Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Rendhagyó történelemlecke Katona Tamással

Szeged - Legendatermő nép a magyar – fogalmazott Katona Tamás történész, amikor az 1848. március 15-ével kapcsolatos történelemismeretünket igazította ki Szegeden.
– Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum előtt nem szavalta el a Nemzeti dalt. Négy helyen elmondta 1848. március 15-én, de ott nem. Ráadásul a refrénsorok eredetileg úgy kezdődtek: „rajta magyar". Egy társa figyelmeztette a költőt, hogy előbb ugyebár fel kell állni az induláshoz – igazította ki a sokat emlegetett sablont rendhagyó történelmi leckével Katona Tamás. A 78 éves történész úgy fogalmazott: legendatermő nép a magyar, holott a forradalomról és szabadságharcról sok részletet lehet tudni a korabeli emlékiratok alapján.

Azt is pontosítani kell: Kossuth Lajosék nem voltak idehaza, mert ugyan nem a bécsi forradalmat megnézni utaztak az osztrák fővárosba, mint azt emlegetik, hanem István nádornak kértek teljhatalmú meghatalmazást a császártól. Közben Pesten a Pilvax kávéházban Jókai Mór, Petőfi, Bulyovszky Gyula, Sebő Gyula, Hamary Dániel és Gaál Ernő eldöntötte, hogy segítendő a pozsonyi országgyűlésben Batthyányéknak, március 19-ére a József-napi vásárba aláírásgyűjtést szerveznek. Erre készült a 12 pont, és buzdító bordalnak nem Petőfi versét, hanem Vörösmarty Mihály megzenésített Fóti dalát választották.

Katona Tamás történész szerint legendatermő nép a magyar.
Katona Tamás történész szerint legendatermő nép a magyar.

– Még délelőtt elvitték két sorban menetelve, hogy többnek látszanak, Landerer és Heckenast nyomdájába sokszorosítani a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Odagyűlt 5000 ember a havas esőben. Jókai csukatta be az ernyőket, hogy ki ne verjék egymás szemét – magyarázta a történész.

Fordítva hordjuk a kokárdát

A kokárda Franciaországból elterjedt forradalmi jelkép. Katona Tamás felhívta a figyelmet: a meghajtott nemzeti szín „szalagcsillag" belülről olvasandó, vagyis a magyar szabályosan közepén piros és kifelé zöld, fehér. Már a 48-as honvédcsákók egy részére is fordítva tették fel, és azóta is sokan fordítva használják. A republikánus Petőfi kokárdáját Szendrey Júlia varrta ki gyönggyel, és még koronás címert is tett rá.

– Landerer jó titkosrendőrségi kapcsolatai révén tudott a fiatalok tervéről, előző nap ki is adta a nyomdászoknak, hogy ha kevesen lesznek, ki kell pofozni őket, ha sokan, akkor teljesíteni kell a követelésüket. Sokan voltak. Amikor Petőfi, Irinyi és Vasvári megjelent a tömeg élén, azzal fogadták őket, hogy mivel a cenzor nem írta alá a kéziratokat, nem szabad kinyomtatni. A megilletődött ifjaknak Landerer súgta oda a szakálla alól: foglaljanak már le egy nyomdagépet! Erre ők így is tettek, mire a nyomdászok az erőszaknak engedve dolgozni kezdtek. Petőfi rá is írta a versnyomatára, hogy ez a szabad sajtó első kiadványa. Délben Irinyi a fáradt nyomdászokat és a tömegeket is hazaküldte pihenni, és délután 3-ra hívta vissza őket a Nemzeti Múzeum tágas kertjébe, hogy kiossza a két kiadványt.

– 10 ezres tömeg gyűlt össze. Kubinyi Zsigmond múzeumigazgató, amikor az ifjak elvitték neki a haza oltárára a forradalom két „szent szövegét", éppen a teheneket hessegette ki a múzeumkertből, ezek a szomszédos szénapiacról kódorogtak el – fogalmazott Katona Tamás. Utána a forradalmi ifjak betódultak a városházán ülésező tanács termébe, ahol a meglepett képviselők megszidták őket, amiért sáros lábbal berontanak. Rottenbiller Lipót, Pest polgármestere fogta a pártjukat, mondván: a szabadság első fecskéi a szabadság leheletét hozzák. Elfogadták a 12 pontot. A fiatalok pedig a fegyverraktárból felfegyverkeztek, hogy a várba vonuljanak kiszabadítani az ott raboskodó Táncsics Mihályt. Nem abból a cellából, amit ma is így mutatnak a látogatóknak – az akkoriban fegyverraktár volt. Azt sem említik az ünnepségeken, hogy siettükben a forradalmárok a másik politikai foglyot, Eftimie Murgu román ügyvédet elfelejtették kiengedni, mert nem abban az épületben raboskodott, ezért ő csak egy hónappal később szabadult.

Kossuth Lajos érdekes módon egy évre rá sem értette, miért ünneplik március 15-ét, mint évfordulót. Feleségének azt írta levelében, hogy szerinte az csak egy „pesti kravál", vagyis zavargás volt – emlékeztetett a történész.

Olvasóink írták

  • 8. IVY 2010. március 17. 13:32
    „Ez is inkább maradt volna történész.
    Annak korrekt volt.
    Manapság pedig a hazaáruló slepp nagy puszipajtása.”
  • 7. EXENTER 2010. március 15. 17:14
    „Miért NE lenne igaza KT-nak...csak ez most és igy ÜNNEPRONTÁS ! Ám közeleg a húsvét várom kiváncsian, hogyan is zajlott le az az állitólagos legenda a keresztrefeszitéssel nomeg a feltámadással.
    Mivelhogy odavagyunk a legendákért...
    Én meg egész másként emléxem ´56-ra is meg a húsz évvel ezelőtti legendákra is...
    Tényleg odaát van?”
  • 6. purgator 2010. március 14. 18:24
    „Katona saját magát minősítette ezzel az okoskodásával, de mint a megelőző hozzászólók is említették, ez csak bizonyságot hozott önnön hiteltelenségére, mert aki még az antalli trükk után folyamatosan elkövetett mdf-történet ellenére elvhű-ibolyka mögött mai napig lelkesedik, annak már nincs szüksége további bizonygatásra hovatartozását illetően.”
  • 5. Agyalapi 2010. március 14. 14:42
    „Lehet, hogy nem is volt forradalom, csak Budaházyék eltorlaszolták az utat a Lánchíd építése miatt és az osztrákok őket akarták elzavarni? Erre utalhatott Kossuth is a feleségének írt levélben.”
  • 4. barsanyi 2010. március 14. 13:06
    „A végén kiderül nem osztogattak hanem fosztogattak.
    / Nem forradalom volt hanem ellenforradalom ócska hatásvadászat/
    Elmehetnek az ilyen emberek majd megmondom hova ...............
    Igaz a mondás " ha nem szóltál volna , bölcs maradtál volna"”
  • 3. purgator 2010. március 14. 10:39
    „"Kossuth Lajos érdekes módon egy évre rá sem értette, miért ünneplik március 15-ét, mint évfordulót. Feleségének azt írta levelében, hogy szerinte az csak egy ,,pesti kravál", vagyis zavargás volt - emlékeztetett a történész."

    Csatlakozom "2. hozzászólás cickányzat 2010.03.13. 20:16" hozzászólásához. Nemcsak a halottról jót, vagy semmit közmondás ürügyén, de ennél aktuálisabb időpontot nem is találhatott volna mdf-elvhű(szándékosan nemecseki stílusban!), második számú "nagy történészünk" a 48-as forradalom emlékének meggyalázására.
    Ha már ennyire imád vájkálni szakterületén előfordult visszásságokban, elegendő lenne 20 évet visszamennie és a saját udvarukat tisztáraseperni. Szégyellheti magát.
    A DM-ot nem marasztalom el - nemcsak a tortáról illik tudósítani, hanem az abból származó végtermékről is.”
  • 2. cickányzat 2010. március 13. 20:16
    „Katona visszakóboroghatna a szomszédos szénpiacra.
    78 évesen politikusként, ráadásul történészként
    most gondolta szétszarni 1848-49 jó emlékezetét.
    Rendhagyó történelemleckéjét talán földughatná az
    arra illetékes helyre.
    A DM szégyene, hogy egyáltalán tudósít róla.”
  • 1. asztenoszsz 2010. március 13. 18:38
    „Valamikor sokra tartottam Katona Tamást, de ma már furcsának tartom, hogy Dávid Ibolya álnok pártjának még mindig tagja. Remélem, nem jutnak be a parlamentbe, még az szdsz-szel karöltve sem. Ez a nő a leghazugabb, legsilányabb tagja a politikának.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Taroltak a szegedi zenészek

Az SZTE Zeneművészeti Kar Kamarazene Tanszékének hallgatói sikert arattak a Debrecenben megrendezett VII. Országos Dohnányi Ernő Egyetemi Vonós Kamarazene Versenyen. Tovább olvasom