Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Mi a hirtelen szívhalál oka?

Szeged - Évtizedek óta a szívritmuszavarok, a szívizom összehúzódásának ereje szerepének vizsgálata a két fő kutatási irány az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében. Elődei, illetve a hetvenes évek közepén itt kezdett tudományos diákköri munkáját folytatja ma is az intézetet vezető professzor, Varró András.
– A szívinfarktust a betegek többsége túléli, majd szívritmuszavartól szenved, végül e páciensek egy része szívritmuszavarban hal meg – érzékelteti az orvosi alapkutatásnak számító téma jelentőségét Varró András. A professzornak – a klinikum és az elmélet határterületén mozogva – az a célja, hogy megértsük a szívritmuszavar hatásmechanizmusát, és ezáltal lehetőséget teremtsünk az esetenként halálos szövődmény megelőzésére.

Nincs kellően hatékony gyógyszere a súlyos szívritmuszavaroknak. Ugyanis az eddigi szerek nem javították, inkább rontották a szívinfarktusos betegek túlélési esélyeit. Nem haszonvezérelt, vagyis nem gyógyszergyári pharmakológusként dolgozik, hanem tudományos problémának tekinti a szívritmuszavart, ezért változatlanul fáradozik annak megértésén, mi történik életfontosságú szervünkkel az infarktus után.

Sportolók, például Fehér Miklós és Kolonics György hirtelen szívhalálára is keresi a magyarázatot Varró András és kutatócsoportja. Fotó: Schmidt Andrea
Sportolók, például Fehér Miklós és Kolonics György hirtelen szívhalálára is keresi a magyarázatot Varró András és kutatócsoportja. Fotó: Schmidt Andrea

– Hirtelen szívhalált okozhatnak nemcsak az említett, szívritmuszavar kezelésére kifejlesztett, majd bevont szerek, hanem sok egyéb, nem szívre ható – például a gyomor-bél traktust vagy a központi idegrendszert célzó, de még a szénanátha elleni – gyógyszer mellékhatásai – jelenti ki Varró professzor. Az ismeretlen eredetű hirtelen szívhalál hatásmechanizmusa, mely ritkán és váratlanul élsportolókat is érint, ugyancsak érdeklődési körébe tartozik.
Szeged tudományos ereje

A legszélesebb tudományos palettával rendelkező magyarországi egyetem a szegedi és a debreceni – hangsúlyozza az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyetteseként Varró András. Hagyományosan világszínvonalú a szegedi matematikai iskola, a vegyészet, újabban a fizika és azon belül is a lézerrel foglalkozók köre; perspektivikus és ugyancsak innovatív az informatika. De a szegedi universitas különös erőssége, hogy hagyományosan világhírű az orvos- és gyógyszerésztudományi kutatás. Szeged azért is az élettudományok fellegvára, mert kiválóak a TTIK és az SZBK berkeiben dolgozó biológusok is. Jeles földrajztudósok is növelik az egyetem portfólióját. Az SZBK és a gabonakutató intézetben meglévő szellemi potenciál erőteljesebb bevonásával elképzelhetőnek tartja az itteni agrárkar bővítését. A gazdaságtudományi kar és a társadalomtudományok innovatív erejét kidomborítandónak tartja. Varró András úgy véli: nem konkrét ipari termékekkel mérhető, de az az ember, aki ismeri a nemzeti kultúrát, a történelmet, irodalmat, nyelveket, mindenképpen intelligensebb és innovatívabb.



Varró András és csoportja tisztázta a szívizom egyik fontos káliumcsatornájának funkcióját, amelynek jelentős gyógyszerfejlesztési aspektusa van. Állatmodellek alapján a professzor feltételezi, hogy a sportolók – például Fehér Miklós és Kolonics György – hirtelen szívhalálát szívmegnagyobbodásra jellemző izomfejlődési rendellenesség okozta. Szerinte esetükben nem koszorúérrel összefüggő vérellátási probléma játszott szerepet, vagyis nem a terhelés miatt állt le hirtelen a szív, hanem egy részben genetikai eredetű, a szívizom vastagodásával járó betegség. E betegség fiatal korban tünetmentes, panaszt sokszor csak később okoz. Ha egy ilyen betegségéről nem tudó fiatal sportolni kezd, még nagyobb lesz a szíve, átépülnek a szívizom ioncsatornái, és ha mindezek mellett mondjuk doppingol, vagy szénanátha elleni szert szed, ez növeli a hirtelen szívhalál esélyét. E probléma innovációs vetülete, hogy a TÁMOP és az NKHT pályázatok segítségével olyan EKG-készülék kifejlesztésében vettek részt, amelynek automatikus értékelési módszere az eddigieknél hatásosabb lehet a hirtelen szívhalál veszélyeztetettségének felismerésére.

– A pitvarfibrillációra ható gyógyszerek vizsgálata a másik új kutatási irányunk. A szívpitvar ritmuszavara ugyanis krónikus, de nem halálos betegség – magyarázza Varró András. – Veszély ugyanakkor, hogy ha nem működik jól a pitvar, vérrög keletkezhet, amely leszakadhat, és megakadva szélütést, bénulást okozhat. Ennek terápiája az ipart is érdekli, így e téren innovációs projektjeink is sikeresek.


Történész helyett kutatóorvos

A Ki miben tudós? 1972 legnépszerűbb tévés vetélkedőjét nyerte meg történelemből Varró András. A szegedi Radnóti Miklós gimnázium diákjaként majdnem történész is lett. Mégis az akkori Szegedi Orvostudományi Egyetemre jelentkezett, mivel a történetírás nemzetközi színvonalú művelését csak több idegen nyelv ismerete és könnyed stílusérzék meglétével tudta elképzelni, illetve az orvos-biológusi pályát pragmatikusabbnak látta. Emellett érvelt édesapja, az elismert belgyógyász professzor, Varró Vince is. Orvosegyetemi tanulmányait eleinte nem találta élvezetesnek. Ám harmadévesként a gyógyszertani intézet tudományos diákköröseként megízlelte a kutatóorvosi munka szépségét.

Nemzetközi képzés

Szegedtől távol kívánta megméretni magát „Varró Vince professzor fia", ezért fogadta el a friss diplomás Varró András a hazai gyógyszeripart szolgáló Gyógyszerkutató Intézetbeli állást, ahol 1980-ban az antiaritmiás, vagyis szívritmuszavar ellenes szerekkel foglalkozott. Fordulatot hozott életében, hogy 1982 és 1984 között Borys Surawicz professzor mellett Indianapolisban dolgozva a szív sejtszintű elektrofiziológiájával foglalkozva nemzetközi szintű tudást szerzett. Kandidátusként, két szívritmuszavar ellen ható gyógyszerjelölt szabadalommal a háta mögött 1988 és 1990 között David Lathrop mellett Cincinnatiban újra USA-ösztöndíjjal dolgozott, és szerzett tapasztalatot a pályázatírásban. A rendszerváltozás áldozatának számító Gyógyszerkutató Intézet helyett a szegedi egyetem pharmakológiai intézetébe tért haza. Innen került másfél évre David Eisner liverpooli élettani kutatólaboratóriumába, ahol a sejt elektromos és mechanikus működésének, a sejt kalcium mozgását kutatta, további nemzetközi tapasztalatokat gyűjtve.

Olvasóink írták

  • 1. szerencse 2011. június 27. 10:25
    „Szüksége van az országnak ilyen nagyszerű tudósokra,mert sajnos nagyon nehéz a szívproblémával megküzdeni,ismerek olyan fiatalt,akinek az ablációja nem sikerült,hat órán keresztül katéterezték,mindent hallott műtét közben,két év múlva megint katéterezni akarták,de nem egyezett bele,annyira negatív érzések maradtak meg benne,hogy nem vállalja és ha megint nem sikerül,akkor is csak neki baj,az orvosoknak csak egy a sok közül.A műtét utóhatásai sem elenyészőek.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kitüntették a határrendészeket

Szeged - A minőségfejlesztés területén tett erőfeszítéseiért IIASA-SHIBA díjat vehetett át a CSMRFK… Tovább olvasom