Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Széchenyi-díjas lett a szegedi Nagy Ferenc

Szeged - Otthon a rózsa, munkahelyén a lúdlábfű a kedvence a legtöbbet idézett növénybiológusnak, Nagy Ferencnek. A szegedi tudóst manapság a fény hatása és a belső biológiai óra működése foglalkoztatja. Az SZBK nemzetközileg elismert kutatója munkásságáért a március 15-i nemzeti ünnepen Széchenyi-díjat kapott.
– Örök élmény a kutatás – véli Nagy Ferenc, aki pályája kezdete óta azt igyekszik megérteni, miként alkalmazkodnak a növények a természeti környezethez. A szegedi növénybiológus elárulja: saját virágoskertjében a rózsa a kedvence, de munkahelyén, az MTA Szegedi Biológiai Központjában (SZBK) a lúdlábfűvel foglalkozik.

Egyetlen növényi sejtből elő lehet állítani az egész növényt – a növények klónozásának titkát 1977-ben az SZBK-ban, Maliga Pál csoportjában ismerte meg Nagy Ferenc. E témáról írta 1981-ben egyetemi doktori értekezését.

A legtöbbet idézett magyar növénybiológus, Nagy Ferenc szerint az SZBK az egyik legjobb hazai kutatóhely. Fotó: Frank Yvette
A legtöbbet idézett magyar növénybiológus, Nagy Ferenc szerint az SZBK az egyik legjobb hazai kutatóhely. Fotó: Frank Yvette

– A kihívást a 80-as években már az jelentette, hogy a géneket irányított módon visszavigyék a növényekbe. A génmérnökség technológiája vetette föl a növények manipulálásának lehetőségét. Ez vezetett el a génmódosított növényekig – magyarázza Nagy Ferenc, aki a módszert közvetlen közelről tanulmányozhatta. A Rockefeller Egyetemen, Nam hai-Chua laborjában dolgozott akkor is, amikor a világon először állítottak elő transzgenetikus petúniát. – Ez lehetővé tette azon molekuláris törvényszerűségek vizsgálatát, melyek megszabják, hogy a génkészlet egy-egy alkotóeleme melyik sejtben és mikor fejeződik ki.

Lúdlábfű

A keresztesvirágú növényke, a lúdlábfű azért lett a növényi molekuláris biológiai kutatások alanya, mert előnyös tulajdonsága, hogy 3 hónap alatt magot hoz, 5 kromoszómája van, kicsi és egységes a génkészlete, ami 90 százalékban azonos a többi növényével.

Világtechnológiát hozott haza, majd hamarosan a svájci Friedrich Miescher Intézet laborjában nézett mikroszkópba, de 1988-tól párhuzamosan saját kutatócsoportját is fejlesztette az SZBK molekuláris biológiai intézetében. Közben ugyanis háromszor elnyerte a Howard Hughes intézet a közép-kelet-európai kutatókat hazatérésre ösztönző támogatását, összesen több mint másfél millió dollárt – egyetlen növénybiológusként. Azóta is „kétlaki tudós": Németországban Humboldt-díjat, majd Wolfgang Paul-díjat kapott, Freiburg egyetemén tiszteletbeli professzor, Edinburghban is kutatásokat vezet.

– Igyekszünk megérteni, hogy a fény, ezen belül különösen az ultraibolya-sugárzás miként befolyásolja a növények egyedfejlődését, növekedését – vázolja kutatásai egyik irányát. A fény a lúdlábfű génjeinek 15 százalékát szabályozza.

Az élőlények biológiai órájának működése ugyancsak foglalkoztatja a legtöbbet idézett szegedi növénybiológust. Az élőlények döntő többsége képes mérni az időt. A növényi gének nagy része 24 órás ciklusú. Ezt szabályozza a biológiai óra, ami független a környezettől, de a fény „húzza föl" napról napra. E biológiai óra haszna, hogy segíti a növények alkalmazkodását a környezet változásaihoz. Ilyen óra az emberben is működik, s bár beállítását a szocializációs „ártalmak" nehezítik, abban is döntő a fény szerepe.

Egerből Szegedre

A jövő tudományának tartották a biológiát tanárai. Erre az egri Gárdonyi gimnázium 15 éves diákja, Nagy Ferenc eldöntötte: molekuláris biológus lesz. Ezért jött Szegedre egyetemre, ahol 1977-ben diplomázott, s rögtön az SZBK-ba került. Azóta itt dolgozik – kisebb-nagyobb megszakításokkal. Közben ugyanis 6 éven át az Amerikai Egyesült Államokban, majd 8 évig Svájcban kutatott. „Mellesleg" 5 éven át azt is kipróbálta a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont igazgatójaként, milyen 250 kutató munkáját megszervezni. Újból és újból visszatér Szegedre, mert szerinte az SZBK Magyarország egyik legjobb kutatóhelye.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amiért vasárnap is érdemes lemenni a postaládához

Szeged - Immár nyolcadik éve minden vasárnap megjelenik a Délmagyarország és a Délvilág… Tovább olvasom