Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

Magyar orvos is esküszik a kínai gyógymódra

Szeged - A 70-es évek végén 40 szívműtétnél érzéstelenítettek akupunktúra segítségével Szegeden. Egykori sebészorvos és aneszteziológus is esküszik a kínai gyógymódra.
– Féltik a presztízsüket, és sokan nem adnak létjogosultságot a természetgyógyászatnak – mondja dr. Sipos Tibor. Erre következtet a szegedi orvos abból, hogy amióta napvilágot látott a hír, amely szerint kínai orvosok praktizálását segítené a kormány, a médiában megszólaló legtöbb orvos és szakértő elítélően szólt a keleti gyógymódokról. Sipos doktor 1994-ig aneszteziológusként dolgozott a szegedi kórházban. Belülről ismeri a magyar egészségügy működését, évekig vezette a csongrádi rendelőintézetet. Elvégzett egy képzést a fővárosi Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen, 2000-ben ismerkedett meg a lapunkban is bemutatott Luo Yong Shenggel, magánrendelőjükben együtt dolgoznak azóta is. A magyar orvos a 2000-es évek elején 5 esztendőn át tanította a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) orvosi karán az akupunktúrás képzés fülakupunktúra részét.

Nincs két egyforma beteg. Dr. Sipos Tibor akupunktúrával gyógyít. Fotók: Karnok CSaba
Nincs két egyforma beteg. Dr. Sipos Tibor akupunktúrával gyógyít.
Fotó: Karnok Csaba.

– Ebben vagyok a legjobb, más testrészekkel is foglalkozom, de nem ismerem annyira a filozófiai hátterét, hogy bátran alkalmazzam – meséli a doktor, aki szerint az, hogy valaminek a létezése nem bizonyított, egyáltalán nem jelenti, hogy valóban nem létezik.

Hármas egység

Dr. Sipos Tibortól megtudtuk, az akupunktúra egy hármas egység része. A kínai gyógyászat ugyanis több elemből tevődik össze. Az egyik a nagyon komoly táplálkozási tanácsadás, a másik a gyógynövények használata. A harmadik az ingerterápia, ezen belül használják az akupunktúrát, a köpölyözést, a hőhatást és a presszúrát is.

Ezt azzal kapcsolatban jegyzi meg, hogy olvasott, hallott olyan véleményt, amely szerint azok a bizonyos energiacsatornák, amelyeket az akupunktúra során használt tűk segítségével kell elérni, egész egyszerűen nem léteznek. – Magam is a tapasztalati tudás híve vagyok, de az, hogy hatunk ezekre a pontokra a kezeléssel, bizonyítja a csatornák létezését. Az biztos, hogy sürgősségi betegellátásra nem alkalmas a kínai gyógymód. Megelőzésre és krónikus betegségek kezelésére azonban igen – magyarázza Sipos Tibor.
Szerinte az új rendelet nem arról szól, hogy ideözönlenek a kínai orvosok, és kitúrják a magyarokat a kórházakból. A lényege, hogy ezentúl magyar orvosi felügyelet nélkül alkalmazhatják gyógymódjukat az ázsiaiak. Eddig olyanok felügyelték a munkájukat, akik 1-2 évig tanulták a szakmát, míg a kínaiak akár 5-6 esztendőn át foglalkoztak vele az egyetemen. Abban is erősnek tartja a kínai orvoslást, hogy az egyénre, és nem a tömegekre koncentrál. Azt mondja, nincs két egyforma beteg, más számú tű, másfajta módszer kell mindenkihez.

– A 70-es évek végén 40 nyitott szívműtétet hajtottak végre Szegeden úgy, hogy akupunktúrás érzéstelenítést használtak. Némi altatót is, de a betegek végig a tudatuknál voltak – emlékszik vissza dr. Szilágyi Károly, a 30 éve akupunktúrával gyógyító sebész szakorvos. A szintén magánklinikán praktizáló doktor a 90-es években hosszú ideig így kezelte minden betegét. – A kezelések előtt gyakran három órán át szurkáltam őket tűkkel, természetesen a beleegyezésükkel. Sokat tanultam, elvégeztem egy 3 éves képzést, találkoztam igazi kínai szakemberekkel is. Kissé bosszant a sok negatív vélemény, hiszen még országos egészségbiztosítási pénztári támogatást is kaptunk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tavaszra lesz közkút, a tervezett háromszorosáért

Tavaszra megoldja a szegedi önkormányzat a szőregi volt téglagyár szomszédságában élő 13 család vízellátását. Tovább olvasom