „nevüket nem vállaló" források. Kozma Gábor azt is hangsúlyozta: a dóm építéséről nem most, hanem a múlt század húszas éveiben született döntés, hogy a korábbi történeti időszakok építési örökségére ráépítenek, és ennek eredményeként egy ma is álló és használatban lévő nemzeti műemlék épület jött létre, amelynek megóvásáért ma közvetlen felelősséggel tartozik mindenki, aki az épületet érintő bármilyen tevékenységet folytat. Az érintett romok mindenki számára váratlanul bukkantak fel, amikor a dóm statikai állékonyságának biztosítása már nem engedte, hogy ott további hosszas ásatások történjenek, a dóm stabilitását biztosító statikai megoldás kiépítését nem lehetett halogatni. Az egyházmegye nagyon komoly erőfeszítéseket és nagyon jelentős anyagi ráfordításokat vállalt annak érdekében, hogy a feltárt falmaradványok a műemléki felügyelet által bemutatásra előírt darabjainak elhelyezéséhez újraterveztesse a projekt érintett elemeit. És ezek már a helyükön állnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megnyílt az Egyetemi Tavasz

5 héten át, 70 helyszínen, 270 programmal nyújt szellemi és lelki feltöltődést az SZTE Kulturális… Tovább olvasom