Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Rajtuk is múlik, mekkora a hírlapi durranás

Szeged - Nem sajtószóvivők, mégis bármikor, bármilyen helyzetben és időpontban válaszolnak kérdéseinkre, és elmagyarázzák szakmájuk ábécéjét.
Akik napi munkájuk mellett szinte „együtt élnek" a sajtóval és az újságírókkal: Rigó Mihály, a Magyar Közút Kht. megyei igazgatóságának műszaki osztályvezetője, Pálfalvi Zsoltné, a KSH regionális igazgatóságának elemzője és Szigeti Sándor, a Csongrád megyei állat-egészségügyi állomás igazgató főállatorvosa. Miért segítenek ők, a szakemberek a háttérben – persze nem elvéve a sajtószóvivő kenyerét –, amikor nem is kötelességük?

Rigó Mihály. Fotó: Karnok Csaba
Rigó Mihály. Fotó: Karnok Csaba
A kérdésre Rigó Mihály azt válaszolta, közösek a Közút Kht. és a sajtó érdekei: az, hogy eljussanak az emberekhez az információk. Azt veszi észre, ha tízszer annyi útépítés, sztrádaberuházás lenne, mint jelenleg, az újságírók is, az olvasók is megtanulnák a szakmát. A tanítás folyamata azonban elkezdődött. Eközben a mérnökök kénytelenek megérteni, hogy egy útfelújítás miatt mindenki ideges, tehát elnézik a sajtó túlzásait.

Ő sosem telefonál „be", nem bosszankodik, mert az időigényes, és energiát vesz el a munkájától. Ha pedig korrigálni kell az újságírók tévedéseit, akkor úgyis lép a sajtószóvivő. „Nem teszem meg azt a szívességet, hogy még haragudjak is, mert az egy energiaigényes dolog" – mondta.

Pálfalvi Zsoltné. Fotó: Karnok Csaba
Pálfalvi Zsoltné. Fotó: Karnok Csaba
Pálfalvi Zsoltné is szívesen segít, ha kell, az azonnali kérdésekre is válaszol. Ilyenkor tudomásul veszi, hogy aznap nem a tervezett időpontban megy haza, főleg akkor nem, ha határidős a munkája.

Milyennek lát minket, sajtómunkásokat? – kérdeztük. Bár tisztességesek, de az ő szemszögéből olykor kissé felületesek a média anyagai – mondta. Szerinte az tud jó cikket írni, akinek a fejében ott vannak az adott témával kapcsolatos előzmények. Kezdő újságírónak jóval többet segít a számok értelmezésében, mivel fontos, hogy a KSH statisztikái pontosan jelenjenek meg.

Ahogy a sajtó kérdez, és megfogalmazza a problémát, abból kiderül, hogyan látnak az emberek minket – ez volt Szigeti Sándor főállatorvos válasza arra, miért segít nekünk. Noha a nagy ügyek bejelentése általában az országos főállatorvos hatáskörébe tartozik, egy szeptember 1-jétől hatályos új jogszabály szerint azonban az eset észlelése után azonnal be kell majd jelenteniük, mi történt és ki a hibás: névvel, lakcímmel.

Szigeti Sándor. Fotó: Karnok Csaba
Szigeti Sándor. Fotó: Karnok Csaba
„Minden kérdésre reagálni kell, mert így tudjuk az embereket is meggyőzni: mennyire fontos az élelmiszer-biztonság. Az, hogy az eltelt időszak rázós ügyei – madárinfluenza, hamisítások, zugvágóüzemek – felnyitották az emberek szemét, a sajtónak is köszönhető" – mondta a főállatorvos.

Esetek, történetek

Amikor a Közút a Cora előtt javítani kezdte az utat, hiába vették fel az emberek reggel a munkát, nem tudtak dolgozni, mert a „krémet", vagyis a betont újra kellett keverni. Emiatt vagy fél napig álltak. Ezt Rigó Mihály szerint az újságíró megértette, a cikkben mégis másképp köszönt vissza a történés, elsősorban a harsányabb cím miatt. De nem lett belőle sértődés. Pálfalvi Zsoltné azt jegyezte meg szerényen és zárójelben: ha azt írjuk, hogy Mórahalom lakossága 5838-ról 5881-re emelkedett, az nem tíz, hanem legfeljebb 1 százalékos növekedés.

Szigeti Sándor kissé elkeseredett, amikor a ciánszennyezéskor azt magyarázta egy újságírónak: nincs nagyon nagy baj, mert a pálinkában is nyolcszor annyi cián van, mint a halhúsban – mégis megisszák. A kolléga a szemére vetette: így nem tud elég nagyot „durranni" a cikk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megrongálták a zenélő szökőkutat

Szeged - Vandálok estek neki az egy hónapja átadott, frissen felújított Dugonics téri szökőkútnak:… Tovább olvasom