Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

Szeged napját ünnepelték

Szeged városi rangra emelésének 288. évfordulója alkalmából a díszközgyűlésen Botka László polgármester átnyújtotta a díszpolgári címet Király Leventének, a Pro Urbe-kitüntetéseket, valamint a szegedi emlékérmeket.
Ünnepi üléssel emlékezett tegnap a város közgyűlése Szeged 1719-es szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulójára. Díszvendégek – köztük országgyűlési képviselők, az egyetem rektora, a püspök, volt polgármesterek, testvérvárosi vendégek –, szegedi polgárok, kitüntetettek, családtagjaik ültek meghatottan azokban a padsorokban, amelyekben máskor a képviselők vitáznak. Tegnap azonban mindenki az ünneplésnek adta át magát. Botka László polgármester is a város azon sorsdöntő időszakaira emlékeztette a vendégsereget, amikor nem az ellentétek, hanem az összefogás vitte előre a közös ügyeket.

Művészeti műsor

A hagyományok szerint színvonalas művészeti produkciók keretezték a díszközgyűlés kitüntetési ceremóniáit. Közreműködött Fekete Gizi színművész, Rácz Rita Franciska énekművész, a Kosztándi István hegedűművész, Blumenschein Gábor trombitaművész, a Tömörkény gimnázium leánykarát Dohány Gabriella vezényelte, Polner Zoltán szegedi költő négysorosait négy diák szavalta.

1719-et követően az itt élők első városukat kezdhették el építeni, a szabadság, az önálló döntés és a felelősség lehetőségének birtokában – mondta a polgármester. A második várost az árvíz után, a harmadikat a nemzetcsonkolást követően támasztották fel. Most a negyedik várost építjük, és most magunkkal kell megküzdeni – utalt a jelen értetlenségeire. Beszédét azzal fejezte be, hogy míg 288 éve lóháton érkezett meg Szegedre a lehetőség, az esély, és azt királyi szabadságlevélnek hívták, ma autópályán jön, és modernizációnak hívják. De a tét ugyanaz.

A város kitüntetéseit odaítélő közgyűlési határozatokat ezután Mózes Ervin jegyző olvasta fel, majd az életutakat ismertették. A díszpolgári címet Király Levente színművésznek, a nemzet színészének Botka László nyújtotta át. Király Levente meghatottan köszönte meg, és azt mondta: szereti a várost, azért, mert őt is megszerették. Pro Urbe-díjat Blazovich László levéltár-igazgatónak és Dobozy Attila bőrgyógyász professzornak, akadémikusnak adtak át, öten Szegedért Emlékérmet, ketten Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérmet kaptak.

Pro Urbe-díj Blazovich Lászlónak - „Egész pályám Szegedhez kötődik"

A Csongrád Megyei Levéltár igazgatójának, Blazovich Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a szegedi intézmény ma nem csupán a város, a megye, hanem az egész ország fontos szellemi műhelyének számít.

– Szegeden a Radnóti gimnáziumba jártam, majd az egyetemet is itt végeztem. Következett egy vásárhelyi időszak, ami 13 évig tartott, ezután újra Szegeden folytattam a tevékenységemet. 1988 óta az egyetem jogi karán oktatok. Egész pályám Szegedhez kötődik, itt szereztem meg azt az ismeretanyagot, amire lehetett építeni. Bár a levéltárnak Csongrád megyei a neve, és a megye a fenntartónk, elsősorban szegedi anyagot őrzünk. Amióta itt dolgozom, főként a szegedi ügyfeleket és kutatókat szolgáljuk ki – sorolta a városhoz kötődésének adatait Blazovich László, akinek tudományos munkáját, elsősorban a jogtörténeti kutatásokat Hollandiától Litvániáig ismerik.

A szombathelyi születésű levéltárigazgató fontos tudományos műhellyé formálta a szegedi intézményt. Több mint száz tudományos publikáció kötődik nevéhez, ismeretterjesztő munkái rendszeresen megjelennek a Szeged című folyóiratban. A megyei helytörténetírás fő szervezője. Szeged rövid története című könyve 2006-ban megkapta Az év könyve díjat.

Pro Urbe-díj Dobozy Attilának- „Az egyetemi hangulat adja a város varázsát"


A neves bőrgyógyász professzor, Dobozy Attila az Alföld szerelmese, álomállások sem tudták elszakítani ötven éve Szegedtől.
– Nagy böcsület, hogy engem választottak a kitüntető címre, örülök neki. Pedig sok kiemelkedő tudós, művész, tanár dolgozik itt rajtam kívül – beszélt szerényen az elismerésről a friss Pro Urbe-díjas Dobozy Attlila professzor, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi tanára.

A hat évig a SZOTE-t rektorként, majd az orvos- és gyógyszerésztudományi centrumot elnökként irányító akadémikus ötven éve él a város nagykörúton belüli részén, ahol szinte minden szembejövőt ismer. Bár többször hívták szakmai előrelépést jelentő állásokra máshová, lokálpatriotizmusa mindig nemet mondatott vele. Szegeden érzi otthon magát, számára a város igazi varázsát, vonzerejét az egyetemmel való szerves egység és az abból fakadó sajátos hangulat adja. A diákság zsongása, a Tisza-part és a Dóm tér szépsége, az oda kötő emlékek sem engedik az akadémikust messzire kalandozni szülővárosától, ahol egész felnőttkorát töltötte. A professzor – akinek nevéhez számos felfedezés, nemzetközi elismerés fűződik – az Alföld szerelmese: szatymazi tanyáján kertészkedés közben is gyakran megérinti a táj szépsége.

Szegedért emlékérmesek

Balázs Imre
nyugdíjas pedagógus októberben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A béketelepi iskolában 1954- ben nevezték ki igazgatónak, s még abban az évben megnyitotta a városrészben a Somogyi-könyvtár fiókját, amelyet nyugdíjba vonulása után is vezetett. Megírta Béketelep történetét. A városrészi nyugdíjasklubnak még ma is aktív tagja, sokat tesz a telep kulturális felemelkedéséért. Ezt a fél évszázadon át végzett tevékenységét 2003-ban a Szeged Múzsája-díjjal ismerték el.

Frank Sándor
mesterszakács a megyei gasztronómiai társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség dél-alföldi régióelnöke, tagja a Magyar Fehérasztal Lovagrendnek, a Venesz József-díj kitüntetettje. 1990-ben alapította meg vendéglátós kollégáival az egykori mesteréről elnevezett Hansági Ferenc Vendéglátóipari Szakiskolát. Személyéhez kötődik a tiszai halfesztivál megszervezése, amelyet tíz éve rendeztek meg először, mára pedig Szeged sokak által látogatott, itthon és külföldön egyaránt ismert és elismert gasztronómiai ünneppé vált.

Dr. Horváth Lajos
, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára számára mindig is kiemelten fontos volt a kamara külgazdasági kapcsolatainak építése. Több évtizedes munkássága során nagy súlyt fektetett arra, hogy segítse a szegedi és a Csongrád megyei vállalkozásokat a határon átnyúló üzleti kapcsolatok fejlesztésében, megerősítésében. Sokat tett azért, hogy Szeged és Csongrád megye gazdasági potenciálját külföldön is megismerjék, és azért, hogy a külföldi befektetők térségünket válasszák.

Ribizsár Péter
autószerelő mester húszéves kora óta a szegedi iparostársadalom ismert tagja. Huszonkét évesen választották be a Szegedi Ipartestület vezetőségébe, több cikluson keresztül alelnökként dolgozott, most a szervezet elnökeként tevékenykedik. Munkáját több alkalommal is elismerték. Az Aranykoszorús mester több országos iparos érdekvédelmi szervezet tagja, országos tisztségviselője. Jelentős társadalmi tevékenysége is. Többek között a legrégebbi világi lovagrend, a Szent György Lovagrend megyei priorja.

Somogyi Károlyné
fotóriporter, újságíró Szabadkán született és tanult, későbbi férje után szökve érkezett Szegedre 1946-ban. Egy viszontagságos évtized után műkedvelőként kezdett fotózni. A Délmagyarországnál ő volt az első, sokáig az egyetlen főállású fotóriporter, pályáját a Szeged krónikása címmel lehet jellemezni. Képein – akár az algyői olajkútnál tomboló tüzet, akár a város Nobel-díjasa, Szent-Györgyi Albert látogatását fotózta – mindig a számára legfontosabb került a központba: az ember. Az idén 80 esztendős fotóriporter munkái a megyei útikönyvekben is szerepelnek.

Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérmet kaptak

Csernus Sándor
egyetemi docens 1950-ben született
Algyőn. A JATE-n francia–történelem szakon diplomázott. 1981 és 1986 között nyelvi lektorként dolgozott Lyon- ban. A 90-es évek elején a Párizsi Magyar Intézet oktatási és kulturális titkára, 1999-től igazgatója. Sokat tett azért, hogy Magyarország és Szeged kulturális értékeit Franciaországban is elismerjék. Megkapta a Francia Köztársasági Érdemrend Tiszti Fokozatát, itthon a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki.

Julia Seiber- Boyd
, a Cambridge– Szeged Baráti Kör elnöke 1949-ben született Angliában. Oxfordban történelmet és jogot tanult. Édesapja, Seiber Mátyás révén erős szálak fűzik a magyar kultúrához. 1990-ben járt először Szegeden. Jelenleg férje segítségével szerkeszti az évenként megjelenő, a testvérvárosi kapcsolatokat összefoglaló Cambridge–Szeged Society Newslettert. A baráti kör tagjaival együtt sokat tesz azért, hogy Szegedet Cambridge-ben és Nagy-Britan-
niában népszerűsítse.

F.K.-Ny.É.-T.R.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Európai információs iroda nyílt

Az Európai Unióval kapcsolatos információk terjesztésével, rendezvények szervezésével foglalkozik a… Tovább olvasom