Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Pusztítja az ivadékot a téli ár: amit nyáron adott a Tisza, most elvette

Csongrád megye - Az utóbbi évek legjobban sikerült tiszai ívásának eredménye megy tönkre most, a jéghideg árhullám nyomán. A szakértő szerint a halivadékok felélik tartalékaikat, miközben az erős sodrásban próbálnak védett helyet keresni.
A Tisza tegnap Szegednél 708 centiméteren állt, és még tovább emelkedik, a következő árhullám is elindult a Felső-Tiszáról. Tartósan magas vízállásra kell számítani, olyanra, amilyen nyáron volt. Június közepén arról írt az újság, hogy horgászati és halászati tilalmat rendeltek el a harmadfokú készültség miatt. A halászati felügyelő, Papp András arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a magas vízállás bosszúságot okoz, a folyó élővilágának kifejezetten jó, mert a 22–23 fokos vízben minden ilyenkor szaporodó halfajta kényelmesen le tudott ívni, és mivel nem ment vissza gyorsan a víz, az ivadékok az elöntött terület táplálékbőségének köszönhetően meg is tudnak erősödni valamelyest.

Apadás után a sekélyebb hullámtéri kubikgödrökben a halászok és horgászok együtt mentették az ivadékokat, de sok helyen elég víz maradt ezekben a hullámtéri medrekben ahhoz, hogy békében fejlődhessenek tovább a halak. A mostani magas vízállás azonban a lehető legrosszabb időben jött. Emberi szempontból nézve úgy fest, hogy a nyáron megtermelődött több száz milliós érték nagy része elvész.

– Ez az erős sodrású hideg víz elviszi vagy elpusztítja az ivadékokat – mondta lapunknak Füstös Gábor horgász szakíró, aki kormánybiztosi szakértőként dolgozott a ciánszennyezés utáni felmérések idején. – Ez az elnyomó hatás a Tisza-tónál biztosan érvényesül, és az ivadékok jelentős része a sodrás elleni küzdelem közepette valószínűleg föléli tartalékait.

Füstös Gábor szerint a nyári ívás eredményét igazán 2–3 év múlva lehetett volna látni. – Egy-egy ilyen jól sikerült szaporodás tartósan nem befolyásolja a halállomány nagyságát, életét – magyarázza a szakíró. – Függetlenül a mostani helyzettől, akkor lenne maradandó az az érték, ami akkor létrejött, ha azokban az években is találnának ívóhelyeket maguknak a halak, amikor nem ilyen bőséges a Tisza vízellátása. Ehhez emberi beavatkozásra, segítségre lenne szükség. A hullámtéren azonban egy-két kivételtől eltekintve nem gazdálkodnak: a gyalogakác és a gondozatlan fák lombja révén egyre több szerves anyag halmozódik föl, ez azt eredményezi, hogy a hullámtérben lévő holtágak, kubikok gyorsabban iszapolódnak el; azok a fokok is, amelyek összekötik ezeket a medreket a folyóval. Így kisebb árhullám idején nincs lehetőségük a halaknak arra, hogy ívásra alkalmas, könnyen fölmelegedő vizet találjanak.

Olvasóink írták

  • 1. ValakiaSOKKözül 2010. december 30. 07:49
    „A természet tudja/teszi a dolgát.....”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyárra tolódhat az M43-as autópálya átadása

Nincs kész a vízelvezető rendszer az M43-as mentén, emiatt a vízügy nem járul hozzá az átadáshoz, amit tavaszra terveznek. Tovább olvasom