Délmagyar logó

2016. 07. 27. szerda - Olga, Liliána 20°C | 30°C

SBO: nem tudni, mikor szállhat le a mentőhelikopter

Csongrád megye - Bár tavaly októberben még úgy volt, hogy év végén leszállhat a mentőhelikopter az SBO repülőterére, egyelőre szó sincs a leszállóhely megnyitásáról. Amíg a kormány nem foglal állást, ki fizeti a jogszabályváltozás miatt felmerült pluszköltségeket, továbbra is a városszéli repülőtérre érkeznek a súlyos betegek.
Bár év végére ígérték, továbbra sem száll le a mentőhelikopter a Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály mellett felépített tornyon. Már csak egyetlen engedélyre lenne ehhez szükség, ezt azonban még meg sem kérte a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ. Ennek pedig anyagi okai vannak.

– Október 28-a óta érvényes az az új jogszabály, amely a korábbinál jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz a klinikai helikopterleszállókkal kapcsolatosan. Mi még a régi rend alapján kezdtük meg az építkezést, az új jogi környezet azonban jelentős anyagi terhet rótt ránk – mondta el Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági-műszaki főigazgatója.

Az előírások között vannak olyan teljesen értelmezhetetlen dolgok is, mint hogy a repülőtérnek minősülő klinikai leszállóhelyen a biztonsági őröket speciális vágóeszközzel és tűzoltó védőfelszereléssel kell ellátni, sőt egy 40 órás vizsgát is le kell tenniük, amely még el sem indult. Sokak szerint érthetetlen ez a szigorítás, hiszen a mentőhelikopter bárhol leszáll, és akár tanyára, akár autópályára megy egy súlyos sérültért, ott nyilvánvalóan nem fogadják ilyen szakemberek.

Parkolópályán a leszállópálya. Az SBO mellé  azért építették fel a közel 24 méter tornyot, hogy biztosított legyen szinte azonnali klinikai ellátás. Fotó: Karnok Csaba
Parkolópályán a leszállópálya. Az SBO mellé azért építették fel a közel 24 méter tornyot, hogy biztosított legyen szinte azonnali klinikai ellátás. Fotó: Karnok Csaba

– Ha minden előírásnak meg akarunk felelni, az nagyjából 10 millió forintos pluszkiadást jelent, amely nem volt betervezve a költségvetésbe – mondta el Majó Zoltán. Éppen ezért az egyetem tárgyalásokat kezdeményezett az Emberi Erőforrás Minisztériummal, hogy tisztázzák, ezek a költségek kit terhelnek. Közben pedig készül a megvalósíthatósági tanulmány és az üzemben tartási kézikönyv – a működési engedély kiadásának ugyanis ez is feltétele.

Lassan 3 éve a városszéli repülőtérre érkeznek a légi mentéssel szállított betegek, onnan mentő hozza be őket a klinikáig. A több mint négy kilométeres földi út nagyjából negyedóra időkiesést jelent ahhoz képest, mintha az egészségügyi intézmény mellett szállna le. Korábban ez így is volt, csakhogy az új klinikai tömb építésének kezdetével megszűnt az a leszállóhely, az SBO mellé pedig éppen azért építették fel a közel 24 méter magas tornyot a 20 méter átmérőjű, fűthető tányérral, hogy továbbra is biztosított legyen leszállás után a szinte azonnali klinikai ellátás. Bizonyos páciensek esetében ugyanis veszélyesen sok lehet a földi utazással elpazarolt idő. Az ilyen, úgynevezett időkritikus betegekből Szegedre évente félszázat hoz a mentőhelikopter.

Majó Zoltán úgy fogalmazott: bízik benne, hogy sikerül egyezségre jutni a minisztériummal – már csak azért is, mert ez nem helyi kérdés, országos szabályzás szükséges. Ha ez megtörténik, akkor adja be az egyetem a működési engedély iránti kérelmet, amelynek az elbírálási ideje 3 hónap.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra vádat emeltek: Milliárdokat tüntetett el a társasházépítő?

A rendőrség szerint nem csalt L. Gábor, az adóhatóság szerint viszont igen - szegedi és makói lakók fizetik a vállalkozó több száz milliós hitelét. Tovább olvasom