Délmagyar logó

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 20°C

Szükség van a vőfélyekre - Nem divat az ízes beszéd

Szeged - A vőfélyek hagyományőrző szerepére még ma is nagy az igény, de a az elmúlt tizenöt-húsz évben jelentősen megváltozott az esküvőn betöltött szerepük. A ma házasodó fiatalok egy része már nem igényli az ízes magyar beszédet.
„Dicsérjük a Jézust, az Úr Istennek fiát, / terjessze e házra őrző szent angyalát. / Mint vőfélyt küldött vőlegényünk engem, / hogy e ház virágszálát számára kikérjem." Ilyen és ehhez hasonló rigmusokat szaval Kis-Lukács Zsolt, harmincnégy éves szegedi vőfély, amikor a lányos háznál kikéri a mennyasszonyt a vőlegény számára.

Szegi Tibor szereti a hagyományokat: több mint harminc rigmust tud és tíz éve vőfélyeskedik Fotó: Miskolczi Róbert

– Már gyerekkoromban is nagyon tetszett a vőfélyeskedés, az ízes magyar beszéd. Ennek csínja-bínja apáról fiúra szál, de mivel nálunk, a családban senki sem számít „szakmabelinek", több, idős vőfélytől tanultam. Összeírtam a verseket, és újakat is gyúrtam belőlük. Tizennégy évvel ezelőtt debütáltam, az egyik barátom húgának esküvőjén. Azóta szájról szájra terjed a hírem – magyarázta Kis-Lukács Zsolt, aki élelmiszer-technológus mérnök.

Rímbe szedve

„Nagy nap ez a mai dicső lakodalom,
ilyenkor az öregapám is berúgott nagyon.
Őszülő fején félrevágta a pörge kalapot,
s fehér nadrágjában jól meghúzta a gatyamadzagot.
Sarkantyúját büszkén nótára pengette,
midőn öreganyámat a táncban jól megpörgette.
Elfelejté minden búját bánatát,
ha a cigány szépen húzta a nótáját.
Hagyományos jókedv serkentse szívünket,
soha bú meg ne rontsa a mi jó kedvünket.
Jó muzsikusok ne szunnyadozzatok,
szünet nélkül jó nótát húzzatok!
Éljen!" – mondta el egyik rigmusát Kis-Lukács Zsolt.  
A vőfély munkája májustól októberig tart. A szezonban körülbelül 20-30 esküvőt celebrál. A polgári házasságkötés időpontját hat hónappal előbb lehet csak lefoglalni, érdemes a vőfélyt is akkor „megrendelni". A szegedi férfi nemcsak városunkban, hanem számos Csongrád megyei településen – például Szatymazon, Sándorfalván, Kisteleken is – vállalt esküvőt. Sőt a fővárosba, a Dunántúlra és a Vajdaságba is hívták dolgozni. Tizenöt-húsz év alatt sokat változtak a házasulni vágyók igényei: korábban nem volt divat a gyertyafénykeringő, s a városi esküvőkön egyre kevesebb versikét kérnek a fiatalok.

– Mindig tiszteletben kell tartani a jegyesek kívánságait. A jó ízlés határát sosem szabad feszegetni. Évről évre változik az esküvők stílusa: egyre kevesebben kérik a ceremónia legmeghatóbb részét, a lánykikérést, a menyasszony és a vőlegény elbúcsúztatását a szülőktől, és a régi játékok helyett az újakat szeretik – mondta Szegi Tibor. Hozzáfűzte: az elegáns esküvőkön is kap szerepet a vőfély, de a párok kevesebb hagyományőrző fordulatot kérnek. Például a fiatalok a míves beszéd helyett jobban kedvelik a családi eseményekről vetített diafilmeket, videó összeállításokat.

A ceremóniamester szerepét is el szokta vállalni Szegi Tibor, bár nem szívesen. Ugyanis ilyenkor az elegáns, általában szállodában tartott esküvőkön már csak annyi a feladata, hogy konferálja az eseményeket, még szalagos és hímzett vőfélyruhát sem ölthet magára, mert – a többi vendéghez hasonlóan – csak öltönyt viselhet.

Vőfély vagy ceremóniamester?

– A lakodalmakon a vőfélyek a keresettebbek. A ceremóniamestert általában csak a 150 fő feletti elegáns, nyugati típusú esküvőkön divat alkalmazni. Attól függően, hogy mennyi ideig veszik igénybe a szolgáltatásaikat, mindkét esetben 40-60 ezer forint között vállalják egy-egy lakodalom „levezénylését" – magyarázta Pleskó-Almási Anita, az egyik szegedi esküvőszervező iroda vezetője. Azt is megtudtuk tőle, a több nyelven tudó ceremóniamestereket jobban meg kell fizetni. Egy vegyes esküvőt konferáló szakember akár hetven-nyolcvanezer forintba is kerülhet. 
 

Olvasóink írták

  • 5. petike 2008. február 01. 09:45
    „Ki ez a Pleskó-Almási Anita? Úgy hallottam csak rajta keresztül lehet szegeden polgári házasságot kötni. Aztán elosztják a lóvét a hivatallal. Jó kis biznisz...”
  • 4. 140 2008. február 01. 09:16
    „Ízlések és pofonok...
    Én meg ki nem állhatom, mikor egy lagziban éépen a lagjobbat beszélgetjük, akkor egyszer csak feláll egy giccses hacukába öltözött ember, és kín-rímeket kezd mondani, amin még nevetni is kellene. A fiatalabbja már nem is igen érti ezeket a mondókákat, az időseknek meg a könyökén jön ki.
    Brrr...”
  • 3. rewind 2008. január 31. 15:47
    „Szerintem is mindenki elszáll az árakkal, ha esküvőről, lakodalomról van szó.

    A vőfély is csak a jó társaságot tudja ott tartani, aki akar, az úgyis hazamegy. Szerintem sem ér ennyit, max.10-15 ezret adnék nekik. Örüljön, hogy ehet-ihat amennyi beléfér.
    Nagy lenyúlás az egész, visszafoghatnák magukat az esküvőszervezők is.”
  • 2. Skipper 2008. január 31. 11:23
    „Nekünk tavaly volt a lakodalmunk. 30.000-et kért a vőfély, amit eleinte kissé soknak tartottam. Egy estés munkát (14 órátol hajnal 4-ig) figyelembe véve soknak tűnik az összeg, sokan 1 havi munkával keresik meg ennek a dupláját. Azonban olyan szinten fenntartotta a hangulatot, hogy nem mentek el az emberek éjfél után, amikor elfáradtak, hanem bevonta őket különböző játékos feladatokba, így reggel 5-ig tartott a buli. A végén 40.000-et adtam neki, mert nagyon meg voltunk vele elégedve. Azóta 2 lakodalomban voltam, az egyikben egy rettentő visszafogott vőfély volt (a hangját szinte nem is hallottuk), a másikban nem volt vőfély. mindkét buli 1 óra után véget ért, mert nem volt hangulat.”
  • 1. xx 2008. január 31. 09:54
    „40-60ezret kérnek egy estére ???

    ennyit nem ér az egész, szemét dolog tőlük!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy nő nem lehet egyszerre szép és okos is

Szeged - Egyes szakmáknál előnyt jelenthet, ha egy nő dekoratív és mosolygós, és léteznek olyan… Tovább olvasom