Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Móravárost összemossák a Cserepes sorral

Szeged - A szegények a Cserepes soron, a dorozsmai Búza utcánál, Tarján Űrhajós utcával kezdődő részén, valamint az Északiban, a Sárosi utca körül laknak, a gazdagok főleg Újszegeden élnek. A napokban jelent meg Rácz Attila címzetes egyetemi docens, a KSH szegedi osztályvezetőjének népszámlálási adatok, szociológiai felmérések alapján készült tanulmánykötete és egyedi szegedi térképe.
– Az első saját lakásunk ez az Űrhajós utcai első emeleti, 60 négyzetméteres panellakás, szeptember óta lakunk itt, nagyon örülünk neki. A környék nem annyira tetszik, de a lakás nagyon jó, teljesen felújította az előző tulajdonos – mondta egy kisgyermekes fiatalasszonyn Szeged Tarján városrészében. Tőlünk tudta meg, hogy egy tanulmány szerint 2001-ben a Cserepes sor és Kiskundorozsma egyik városrésze után az Űrhajós utca–Bölcsőde utca–Budapesti körút által határolt városrészben laktak a szegediek közül a szegényebbek.

Élnek az előítéletek

Vannak-e Szegeden belül olyan városrészek, ahol az ott élők miatt nem akarnak lakni? Ez is az egyik kérdés volt a szociológiai tanszék felmérésében. A válaszadók a leggyakrabban Móravárost említették, egyértelműen a Cserepes sor miatt. Noha a városrész egészének csak kis részén terül el a cigánytelep, a negatív sztereotípiák egész Móravárosra vonatkoznak – állapítja meg a tanulmány.

Az Űrhajós utca környéke rendezett, a házakat körbecsomagolták, lefestették, szemre teljesen átlagosnak tűnő lakótelepi hangulatot érzékelünk. – 43 éve élek itt, ez nem szerelem kérdése, hanem adottság – fogalmazott a nyugdíjas Nagy Jenőné. – Nem is szívesen laknék a belvárosban. Egy probléma van, hogy a lakók cserélődnek, egyik-másik családdal gondok adódnak.

A KSH a 2001-es népszámlálási adatok alapján azokat a területeket minősíti „szegényszegregátumnak", ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolát végzettek és a munkanélküliek aránya mindkét esetben magasabb mint 50 százalék. Rácz Attila, a KSH szegedi főosztályának osztályvezetője Szegregáció a fejekben címmel tanulmánykötetet írt, és térképre vetítette, hol élnek Szegeden a különböző társadalmi státuszú emberek. De nemcsak a 2001-es népszámlálás adatait – iskolai végzettség, lakás-alapterület, korszerűség – használta fel, hanem az egyetem szociológiai tanszékének kérdőíves, reprezentatív felméréseit is, a legutolsó 2010-ből származott. Ezekben az úgynevezett „mentális térképes" felmérésekben olyan kérdéseket tettek fel a szegedieknek, hogy mit gondolnak, hol laknak a városon belül a szegények és a gazdagok. A kétfajta adatsort, a KSH-tényeket és a „fejekben élő térképeket" legvégül egymásra vetítette.

Az Űrhajós utcában élőkről még ma is a szegénység jut sokak eszébe. Fotó: Schmidt Andrea
Az Űrhajós utcában élőkről még ma is a szegénység jut sokak eszébe. Fotó: Schmidt Andrea


– Olyan összefüggések is kiderültek, hogy a magas státuszúak akaratuk szerint koncentrálódhatnak, meg tudják tenni, hogy az általuk preferált környéken válasszanak maguknak lakóhelyet, míg a szegények erre képtelenek – magyarázta Rácz Attila. – Az egyes városrészekkel kapcsolatban élő negatív sztereotípiák hosszú távon is befolyásolják, hogy az emberek hová szeretnének költözni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged ifjú tehetségeit és tanáraikat díjazták

Kilencedik alkalommal osztották ki a városházán a Szeged Ifjú Tehetsége és Szeged Ifjú Tehetségéért díjakat. Tovább olvasom