Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Szegedi szobrok kalandos élete

Szeged - A szegedi belvárosi rehabilitáció kapcsán szóba került a Reök-palota előtti, a 3. honvéd huszárezrednek állított emlékmű áthelyezése. A városvédők máris hevesen tiltakoznak, pedig nem ez lenne az első szoborköltöztetés a városban.
– Nagy térrendezésnek köszönheti mai helyét II. Rákóczi Ferenc 7 méteres lovas szobra. 1930-ban „vezették át" a szilaj mént történelmi lovasával a nyergében a Széchenyi téri Zsótér ház elől, mert az akkori park fiatal fáival túl kopárnak bizonyult. Az Aradi vértanúk terén meg azért kárhoztatták a fejedelem emlékművét, mert a fara éppen a püspöki palotára néz – mondta Tóth Attila művészeti szakíró, akivel Szeged szobrai és muráliai című kötetéből szemezgettünk.

A városháza elé is került csereberéből térdísz: a medence partján sokat fotózott építő és haragvó Tiszát megjelenítő szoborpár. Az antik istenségeket ugyanis nem ide teremtette alkotójuk, hanem a megrendelő Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szándéka szerint Tihanyba, Balaton címmel. Szeged országgyűlési képviselője időközben megváltoztatta szándékát; az istenek Szegedre kerültek. Klebelsberg másik ajándéka is kalandos sorsú. A Kolozsvári testvérek sárkányölő Szent Györgyének talapzata 1930-tól 9 éven át árválkodott üresen az Aradi vértanúk tere és a kémiai intézet sarkán. Rövid időre tették fel rá a harcos szentet, mert a Béke-épület építéséhez kellett a hely. Szent György a múzeum lépcsőházában húzta meg magát 20 évre. Onnan emelték magasabb talapzatra és új helyre a Rerrich Béla téren.

II. Rákóczi Ferenc 7 méteres lovas szobra a Széchenyi térről lovagolt az Aradi vértanúk terére. Fotók: Karnok Csaba
II. Rákóczi Ferenc 7 méteres lovas szobra a Széchenyi térről lovagolt az Aradi vértanúk terére. Fotók: Karnok Csaba

A perifériára szorult Tar István telt idomú úszónője a Belvárosi híd újszegedi lábánál. A Tisza nevű bronzalak ráadásul a folyónak háttal, a lakótelep felé vette az irányt. 1978-ban kegyelmeztek meg neki a városrendezők; „átúszott" a túlpartra, azóta a Felső Tisza-part dísze. Zaklatott volt a sorsa Ligeti Miklós fehér márvány Erzsébet királynéjának is, amely 1907 óta trónolt a Stefánián. A királyi fenséget előbb az egyetlen magyar cigányszoborral, Dankó Pistáéval ítélték összeférhetetlennek, az ötvenes években pedig a régi sajtóház – akkoriban pártbizottság – előtt felállított Lenin–Sztálin emlékmű túrta ki. Sisit előbb a városháza udvarára menekítették, onnan a vármaradvány falai közé. 1997-ben „rehabilitálták", visszahódította a Stefániát. Lenin és
Sztálin pedig hol van már!

A Táncosnő
A Táncosnő

Szintén a pártos parkrendezésnek esett áldozatul az árvízvédelemben nevet szerzett államtitkár Rapaics Radó. Arcmása a Stefánián 6 méteres kőobeliszk tetejéről figyelte a Tiszát – írja Tóth Attila. Domborműként „reinkarnálódott" portréját az Atikövizig épületének oldalába falazták. Helyet és nevet is cserélt Tápai Antal Árokparti Vénusza. A bronzakt 1963-tól 13 évig nyújtózkodott az újszegedi ligetben, míg át nem vitték Tavasz néven a füvészkertbe. „Kinőtte" a szűk Klauzál teret Pátzay Pál Kenyérszegője. A terebélyes bronzasszonyt 2001-ben költöztették át a kis Dugonics téri parkba

Dugonics, a klasszikus

Szegeden ironikus szállóige őrzi a közismert szobor egykori, hirtelen helyváltoztatásának történetét: möglépött, mint Dugonics. A szegedi születésű piarista papköltő alakmását 1876-ban állították a mai Dugonics téri egyetemi épület elé, háttal. Amikor ítélőtábla költözött a falak közé, református elnökének nem tetszett a hátat fordító katolikus pap. A szobrot egyik napról a másikra lebontották, hogy két hónap múlva távolabb és a bírósággal szemben újra felállítsák.

A legrégibb és a leghosszabb kaland

A Dömötör-torony kőbáránya a város legrégibb szobra. 900 éve a középkori templomot díszítette, onnan vitték át a vár falába. A Dóm tér átalakításakor újabb helyre illesztették, a torony bejárata fölé. 1991-ben másolatra cserélték a kőmaradványt, eredetijét a múzeum őrzi. Kacskaringós utat járt be Csáky József Táncosnője. Az egyméteres alumíniumlány 1961-ben debütált a Honvéd téren, 8 év múlva a Klauzál téren folytatta a szereplést, hogy 1982-ben fellépjen az Anna-kút tetejére. És ez még nem a finálé! 2005 nyarán a balettes lány Párizsban vendégszerepelt a magyar intézet kiállításán.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megyei közgyűlés: februárban kezdik újra

Szeged - Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt sem tudta hivatalosan megbírálni a megyei közgyűlés,… Tovább olvasom