Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Kis Norbert: a vidék nem gyengülhet tovább

Szeged - Az állami és a magánegyetemek számáról, a felsőoktatás átalakítási kényszeréről is szól Kis Norbert. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárát a Start a diplomáért rendezvényen kérdeztük.
– Miért kell átalakítani a magyar felsőoktatást?
– A hallgatói létszám – többek között demográfiai okok miatt – csökken, de ellenkező trendre van szükség a felsőoktatásban: növelni kell a diplomások számát. E cél megvalósíthatóságához kapcsolódik például a diákhitel bevezetése, ami valójában állami támogatási forma, csak visszafizetésének más feltételei vannak, mint az ösztöndíj esetében. A másik cél a felsőoktatás által kibocsátott diplomások és a munkaerőpiac igényei közötti összhang megteremtése. Ezért jelentős átcsoportosításokat hajtott végre a kormány az előző évekhez képest az állami támogatottságú helyek elosztásában. A harmadik cél, hogy a minőségi felsőoktatás irányába mozdítsuk el a rendszert. Ez érinti a most készülő új finanszírozási rendszert, amelyet az előző évek minőségi alapú ösztönző és teljesítményi elemeket nem tartalmazó módszere helyett – a képzési struktúra felülvizsgálatával – a következő másfél-két évben – a megfelelő testületekkel, például az akkreditációs bizottsággal együttműködve – vezet be az oktatási kormányzat.

A diákhitelt állami támogatási formának tekinti Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Fotó: Karnok Csaba
A diákhitelt állami támogatási formának tekinti Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.
Fotó: Karnok Csaba

– Ám sokan vitatják az elosztás módszerét. Van, aki a felsőoktatási intézményekre bízta volna a számukra biztosított állami ösztöndíjas helyeknek a szakok szerinti lebontását, mások a legmagasabb pontszámot elérő diákokkal az általuk első helyen megjelölt felsőoktatási intézménybe „vitették volna" az állami ösztöndíjat. Miért a miniszteri államtitkárság osztotta el a csökkentett keretszámot az intézmények között?
– A vidékfejlesztési szempontok döntöttek, másrészt a pályakövetési adatok visszajelzéseire támaszkodtak, harmadrészt a regionális gazdaság fejlesztésének érdekei számítottak. Az államilag támogatott létszámkeretből a fővárosi intézmények kisebb arányban részesültek, mert a vidék nem gyengülhet tovább. A fenntartó joga arról dönteni, hogy a keretszámokkal melyik intézményben milyen képzést támogat. Ehhez igazodik az ösztöndíjak és részösztöndíjak rendszere. Ugyanakkor felfelé nyitott a rendszer: az önköltséges hallgatói létszámról, az alap és osztatlan képzésen belüli átcsoportosításról az intézmény dönthet. Ezzel ösztönözni szeretnénk a 29, állam által fenntartott felsőoktatási intézményben a strukturális gondolkodást, ami a fenntarthatóság egyik feltétele.

– A felsőoktatás fenntarthatóságát nem veszélyezteti, hogy – az előzetes tervekkel ellentétben – az intézmények számát változatlanul hagyta a kormány?
– Közel 40 a magánegyetemek – köztük egyházak által fenntartott intézmények – száma. A 29 állami felsőoktatási intézményről nem érdemes számháborúba bocsátkozni. Fontosabb, hogy milyen a struktúra szerkezete: meghatározva a főiskolák helyét, az egyetemek közül a képzés és a kutatás terén kiemelkedőket az élvonalba helyezve. E struktúra újragondolását szolgálja, hogy az intézményeknek idén júliusra el kell készíteniük a működésük hatékonyságát, a finanszírozás fenntarthatóságát tükröző hosszú távú stratégiai tervüket.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kerékpárút épül a határon túlra

Az újszentiváni lovasparkhoz, a tiszaszigeti Mélyponthoz, de akár a határon túlra is kényelmesen el lehet majd jutni biciklivel. Tovább olvasom