Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Magyar géniuszok kerestetnek

Bár a géniuszok hazájának tartjuk az országot, tízből kilenc tehetség elveszik. Ezen segíthet a Magyar Géniusz Program és a Tehetségpont-hálózat, ahol szakemberek vizsgálják a „tehetséggyanús" gyerekeket. Csicsely Ildikó tehetségfejlesztő szakértő rávilágított: az sem mindegy, milyen módszert választanak a képességek kibontakoztatására.
Czeizel Endre orvos-genetikus  szerint az országban tízből kilenc tehetség elkallódik.
Czeizel Endre orvos-genetikus szerint az országban tízből kilenc tehetség elkallódik.
“Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt a valamit – kerül, amibe kerül – meg tudjuk valósítani." – az idézet Marie Curie-től, a radioaktivitás úttörő kutatójától maradt ránk. Magyarországot hajlamosak vagyunk a tehetségek országának tekinteni: büszkén emlegetjük híres tudós, feltaláló, művész honfitársainkat. Czeizel Endre orvos-genetikus azonban arra hívta fel a figyelmet: kutatásaik eredménye szerint az országban tízből kilenc tehetség elkallódik. Kezdjük ott, hogy már azt sem egyszerű eldönteni, kit tekinthetünk tehetségesnek.

A tehetség nem egyenlő az okossággal

Csicsely Ildikó, a Szeged Városi Kollégiumok tehetségfejlesztő szakértője, a Magyar Géniusz Program munkatársa szerint az iskolarendszerünk a tehetséget általában a magas intelligenciaszinttel azonosítja – holott ez egy típusa. A tehetség sokrétű fogalom: a fogyatékos tehetségestől a kétkezi munkát végző tehetségeseken, művészeken, sportolókon át a tudományos kutatóig széles skálát ölel fel, és ezt a sokszínűséget a fejlesztő programok készítésénél figyelembe kell venni. Ranschburg Jenő, a közelmúltban elhunyt neves pszichológus például tudományos, vezetői, mozgással kapcsolatos és művészi tehetséget különböztet meg.

Az önismeretet is oktatni kellene

Csicsely Ildikó szerint az is fontos lenne, hogy az iskolákban oktassanak önismereti technikákat: Ezek hozzásegítenének önmagunk, képességeink mélyebb megismeréséhez. Kevésbé hatnak ránk a külső környezet személyiséget romboló hatásai, ha belül stabilak vagyunk, ám ehhez ismernünk kell magunkat: a hiányosságainkat, az erősségeinket.

Ha az IQ-n kívül más képességeket figyelmen kívül hagyunk, sok tehetségígéret elveszik. Az a legcélszerűbb, ha minél szélesebb a merítés a gyerekek közül, és minél fiatalabb korban történik – tapasztalta a szakértő. Sok óvoda is csatlakozott a tehetségpontok hálózatához, mert már ebben a korban megkezdődhet a képességfejlesztés, ha például a gyermeknek jó a kézügyessége, vagy a mozgáskoordinációja.

Mi is okozhat gondot a tehetség azonosításában az iskolában? Aki izeg-mozog, zavarja az órát, nem biztos, hogy rossz, vagy figyelemhiányos: talán unalmas már neki, amit a tanár mond, és plusz feladatra lenne szüksége. A tehetség jele lehet, ha a gyermek sokat tud a legkülönbözőbb dolgokról, szókincse gazdag, jó megfigyelő, gyorsan felismeri az ok-okozati viszonyokat, önkritikus, szívesen dolgozik önállóan, nagyon elmélyülten foglalkozik az őt érdeklő kérdésekkel, untatják a mechanikusan ismétlődő feladatok, sokat kérdez, szokatlan válaszokat ad, jó a humorérzéke és eredeti, színes a fantáziavilága, egy problémára több megoldási lehetőséget sorol fel, nem tart mindenáron a többséggel. Az alulteljesítő tehetségnek például nem jók a jegyei: talán nem jó az a kommunikációs csatorna, amelyen eljut hozzá a tananyag. Olyan típus is létezik, amelynél, bár tehetséges, történik valami törés az életében, például bukás, eltanácsolás. Az a közeg, amelyben van, nem megfelelő számára, és ő erre reagál – de nem úgy, ahogy a tanárok szeretnék.

már azt sem egyszerű eldönteni, kit tekinthetünk tehetségesnek.
Már azt sem egyszerű eldönteni, kit tekinthetünk tehetségesnek.

A felismerésre képezik a tanárokat

– Egy 30-35 fős osztályban nem oldható meg, hogy a tanárnak minden egyes gyerekre legyen szeme, nem úgy, mint a kiscsoportos foglalkozásokon. Mindenütt hangsúlyozzák: látásmódváltásra van szükség a pedagógus társadalomban, hogy a frontális tanítás módszerétől nyisson az együttműködésen alapuló technikák és a csapatmunka felé. Valamint sokkal több olyan képzett pedagógus kell, aki tisztában van vele, mik a tehetség jelei – magyarázta Csicsely Ildikó.

A tanári szakok tanulói a felsőoktatásban ma már választhatnak tehetséggondozás szakirányú specializációt. A Debreceni Egyetemen 2000-ben indult az a pedagógus diplomára alapozó kétéves képzés, amelynek keretében felkészítik a tanárokat, akik kivételesen tehetséges gyerekekkel szeretnének foglalkozni – Debrecen után a Nyugat-Magyarországi Egyetemre és Budapestre is kiterjesztették. A motorja dr. Balogh László pszichológus, a Magyar Géniusz Program szakmai vezetője, Czeizel professzor a genetikát és a természettudományt adja elő: úgy véli, legnagyobb természeti kincsünk a tehetség. Ebben nagy szerepet játszik az úgynevezett adottság-birodalom is, amelyet a genetika a fogantatáskor ad. – Ám hogy abból mi lesz, az a családtól, az iskolától, a társadalomtól függ – mondja az orvos-genetikus, aki számos könyvben foglalkozott a művész, tudós géniuszok családtörténetével. Amikor egy átlagon felüli képesség mellé a feladat iránti elkötelezettség és kreativitás társul, akkor mondhatjuk, hogy valaki tehetséges rendelkezik a tehetségre jellemző képességekkel – de az egyén mellett, ahogy Czeizel Endre is mondja, ott a környezet, amely hat rá. 

A tehetség útja rögös lehet

A cikket nyitó idézet forrása, Marie Curie-Sklodowska az akkor még az Orosz Birodalomhoz tartozó Varsóban született és élt 24 éves koráig. Bár 15 éves korában kiválóan érettségizett a varsói leánygimnáziumban, nem vették fel az egyetemre, egyrészt, mert lengyel – másrészt, mert nő. Végül Párizsban szerzett diplomát, a Sorbonne-on ismerte meg Pierre Curie-t. Hazájában azonban nem folytathatta karrierjét, mert a krakkói egyetem női mivolta miatt nem alkalmazta. Magyar géniuszaink közül József Attila esete emlékezetes, akit már kiváló költőként tanácsolt el „az egyetem fura ura", Horger Antal. Életét szegénységben, betegségtől sújtva töltötte, és öngyilkossággal fejezte be.

– A családi minta meghatározó. Mielőtt iskolába kerül a gyerek, lelkileg lenyomatot hagy benne, milyen családi körülmények között él, hatéves korig „beég" a gondolkodásmód, viselkedésforma, amit a szülő átad a gyereknek. Ezért hirdetnek a Magyar Géniusz Programon belül képzéseket nem csak a pedagógus, pszichológus szakértőknek, hanem a szülőknek is: hogy megtanulják felismerni és helyesen kezelni gyermekük tehetségét – világított rá Csicsely Ildikó.

Géniusz program indult

Különböző alapítványok, iskolák és kollégiumok már a kétezres évek eleje óta bekapcsolódhattak az Arany János Tehetséggondozási Programba, de vállalkozók, ismert emberek nevéhez is kötődnek tehetséges fiatalokat, gyerekeket felkaroló nonprofit szervezetek. Ilyen például az OTP-vezér, Csányi Sándor alapítványa, aki szerint az emberi tudás a nemzet legnagyobb kincse, és a tehetségek felfedezése, segítése a legnagyobb befektetés. A Magyar Géniusz Program pedig, amely 2009-ben indult el európai uniós támogatások felhasználásával, nem csak a tehetségek felkutatásában és „menedzselésében", hanem az ezzel foglalkozó szervezetek, és a tehetségeket támogatni vágyók összefogásában is nagy szerepet vállal. Az egész országot behálózó Tehetségpontokban, amelyekhez iskolák, kollégiumok, alapítványok csatlakozhatnak, szakemberek azonosítják és gondozzák a tehetséget: ezekhez bárki fordulhat tanácsért a gyermekével. A pontok hálózatát a program honlapján (www.geniuszportal.hu) tehetségtérképen is ábrázolják.

A tehetségpontok hálózata speciálisan magyar találmány.
A tehetségpontok hálózata speciálisan magyar találmány.

E pontok hálózatba szervezése speciálisan magyar „találmány". Csermely Péter professzor neve fémjelzi: az együttműködés és a kölcsönös segítés jegyében nem csak a tehetséges gyerekek és családjuk kaphat segítséget, hanem a szakmában is sok konzultációt, továbbképzést szerveznek. Szükség is van a szakemberek együttműködésére, ugyanis a tehetséggondozás a felismerés után is számtalan buktatót rejt. Nem mindegy például, melyik jó képességű diákot milyen módszerrel próbálják „serkenteni".

Terhelés vagy dicséret?

– Bizonyos gyerekeknél jó a „teher alatt nő a pálma"-módszer. Terhelhetők, és erőt ad nekik, ha azt kapják a visszacsatolásnál: még nem vagy elég jó. Ám van, akinél az kell, hogy körbedicsérjék, folyamatosan kapja a pozitív visszacsatolást. E mögött állhat önbizalomhiány, instabil családi háttér, önértékelési probléma is, de nem feltétlenül. Egy kiegyensúlyozott családból érkező diák is igényelheti a folyamatos dicséretet, mert azt a meleg légkört keresi, ami otthon is körbeveszi – sorolt fel néhány szempontot a tehetségfejlesztési szakértő. A tanár-diák viszony is vagy harmónikus, vagy nem: attól is függ, milyen típusú a tanár, és milyen típusú számára egy-egy diák. Annak érdekében, hogy az iskolában sikeres legyen a tehetséggondozó munka, fontos lenne, hogy az iskolákban rendelkezésre álljon pszichológus és tehetségfejlesztő pedagógus. Ők a szaktanárral dolgozhatnák ki az egyes gyerekekre szabott egyéni fejlesztési terveket, és segíthetnének, hogy a szaktanárhoz azok a gyerekek jussanak el, akik a legjobban tudnak nála teljesíteni.

Olvasóink írták

  • 2. benq 2011. december 25. 09:30
    „aha... hallottunk már ilyet, most felfedezik, belelovalják a szülőket is. aztán elfogy a pénz.... és az eredmény szegény gyerkőc lelkileg megtör.”
  • 1. újratöltve 2011. december 24. 17:29
    „Megtalálta1: Orbán Viktor! 2:Orbán Viktor! 3:Orbán Viktor! 4:Lázár János! 5:Orbán Viktor! Remélem javaslataimat széles körű támogatás kíséri, éljen és virágozzék a megbonthatatlan 2/3 ad, és a magyar-szovjet káposztakonzerv!!!m a Közép-Európai géniuszokat!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Spanyol turnén a Szegedi Szimfonikus Zenekar

Karácsony második napján Bécsből repülnek a muzsikusok Barcelonába, ahol már aznap este koncertet adnak. Tovább olvasom