Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Mindenki egyért: történetek a véradásról

Sokan félnek a véradástól, pedig az „Adj vért és ments meg három életet!" szlogen a valóságot idézi. A Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársai folyamatos akciókkal próbálják felhívni az emberek figyelmét a fontos ügyre, mert segítségre mindig szükség van. Sokan várnak vérre, de az őssejt donorok száma is növekedhetne. Egy – az OVSZ szegedi munkatársaival – eltöltött nap krónikája híven mutatja be miről is szól a történet.
„Nyissa az új évet egy jó cselekedettel" szlogennel indított véradássorozatot a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ). Országszerte 193 vöröskeresztes helyszínen és az OVSZ intézményeiben várják nagyon a jelentkezőket január 25. és 30. között, hisz annak ellenére, hogy vérre mindig szükség van, egyre kevesebb a véradó.

Amikor a futó nem a pályán ad vért. Makra Péter a Szeged Bats running backje, és edzője is úgy gondolja, fontos dolog a klasszikus véradás. Fotó: Frank YVette
Amikor a futó nem a pályán ad vért. Makra Péter, a Szeged Bats running backje, és edzője is úgy gondolja, fontos dolog a "klasszikus" véradás. Fotó: Frank YVette


Sokan félnek a véradástól, valószínűleg azért mert nem ismerik a folyamatot. Az iskolákban keveset beszélnek erről, bár vannak kivételek, meséli az egyik doktornő. Április környékén sűrűn érkeznek szervezett középiskolai csoportok olyan diákokkal, akik már betöltötték a 18–at és, akik közül aztán sokan a későbbiekben is véradók maradnak. Akadnak, akik azért jelennek meg mert így iskolai „szabadnaphoz" juthatnak, hisz a központ igazolja a hiányzást és olyanok is, akiknél generációkra visszamenőleg családi hagyomány a véradás. Így van ezzel Marton Krisztofer és Rekötye Miklós is, akikkel a szegedi Vérellátó Állomáson találkozom. – Már a nagypapám is véradó volt, mindig is természetesnek tartottam, hogy én is az leszek, így, amikor betöltöttem a 18–at jöttem is – mondja Miklós. Miközben beszélgetünk elmesélik, hogy ők sem kaptak az iskolában tájékoztatást, de szívesen jöttek és nem féltek az első alkalommal sem.

Sokszor kell ötletesnek lenni, ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű embert vonzzon a véradás. Karácsony előtt például plusz ajándékként egy csomag szaloncukrot kapott minden véradó. Ezzel is próbálják ösztönözni az embereket a segítségnyújtásra. Hisz az „Adj vért és ments meg három életet" szlogen nem csupán üres mellébeszélés. Vérre mindig nagy szükség van, mert rengeteg a baleset és sok a beteg. Ünnepek idején pedig különösen nehéz a vérpótlás, hisz inkább foglalkoznak az emberek az ajándékozással és az előkészületekkel, de szinte minden – akár az időjárás is – közrejátszhat a véradók számának alakulásában.

Hajléktalanok nem adhatnak

Véradáskor elsőként fényképes igazolványt, lakcímkártyát és TAJ-kártyát kérnek. Erre minden esetben szükség van, így azonosítják a véradókat.

– A személyigazolvány nem elég? – kérdezem Földi Erzsébetet, donorvizsgáló orvost.

– Nem. Törvényileg szabályozott, hogy a véradó beazonosítható és hivatalos lakcímmel rendelkezzen – mondja.

– Ezek szerint hajléktalanok nem adhatnak vért? Akkor sem, ha egyébként teljesen egészségesek?

– Nem, sajnos. Először is, nem tudhatjuk, hogy teljesen egészségesek–e. Éppen erről van szó. Azért kell a lakcím, hogy ha valami problémát találunk értesíteni tudjuk az illetőt. Minden egyes véradás esetén kivizsgáljuk, hogy van–e Hepatitis B, C, HIV vagy szifilisz fertőzése a véradónak. A rossz vért nyilván nem használjuk, de a véradónak attól még tudnia kell a betegségéről. Ez pedig nem egyszerűen lelkiismereti kérdés, hanem törvényben szabályozott kötelezettség.

Hogyan válhat őssejt-donorrá?

Első lépés a jelentkezés, ami 18-tól 45 éves korig lehetséges. Jelezze szándékát a lakóhelyéhez legközelebbi vérellátóban és egyeztessen időpontot az előzetes vizsgálatok elvégzéséhez. Második lépés a véradás. Amennyiben Ön még nem adott vért, ezt az előzetes kivizsgálás előtt, a helyszínen tegye meg. Így akkor is segít a rászoruló betegeken, amikor még őssejtdonorként nem került kiválasztásra, s egyúttal megtapasztalhatja, hogy a véradás milyen hatással van szervezetére. Amennyiben rendszeres véradó,akkor is 56 napon belüli eseményének kell lennie. Harmadik lépésként alá kell írnia egy nyilatkozatot, amivel vállalja a csontvelőből, vagy perifériás vérből történő őssejtadást, és az ezzel kapcsolatos kötelező kivizsgálásokat. Egyeztessen időpontot az előzetes vizsgálatok elvégzéséhez! Nyilatkozatát bármikor, minden indoklás és következmény nélkül visszavonhatja! Negyedik lépés az előzetes vizsgálatok elvégzése. Belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálaton kell részt vennie annak érdekében, hogy időben kiszűrjék a donációt esetlegesen kizáró tényezőket. A belgyógyászati vizsgálat a véradás előtti kivizsgáláshoz hasonlóan történik, a laboratóriumi vizsgálat pedig vérképének vizsgálatát jelenti. Az ötödik lépés a HLA tipizálás. Ennek során történik szövettípusának meghatározása, aminek eredménye a donorkeresés alapja. Hatodik lépésként történik meg az őssejt–donor regisztráció. Amennyiben Ön az előzetes vizsgálatok alapján alkalmas őssejtdonornak, és aláírta az ehhez szükséges Nyilatkozatot, adatai bekerülnek a Magyar Csontvelődonor Regiszterbe – ez része a Nemzetközi Csontvelődonor Regiszternek is – amelyet az Országos Vérellátó működtet, és az adatvédelmi törvénynek megfelelő módon, saját adatbázisában tartja nyilván az őssejtdonorokat. Az őssejtdonor 55 éves koráig aktív és extrém esetben 60 éves korig választható a regiszterben, de ezután is kiemelten fontos a segítsége a vérlemezkepótlásra szoruló, magas rizikójú hematológiai betegek részére – olvasható az OVSZ honlapján.

Miközben beszélgetünk, sorra érkeznek a véradók. Köztük egy pár is, egy magas, izmos, jó kiállású fiatal fiú és alig 50 kilós barátnője. A véradás második lépésére készülnek, vagyis arra, hogy leellenőrizzék az egészségükkel kapcsolatos, általuk már kitöltött kérdőívet. Egyikőjük sem első véradó már. Ám a lányért a doktornő picit aggódik. Túl sovány, mondja.
Ahhoz, hogy nőként valaki vért adhasson minimum 50 kilónak kell lenni és 125–ös értéknél magasabb hemoglobin szinttel rendelkezni. Férfiaknál mások a szabályok, náluk a 135–ös hemoglobin szint már megfelelő.
– Az 50 kilós jelentkezőtől is ugyanannyit, 450 milliliter vért veszünk le, mint a 150 kilóstól. A véradók szempontjából viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a fizikai állapotuk. Határeseteknél a jelenlévő orvos dönt, hogy engedi-e vért adni a jelentkezőt. – Ha például határértékű hemoglobin szintet mérünk, akkor megismételjük a mérést és amennyiben az új eredmény megüti a határértéket, akkor dönthetek úgy, hogy tovább engedem az illetőt – mondja Földi Erzsébet.

Jelen esetben is így dönt, a lányt, aki megesküszik rá, hogy soha nem lett még rosszul és mindig zökkenőmentesen zajlott a véradása, tovább engedi. Kisvártatva persze szaladva jön be egy nővér a véradó szobából, hogy siessen a doktornő, mert valaki rosszul lett. Gondolom, na igen, hosszú évek tapasztalatával az ember már megérzi, hogy mikor hogy kellene dönteni. Mikor visszér meg is kérdezem, mi történt. Mosolyogva válaszol.

– Emlékszel a párra?

– Igen. Rosszul lett a lány?

– Á, neki meg se kottyant. A fiú lett rosszul. Ebből is látszik, hogy sosem lehet tudni, mi történik!

Sietség, Malária és Nyugat-nílusi láz

Hamarosan egy másik fiú érkezik, ő is fiatal. Ennek nagyon örülnek, hisz fontos az utánpótlás. Már a második lépésnél tart, amikor kiderül, hogy nagyon siet. Nemsokára indul a vonata, és muszáj mennie. Kérdezi, hogy elérheti–e még, 10 perc alatt végezhet-e. Sokan vannak még előtte, de 10 perc alatt akkor sem végezne kényelmesen, ha ez nem így lenne, magyarázza neki a doktornő. Inkább útjára bocsátja. – Az általános tapasztalat szerint leginkább azok lesznek rosszul, akik sietnek. Nem tesz jót az embereknek a rohanás, feszültek lesznek, folyton az órát nézegetik. A sikeres véradáshoz kell, hogy lelkileg is felkészültek legyünk – mondja a doktornő.

A második lépés során egyébként rengeteg kérdést tesznek fel, nem csak az ember egészségi állapotával, de szokásaival, életmódjával kapcsolatban is. A legismertebbek például, hogy 6 hónapon belül lövetett–e be fülbevalót, piercinget vagy készíttetett–e tetoválást. – A véradás szempontjából minden külső és belső sérülés fontos. Ugyanis ilyenkor fertőzések juthatnak a szervezetbe. Arra pedig egy betegnek sincs szüksége, hogy miközben az életét mentik, még külön meg is fertőződjön. Azt is megkérdezzük, hogy egy éven belül volt-e műtéte vagy balesete a véradónak. Ha a válasz igen, akkor egy időre kizárjuk a véradásból. Az, hogy mennyi időre, a sérülés vagy a műtét típusától függ – magyarázza Földi Erzsébet.

– Mi történik, ha valaki bevallja, hogy drogfogyasztó?

A vénás kábítószer használat végleges kizárást von maga után, és ez a döntés a későbbiekben is megváltoztathatatlan – mondja a doktornő.
Megkérdezik továbbá, hogy ki merre járt külföldön.

– Gondolom, a trópusi betegségek miatt.

– Persze! De ma már nem csak azt kell, ám megkérdezni, hogy – Európán kívül járt-e valaki. Korábban ugyanis ez volt a szokás.

– Hanem?– kérdezem.

– Megkérdezzük, hogy melyik európai országban nyaralt az illető, ugyanis pár éve komoly veszélyt jelent a nyugat-nílusi láz, ami Görögországban, Olaszországban és orosz területeken is felütötte már a fejét, pedig hát, a nevéből is látszik, hogy hol volna a helye.

– Van más betegség is, ami az elmúlt években begyűrűzött Európába?

– A maláriára is figyelnünk kell. Ez esetben csak görög területek érintettek, aki arra járt egy évig biztos nem adhat vért.

A véradás harmadik lépéseként vérnyomást és pulzust mérnek. Az sem jó, ha túl alacsony és az sem, ha túl magas, véradáskor ugyanis mindig csökken a vérnyomás. – Sokan hiszik, hogy a vérnyomás problémáikat – ha magas vérnyomással küzdenek – megoldja a rendszeres véradás. De ez igazából csak átmeneti megoldás, igazi kezelésként nem javasolható – mondja a doktornő. 180/100 a felső határ, 200 körül már semmi szín alatt nem adható vér.

Ha ezen az állomáson is túl vagyunk és eleget ettünk és ittunk, az úgynevezett zsákokkal a kezünkben, indulhatunk is a fehér lepedős székek felé, ahol miután kényelembe helyeztük magunkat „rákötnek" egy billegő kis gépre és leveszik a vérünket. Maga a folyamat körülbelül 7-8 percet vesz igénybe. A nővérek nagyon kedvesek, mindenkivel igyekeznek beszélgetni, a visszatérő jelentkezőket pedig megismerik.

„Adj vért, hogy ez a kisgyerek életben maradhasson!"

A közösségi portálokon és az internetes levelező rendszereken belül nem egy fényképpel ellátott segítségkérő hirdetés kering. Közülük sok véradásra szólítja fel az olvasókat, általában nagyon szűk határidőt jelölve meg. A segítségkérés tényével önmagában semmi baj sincs, de egyik–napról a másikra lehetetlen így segíteni valakin. Ahhoz, hogy egy beteg megkaphassa vérünket, annak komoly, több hétig tartó vizsgálatokon kell átesnie. Ettől függetlenül persze van mód az irányított véradásra, aminek a legérdekesebb formája az autotranszfúzió.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ember saját magának ad vért. – Ha tudja például, hogy bizonyos időn belül komoly műtétje lesz, ahol szüksége lesz vérre, akkor a sajátját is használhatja, amennyiben megfelel a véradás kritériumainak – mondja a doktornő. – Leginkább a csipő protézis beültetésénél „divatos" ez a megoldás – teszi hozzá.

Legyünk a tízezer őssejt-donor országa!

Nemrégiben egy az irányított véradással is összefüggő felhívás mozgósította az országot. Példátlan összefogás indult Honti Kata megmentése érdekében. A 26 éves sziklamászó lánynál egy rutin vérvétel során diagnosztizáltak akut leukémiát, azaz fehérvérűséget.

Gyógyulásához őssejt–donorra volt szüksége, de annak az esélye, hogy valakinek ideális donort találjanak körülbelül 1 a 10 000–hez. Monostori András, Kata barátja ezért különleges akciót hirdetett „Egy éven belül legyünk a 10 000 őssejt–donor országa" szlogennel. A lány pedig blogot vezet, aminek január 18–i bejegyzésében azt írja, végre felcsillant a remény.

– Úgy tűnik létezik valahol a világban eléggé egyező donor! 12 pontos fő egyezésből 12, és az alzászlócskák egyezése is elég nagy. Persze még nincs itt az őssejtes zsák. Addig bármi történhet. De várok rá szeretettel! Repüljön ide hamar, és ne essen hasra a nővér vele a folyosón – olvashatjuk a verkepzodom.blogspot.com-on. Kata tehát, ha minden igaz hamarosan a gyógyulás útjára léphet, de sokan várnak még hozzá hasonlóan segítségre.

Érthetően kevesebben jelentkeznek őssejt–donornak, mint szimpla véradónak, hiszen, ha azt mondtam, hogy a véradás ijesztő lehet, akkor vajon mit válthat ki a csontvelőből történő őssejt levétel gondolata? A tényleges segítséget megelőző folyamat is már jóval bonyolultabb, mint a véradásé, ha pedig sikerül egyezést találni, akkor a donor akár 2–3 napos kórházi tartózkodásra is készülhet. Persze ez attól függ, – amit sokan nem tudnak– hogy az őssejt adásnak melyik típusát választjuk.

A csontvelőből történő őssejt nyerés során a hátsó csípő–lapátból vesznek csontvelőt, steril műtőben, altatásban, vagy gerincvelői érzéstelenítéssel. Az alternatív megoldás, vagyis a vérből történő őssejt nyerés, során azonban csupán néhány órát kell járóbeteg szakrendelőben tölteni, ahhoz, hogy segíthessünk. Ráadásul bárki, aki őssejt–donornak jelentkezik megjelölheti előzetesen, hogy melyik eljárást választaná szíve szerint.

Így talán már nem is tűnik annyira félelmetesnek, segítségre pedig tényleg szükség van, hisz mindig lesz, aki rászorul. Mi sem írja le ezt jobban, mint Kata szavai! – Köszönöm mindenkinek aki jelentkezett donornak, menjetek továbbra is, látjátok, van remény az egyezésre! Valaki pont a ti HLA-tokra vár, csak nem vezet blogot. De attól még hozzám hasonlóan az élete függ tőle! Vért továbbra is sokat fogok kapni, hiszen a saját csontvelőm egy darabig nem termel majd. Ha tényleg elkezdődik... Szóval donor mellett minden véradóra szükség van! Menjetek, várnak az OVSZ–es kedves nénik – írja a lány.

Olvasóink írták

  • 3. szenyo 2012. február 18. 08:29
    „és megkérdezik a szexuális szokásokat is.... :D:D:D
    bi, homo élmények? - a HIV miatt, de valóban komolyan gondolják, hogy "bevallják" az emberek?”
  • 2. mamek77 2012. február 16. 13:28
    „Jó párszor adtam vért. Viszont egy kellemetlen véradós incidens örökre elvette a kedvem. :(”
  • 1. pityesz76 2012. február 15. 00:11
    „én már a héten megyek az 50.-re, őssejt donor is vagyok és nyomom ezerel hogy mindenkihez eljusson a híre!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Karsai Zita DJ Bobo táncosa lesz

DJ Bobo turnéján működik közre áprilistól Karsai Zita, aki tavaly költözött haza két év után Dubaiból: közben a házassága is tönkrement Margl Tamás atlétával. Tovább olvasom