Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Séta a szegedi Koronától a Hajnóczy utcáig

Szeged - A 101. esztendejébe lépő Délmagyarország születésnapján sétáltunk a szegedi utcában, ahol lapunk bölcsője ringott. A Korona utcából lett mai Hajnóczy utcában andalogva zárjuk a 2008 közepén, a 100. születésnap előtti 100. héten megkezdett időutazást.

Az azóta elkészült emlékezések, riportok, idézetek, de a mostani séta is igazolja: az elmúlt évszázad lenyomata a Délmagyarország, miközben vidék-Magyarország legpatinásabb napilapjaként örök megújulásra kész és képes.

– Az első periodika, amely a mai Hajnóczy – egykor Korona – utcában született, nem a Délmagyarország – lep meg kutatásai eredményével Apró Ferenc. A helytörténész azt mondja, hogy a ma Hajnóczy utca 1/B alatti, egykor a „Tiszavirág zónázónak" is otthont adott házban lakott és szerkesztette a Ben Chananját Löw Lipót főrabbi.

Irodalom- és ipartörténeti emlékek közt

A szegedi zsidó negyedet a belvárossal, illetve a Mars térrel összekötő ütőérként mindig is forgalmas utcának számított az egykor Korona, ma Hajnóczy utca. Itt élte le szinte egész életét Löw Immánuel (1854–1944) főrabbi. Leghosszabb ideig a Hajnóczy utca 8. számú házban, ahol elkezdte írni a Die Flora der Juden című német nyelvű munkáját, amely a világhírt hozta meg neki.

Nevezetes személyiségek koptatták itt az utcaköveket. A 10. számú épület helyén állt a Prinzként anyakönyvezett Bartos Gyula (1872–1954) szülőháza. A színésznek Juhász Gyula verset ajánlott. A Nemzeti Színház oszlopos tagjaként ő az első szegedi születésű Kossuth-díjas színész.

A valamikori Korona, ma Hajnóczy utcai Bokor-palotában működött a Délmagyarország első szerkesztősége. Fotó: Schmidt Andrea
A valamikori Korona, ma Hajnóczy utcai Bokor-palotában működött a Délmagyarország első szerkesztősége.
Fotó: Schmidt Andrea

Az irodalomhoz úgy is kötődik ez a környék, hogy itt – az egykori Korona utca 5.-ben – lakott Hegedűs Pál, az akkori tudós tanárok közül is a legtudósabb, aki az irodalom- és pedagógiatörténettől kezdve a filozófián és esztétikán át a háborús stratégiáig számos értékes mű szerzője. A halhatatlanságot mégsem ezeknek az írásainak köszönheti, hanem annak, hogy alakját Balázs Béla beleszőtte az Álmodó ifjúságba – meséli Apró Ferenc, aki bibliájának tekinti ezt a szegedi szereplőket fölvonultató regényt. Hegedűs Pál emberi nagyságát az is érzékelteti, hogy tanártársa, Babits Mihály cikket szentelt a „szegedi polihisztor" alakjának.

Ipartörténeti emlékek sorát kínálja ez az utca. A 4. számú ház kovácsoltvas kapuját Kiss János műlakatos 1902-ben készítette magának, s lett a szegedi művészi kovácsolás egyik csúcsteljesítménye. A szegedi helytörténész arra is fölhívja figyelmünket, hogy az évszázaddal ezelőtt is kövezett utca végén, a 30. számú ház falán 1912 óta olvasható: „Singer Armin üveg-mű-ipar vállalata" – a méretes porcelánmozaik ma Szeged egyik legféltettebb ipartörténeti emléke.

Bokor-palota

A helyi ipartörténet egyik csúcsteljesítménye maga a Bokor-palota is abból a szempontból, hogy az egykori paprikakereskedő, a mai Bartók Béla, egykor Valéria tér egyik sarki házában élő Bokor János annyira „megszedte magát", hogy fölhúzta azt a palotát, amelyben 101 éve helyiségeket bérelt magának a Délmagyarország kiadója.

Az ablakokból – igazolja egy 1910-es dátumozású képeslap – jól látható volt az új zsinagóga minden gyönyörűsége. Ám a Löw Immánuel által oda tervezett ciprussor helyett ma elvadult fák és bokrok teszik macskák és sünök tanyájává a parkot, fényképezhetetlenné az épületet. Talán érdemes lenne gondozni a parkot, hogy érvényesülhessen a zsinagóga szépsége.

A Bokor-palotából lett társasház közös képviselője, Kovács Annamária (középen), mellette szomszédja és egyik barátnője. Fotó: Schmidt Andrea
A Bokor-palotából lett társasház közös képviselője, Kovács Annamária (középen),
mellette szomszédja és egyik barátnője. Fotó: Schmidt Andrea

– Innen szokták fotózni a zsinagógát – mutat a Hajnóczy és Jósika utca sarkára Halász Károly. A gépészmérnök 1954 óta él Szegeden és olvassa lapunkat. Azt mondja, a 70-es években a Hajnóczyt lezárták: játszótérszerűen szerették volna sétálóutcává alakítani.

A Bokor-palotából lett társasház legrégebbi lakója Kovács Annamária.

A mai lakók mesélnek

Közös képviselőként most azért dolgozik, hogy legalább kislánykoráról őrzött emlékeihez hasonlatos állapotát mutassa a lakóház: föl szeretnék újítani, hogy föltáruljon a H betűhöz hasonlatos, a Bartók Béla tér felé is nyitott „átjáróház" pompája. A mai lakók – például Povik Sándorné, vagy Táboriné Puskás Irén – a Délmagyarország hűséges olvasójaként is örülnének, ha emléktábla kerülne a Hajóczy utca 15. falára, hogy századokon át hirdesse – Péter László irodalomtörténész professzor megfogalmazásában –: „Ebben az épületben kezdte működését, és jelent meg 1910. május 22-étől 1912. augusztus 11-éig Szeged és környéke máig élő napilapja, a Délmagyarország".

Zsinagógák

A klasszicista ózsinagóga a Hajnóczy utca 12. szám alatt 1843. május 19. óta látja az erre sétálókat. A templomot a víz is meglátogatta: a bejárat két oldalán emléktábla. A magyar nyelvű mutatja az 1879. március 12-én betört árvíz magasságát – azóta 180 centivel feltöltötték ezt a környéket is. A másik, a héber feliratú magyarítása: „A nagy víz áradásának emlékére, amely rátört városunkra és egész környékére Adar hó 17-ének éjszakáján a hét ötödik napján, az 5639. esztendőben. A vizek a frigyláda aljáig értek. Eddig jöhetsz, de tovább nem! Ezen a helyen törjön meg hullámaid gőgje!" – olvashatja az Apró Ferenc A Hágitól a Mars térig című városismertető sétát ajánló füzetkéjével barangoló. Az új zsinagóga – Baumhorn Lipót pesti műépítész tervei alapján – a szomszédságában épült, 1903. május 19-én szentelték föl. A templom szimmetrikus alapbeosztású, központi elrendezésű és megjelenésében hatásos, több építészeti stílus jegyeit is fölvonultatja.

Olvasóink írták

  • 4. papagaly 2011. május 25. 07:49
    „Én meg elolvastam a 25.i DM-et, majd nekiálltam a neten a Dm-nek, és a tegnapi híreket láttam. Neten nincsenek csak tegnapi hírek? Hiányzik, pl. a 47-es egy darabjának ingyenessé tétele, ahová én is csatlakoznék, mert ugyan nem arra lakom, de a célszerűség és az együttérzés a mórahalmiakkal (stb) ezt követeli.”
  • 3. busch 2011. május 24. 11:09
    „Két érdekességet azért megemlítek!
    A 15 szám alatt lakott Dr Waltner Károly professzor gyermekgyógyász valamint König Péterné született
    Juhász Margit (Juhász Gyula húga) én is ebben a házban laktam 1953-1966 ig”
  • 2. némakacsa 2011. május 24. 07:45
    „Szép, pontos, "újszászis" stílben fogant írás. Sok ilyet még.”
  • 1. antikos 2011. május 23. 14:03
    „Egy halom Shalom! :)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Falunap Ruzsán

Szeged - Ünnepséggel kezdtek, veteránjárművekkel folytatták, sütöttek-főztek, jól mulattak a… Tovább olvasom