Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Nincs indexen a leckekönyv

Szeged - Négy és fél évvel ezelőtt szűnt meg az index, azaz a hallgatók leckekönyve az SZTE-n. A legtöbben átálltak az elektronikus jegybeírásra, de a szegedi orvostudományi karon ragaszkodnak a papírhoz.
Hitelesített

A bölcsészkaron ma egy úgynevezett hitelesített indexkivonatot kap a végzett hallgató diplomája megszerzése után. Ez néhány nyomtatott papírt jelent, amelyen jelölik az elvégzett kurzusait. Több oktató azonban ragaszkodik a kurzusteljesítési laphoz, amelyet a hallgatónak kell kinyomtatnia, ezzel igazolva, hogy valóban felvette az órát.

– Az országban először, 2007 szeptemberétől már nem adtunk ki leckekönyvet. Aki korábban kezdte tanulmányait, megtarthatta, tovább vezethette indexét – mondta Kothencz Mihály, az SZTE Bölcsészettudományi Kara tanulmányi osztályának vezetője. Mára nagyon kevesen használják, a többség váltott az elektronikus ügyintézésre.

Tárgyat felvenni, vizsgára jelentkezni és vizsgaeredményeket beírni elektronikusan az etr-en (egységes tanulmányi rendszer) már előtte is lehetett. A leckekönyv megszüntetésének Kothencz Mihály szerint a legnagyobb előnye, hogy a hallgatóknak azóta kevesebbet kell sorban állniuk az ügyintézők előtt – akiknek pedig kevesebbet kell adminisztrálniuk. – Az átlagok kiszámítása és a félévek zárása korábban 2 hetet vett igénybe, ma már megvan másfél nap alatt – hallottuk az osztályvezetőtől. Szerinte az index másik hátránya az ára volt: 1,5 millió forint volt az éves költsége, a hallgatóknak ingyen járt.

A szegedi egyetem legtöbb hallgatója elektronikus ügyintézésre váltott. Azért vannak még kivételek. Fotó: Karnok Csaba
A szegedi egyetem legtöbb hallgatója elektronikus ügyintézésre váltott. Azért vannak még kivételek. Fotó: Karnok Csaba

A bölcsészkaron a doktoranduszhallgatóknak azonban még kötelező használniuk indexet, ennek pontos okát az osztályvezető nem tudta megmondani. Az orvostudományi kar tanulmányi osztályán megtudtuk: kari rendeletben tiltották meg a leckekönyv megszüntetését, azaz mindenkinek kötelező használnia.

– A tanárok nem engednek index nélkül vizsgázni. Egyszerűen hazaküldenek, vagy be kell hozatnunk valakivel, ha nincs nálunk – mesélte Róna Gergely ötödéves orvostanhallgató. Évfolyamtársaival egyetértenek abban, hogy ez egy szép hagyomány, ráadásul van mivel igazolniuk jegyeiket, ha összeomlana az elektronikus rendszer.

Olvasóink írták

  • 15. szentmihályi 2012. február 01. 12:05
    „Én 2007ben kezdtem a tanulmányaimat a BTK-n. Beiratkozáskor adták az indexet,amit államvizsgáig használtam is.

    Menet közben mikor megszüntették akkor kérdeztük erről az akkor dékánt, Almási Tibort. Akkor a kérdésre azt azt mondta hogy aki akarja az használhatja továbbra is az indexet.

    Aztán a dékán úr hozzátette a következőt: Orvosi kar dékánja közölte hogy a diákok egyöntetűen kijelentették hogy használni fogják tovább az indexet:DDD”
  • 14. geza 2012. február 01. 09:18
    „Nekem első diplománál még a szaladgálós rendszer volt. Van romantikája, mikor látod az elégtelent 2x majd 3.jára a elégségest :D
    A másodiknál, számítógépes rendszer volt de a diploma kiadásakor megkaptuk az indexet is (kinyomtatva a számítógépes rendszerbeli eredmények, és az beragasztva, lepecsételve)”
  • 13. atomboy 2012. február 01. 08:32
    „11. DobóI, 12. joy
    Valoban el tudnak romlani az informatikai rendszerek. De azert vannak megelozo megoldasok, mint pl a RAID, aminek a lenyege, hogy minden adat tobbszorosen van eltarolva kulonbozo merevlemezeken, ilyen helyen naponta (vagy annal gyakrabban) tortenik adatmentes, es ha az elsodleges egyseg meghibasodik, a masodlagosbol lehet visszaallitani az elveszett adatokat. Szoval emiatt nem kell aggodni.

    Egyszer volt szerencsem latni azt a szervert es azt vedelmezo burkolatot. Hat, nem kispalyaznak, nagyon komolyan veszik a vedelmet.”
  • 12. joy 2012. február 01. 06:47
    „Murphy óta tudhasssssssuk:
    "Ami elromolhat, el is romlik!"

    Bizony, bizony, a számítógépes informatikai hálózatok, rendszerek épp úgy összeomolhatnak, mint az ember keringése egy hálózati zavar, vagy csupán parányi alkatrész hibája miatt!
    Még a soxorosan védett banki rendszerek is összeomolhatnak akár órákra lebénítva a bankjegyautomaták, bolti terminálok működését.
    A papír alapú végső dokumentum -ha jól szerkesztett a rendszer kicsiny helyet foglal, olcsó, de megvéd a heckerektől is.

    Hogy indexre szükség van-e?
    Amint a cikk is sugallja: "Ahogy teccccccik!"
    Én minden félév végén egy A/5-ös hivatalos oldalt nyomtatnék a hallgatók kezébe, kezdjen vele, amit akar!
    Az igaz, a díszes kemény borítás fölösleges és drága.
    /Nekem is van belőlük kettő. Alkalmankint jókat szoktunk anekdotázni fölötte.
    Való igaz, több évtizedesek, és jobban néznek ki, mint az elsárgult, fakult, gyűrött pár éves A/4-es "dokumentumok". :o)”
  • 11. DobóI 2012. február 01. 05:15
    „A régi mondás módosítva itt is igaz: Az írás marad (az indexben) de az ETR eredmény elszállhat (akár vírusfertőzés akár számítógépes rendszer összeomlás miatt). No meg emliteni kell az ETR rendszer számos hibáját, ami szintén bizonytalanná teszi az ott regisztrált eredmények valódiságát. Szóval a hagyományos index hitelesíti, megőrizi a "virtuális valóságban" lévő eredményeket”
  • 10. Hunny24 2012. január 31. 23:45
    „Az ETR-t működtetni muszáj, mert ott vannak a vizsga és kurzusfelvételek (csúnya lenne a felírogatós módszer még napjainkban). Ez mellett a jegybeírási rész már semmiség. A kurzusfelvétel manapság pedig pillanatok alatt megtörténik, annak köszönhetően, hogy új szervereket vásárolt az egyetem, és kitalálták a lépcszetes kurzusmegnyitásokat. Viszont azt tényleg nagy hülyeségnek tartom, hogy most egy papírt lobogtatva megyünk vizsgára, hogy ráírja a tanár a jegyet, és ha rosszul kerül be ETR-be akkor a fecnivel lehet igazolni. Viszont találkoztam már olyan tanárral is, aki azt mondta, hogy ha be akarjuk íratni a fecnire a jegyet, eggyel rosszabbat ad. A coospace használata pedig még nekem is sokszor rejtély...”
  • 9. Lucia 2012. január 31. 23:10
    „Nem hiszem el, hogy ezt a 1.5 milliós mondatot a Kothencz Misi (bocsi, de 20 éve ismerem) mondta. A szájába rakták.
    Még a szocializmusban jártam egyetemre, de kifizettették velem az index árát.
    Az ETR-ről lehetne bővebben is írni. Egy cikket megérne! Mibe kerül ez - havonta - az egyetemnek? Hány olyan főállású közalkalmazott dolgozik ma az SZTE-n, aki napi 8 órában csak az ETR-rel foglalkozik! Mennyi ezeknek az éves bérük? Fantasztikus sok!”
  • 8. pepe091 2012. január 31. 17:53
    „Én még azt jegyezném meg, hogy hú de nagyon jó az ETR meg szuper, de még ma is a tanárok jó nagy százaléka alig tudja használni, nem beszélve arról, hogy azért is könyörögni kell hogy beírja... Ha aláíratom, akkor legalább látom, hogy megtette mintsem, hogy mindig ígérget... Nem beszélve a coospace használatáról, mert azt aztán egyáltalán nem tudják használni, tisztelet a nem túl sok kivételnek!”
  • 7. kispacni 2012. január 31. 10:47
    „5.
    igen de ÁOK-n egy-két kivételtől nemigen van irásbeli vizsga. Az index szóbelinél pont azért jó, mert ott az index a hiteles, aláírással. Este amikor fel akarom vinni az ETR-be egy 30 csoport jegyeit nem ritkán simán eltévesztettem már a mindenféle hülye felugró pici ablakoknál a jegyet. Olyankor az index tökéletes bizonyíték. NEm rossz hagyomány, szebb mint a hülye kinyomtatott A4-es papirok. És évtizedek után is jól néz ki egy könyvben a a teljes egyetem.”
  • 6. Larsson 2012. január 31. 10:40
    „Régen tényleg fizettünk érte beiratkozáskor!

    A jegyek meg nem tűnnek el, még 10 évre visszamenőleg is meg tudom nézni! ;) :)”
  • 5. nemjogasz 2012. január 31. 10:21
    „Ha aggódsz, hogy elvesznek a jegyeid, időnként nyomtasd ki, az bizonyítja a későbbiekben is.
    Egyébként nálunk egyre kevesebb tanár követeli meg a kurzusteljesítési lapot, pedig legalább visszaad valamit az indexek hangulatából.
    Anno én még vezettem indexet, a képzésem alatt szüntették meg. De elmaradt a vezetése, mert akkor mindig mindenkivel alá kellett volna íratni. Ami szóbelinél nem gond, de írásbelinél..utána hetekig rohangálni az oktatókhoz, hogy írják már alá...áh nem, ez jobb. A jegyet eddig is az ETR-ből tudtuk meg, ha oda rosszul vitték fel, akkor az indexbe is ugyanúgy rosszul írták be. Ennyi.”
  • 4. ascendum 2012. január 31. 10:10
    „Igaz-igaz, de azért az elektronikus ügyintézés sincs ingyen! Az ETR-ért a szerzőknek (Dexter Kft.) az egyetem évente több tízmillió forintot fizet, és emellett persze a futásához szükséges eszközökkel is rendelkezik. Rendszeres probléma, hogy kurzusfelvételkor túlterhelődik, és a hallgató "vagy nyert, vagy nem" az időpontok felvételekor. Ráadásul a most licenszelt verzióban nincs is benne az összes lehetséges feladat, egyes "modulok" még további pénzbe kerülnének. Az viszont felesleges aggodalom, hogy a jegyek eltűnhetnek, ugyanis az egészet rendszeresen (talán naponta?) archiválják.
    Mindent összevetve: az ETR korántsem tökéletes szoftver, ráadásul kérdéses, hogy miért érdemesebb megvenni egy külső cégtől ekkora összegért évente, amikor az Informatikai Tanszékcsoport valószínűleg gond nélkül összedobna egy ilyen rendszert. Ugye, közbeszerzés.”
  • 3. Lillencs 2012. január 31. 09:59
    „Kurzusteljesítési lappal index nélkül is lehet igazolni a jegyeket, ugyanúgy aláírja a tanár, és van olyan oktató, aki nem vizsgáztat nélküle. Tény, hogy vezetése nem kötelező, csak ajánlott.”
  • 2. szattila2 2012. január 31. 09:49
    „"Szerinte az index másik hátránya az ára volt: 1,5 millió forint volt az éves költsége, a hallgatóknak ingyen járt."

    Khm, beiratkozáskor kérték az árát. Legalábbis 10 évvel ezelőtt...”
  • 1. Szerzetes 2012. január 31. 09:04
    „"összeomlana az elektronikus rendszer"? Az nem egy keringési rendszer ami, hipp-hopp összeomlik.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

4–40 milliót kell spórolni az iskoláknak

Az önkormányzati fenntartású szegedi iskoláknak intézményenként 4–40 millió forintot kell megtakarítaniuk - a mikéntről az igazgatók nem kívántak nyilatkozni. Tovább olvasom