Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Mi az osztatlan közös tulajdon?

Csongrád megye - Rovatunkban dr. Kertész József, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke válaszol az olvasóink által feltett, jogi esetekkel foglalkozó kérdésekre.
Szegedi nyugdíjas olvasónk lányáék hirdetés alapján találtak rá egy szimpatikus lakásra, de az osztatlan közös tulajdonban van. Kérdése, hogy mennyivel bonyolultabb eset ez annál, mintha „sima" magántulajdonban lenne?

– Az osztatlan közös tulajdonnál a legfontosabb kérdés a használat szabályozása, hiszen ilyen esetben az ingatlan vevője tulajdonrészt vásárol. Ez pontosan meghatározott az ingatlan-nyilvántartás szerint, amely nyilvános és közhiteles – kezdte válaszát dr. Kertész József, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke. – Ha például megveszem az ingatlan 8 tizenhatod részét, korántsem biztos, hogy azzal a tulajdonszerzéssel az ingatlan felének a használatát is megszerzem. Ezért célszerű a jogügylet előtt tisztázni a tulajdonostársakkal, hogy ki mit használ pontosan. A használati szabályozást vagy peren kívül kell megejteni, vagy bíróságon kell kérni, mégpedig a tulajdoni arányoknak megfelelő használat vonatkozásában. Nagyon sok olyan eszmei közös tulajdon van, ahol nincsenek írásban rögzítve a használat arányai. Érdemes ingatlanforgalmi szakértőt felkérni, hogy megállapítsa az ingatlan értékét, valamint szükség van még egy földmérnök szakértőre is, aki meghatározza a tulajdonban lévő területek mértékét és a használatban lévő területek nagyságát. Ez alapján már könnyű kiszámítani, kit mekkora rész illet. A szakértőkre előzetesen elköltött több mint 100 ezer forinttal megtakaríthatunk sok későbbi bosszúságot, esetleg sokéves pereskedést.

Olvasóink írták

  • 4. virág25 2012. november 12. 08:44
    „Na ettől a földi halandó nem lett okosabb. Szeretem amikor a szakemberek ilyen mellé dumát nyomnak. A kérdés nem ez volt. Ha tényleg erre a lakásra akarnak költeni, akkor az adásvétel előtt ill. azzal egy időben közhiteles okiratba kell foglalni a jogviszonyokat, hogy a későbbi esetleges jogviták során ne érje kár a vevőt. Tiszta, világos, érthető szabályrendszer kellene. De ezt az ügyvédek ellenzik a legjobban, mert akkor mindenki megértené!
    A kérdés szerintem nem erre vonatkozott. Egyszerűen, járhat-e jól a vevő ebben az esetben? És ha igen mikor? És miért jó ez az eladónak, és a osztatlan tulajdonos társnak?
    És nem árt utána nézni, valós-e az, amit az ügyvéd mond és leír.”
  • 3. info 2012. november 10. 14:54
    „és pont ilyen a szimpatikus lakás ...”
  • 2. pirosmedence 2012. november 10. 13:28
    „Kedves szegedi olvasó lánya! Szerintem felejtse el, keressen másik lakást - nem törvényszerű, de rengeteg konfliktus forrása lehet az osztatlan közös tulajdon még akkor is, ha papíron teljesen le van rendezve, volt ismerősöm, aki beleszaladt ilyenbe ...... kis híján a diliházban kötöttek ki! Persze ez csak egy eset, lehet, hogy életük legjobb lakásvásárlása lesz!”
  • 1. bánki 2012. november 10. 13:20
    „Ha Kertész mondja biztos úgy van !

    Kerülni nagy ívben a Dr Kertészeket és az osztatlan közös tulajdont.

    Lóvé az ügyvédeknek ==== örök élet és egy nap a pereskedés !

    A lehetséges terhek viselése meg aztán ,,egyetemleges" lásd. társasházak sumák tagjai.

    Az öreg nyugdíjas meg ne kavarjon, hagyja a lány gyerekre !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

B. Nagy László: klassz színdarab zajlott a szegedi városházán

Nem fikció a szerethető közigazgatás. Interjú B. Nagy Lászlóval a járási hivatalokról. Tovább olvasom