Délmagyar logó

2018. 08. 21. kedd - Sámuel, Hajna 20°C | 33°C Még több cikk.

Tóth Ferenc: Ha felülök a traktorra, beindul a hangya

Tóth Ferenc: Ha felülök a traktorra, beindul a hangya
Szőreg - Három napra ismét virágba borult Szőreg, pénteken megnyílt a hagyományos rózsaünnep. Az ötletgazda, a 66. születésnapját ünneplő Tóth Ferenc is megmutatja ültetvényét a látogatóknak. A deszki termesztőt élete virágjáról kérdeztük.
Milyen virágot kap egy rózsás?

Tóth Ferenc kedvenc étele: minden, ami magyaros. Különösen a rakott zöldségeket kedveli, amiket a felesége készít. Szereti a zöldségleveseket, salátákat. Gyakorta bűnbe esik egy kis csokoládéval.
Kedvenc itala a vörösbor, abból is a cabernet sauvignon.
Milyen virággal lepi meg feleségét és lányát? Orchideával.
Mit szeret ajándékba kapni? – Az unokaöcséméktől nagy láda zöldséget, déligyümölcsöt.
– Huszonkét éven át elektrikus volt az olajiparban. Hogy vert gyökeret életében a rózsa? És miért éppen ez a virág?

– Mindkét nagyapámnak volt rózsája Szőregen, édesapám ötvenhatosként börtönben ült, neki nem is maradt más, csak a kertészet. Semmi egyebet nem hallottam gyerekkoromban, csak hogy „tanulj, tanulj, mert paraszt leszel!". Hát tanultam, és paraszt lettem. Már nyolc-tíz éves koromban én voltam a kötő gyerek a rózsában édesanyám bátyjai mellett, sok pénzt kerestem vele. Önálló rózsám tizennyolc éves koromban lett először, ötezer tővel. Közben elvittek katonának, megnősültem, és valóban erősáramú elektrikusnak tanultam, aztán az olajiparban dolgoztam. Ráadásul folyamatos műszakban úgy, hogy Szőregen azt sem tudták, hogy munkahelyem van. Fiatalon ezt is, azt is megoldottam kis alvással.

Sosem érdekelte a pénz

– De a rózsa megmaradt közben…

– Meg bizony. Egyre jobban belemélyedtem. 1973 körül már ötvenezer tövem volt, a legtöbb pedig a rendszerváltás előtt, hatvanezer tő. Akkor megkeresett egy osztrák és egy francia nagykereskedő család, és nekik kezdtem termeszteni. Az osztrákok anyagilag is segítettek, csemetét kaptam, gépeket; így felugrott a rózsáim száma százezerre.

– Hogy jött Deszk a képbe Szőreg helyett?

– Az 1992-es privatizáció jelentette a fordulatot. Bár korábban a szőregi téesztől béreltünk földet, megfelelő nagy területet Deszken tudtunk szerezni. A rózsa ugyanis akkor a legszebb, ha csak öt-hat évente kerül ugyanabba a földbe. Pályáztunk traktorra, vízre, öntözésre; húsz családdal összefogtunk, ám befektetni senki nem akart. Akkor önállósodtam, hűtőházat építettem, és egészen kétszázötvenezerig emelkedett a rózsáim száma. Közben Zita lányom is beszállt a vállalkozásba.

– Mint egy tündérmesében.

– Nem egészen. 2004-ben padlót fogtam, meg kellett műteni a gerincem, úgy éreztem, vége a világnak. A lányom azonban nem hagyott, akkor pályázott éppen a rózsa piacra juttatására. És minden hátszél nélkül nyert. 2010–2011-ben megint nagy bajba kerültünk, hitelt kellett felvennünk, 185 milliót. Viktor fiam közben ugyan a műszaki pályát választotta, öt év után mégis csatlakozott hozzánk. Létrehoztuk a családi céget, amiben négyen vagyunk tulajdonosok. Mostanra hétszázezer rózsával rendelkezünk: összesen 400 fajtát kínálunk tíz nemesítőtől.

– Milyen a munkamegosztás önök között?

– Én általában a gyakorlati dolgokat intézem kint az emberekkel. Zsuzsi, a feleségem vezeti a könyvelést. Viktor találja ki a gépeket, viszi a pénzügyeket; minden évben előáll újabb és újabb ötletekkel. Zita pedig a kapcsolatteremtő. A gyerekek két lábbal járnak a földön. Engem sosem érdekelt a pénz.

Nehéz természetű

– Hanem mi érdekelte?

– A feladat, amit kitűztem magam elé, és tudtam, hogy ha azt jól megoldom, hozza a pénzt. Amúgy elég nehéz természetű vagyok, nehéz velem együtt dolgozni.

– Milyen értelemben?

– Soha nem vagyok megelégedve semmivel. Maximalista vagyok magammal szemben is. Egyébként a kétkezi munkában, az ültetésben, szemzésben, vagyis az oltásban és a kitermelésben mindenki részt vesz.

– Visszahozza a rózsa az árát? Sokan temetik az ágazatot.

– Én optimista vagyok, és a gyerekeket is erre biztatom. A prémium kategóriákat céloztuk meg, a négyötöde után még licencdíjat is fizetünk a fajta tulajdonosának. Egy felső kategóriás tővel 40 és 120 forint közötti eredményt lehet elérni, miután minden költséget, bért és járulékot kifizettünk. Alaphelyzetben hatan dolgoznak nálunk, de ha a legdrágább attrakció, a szemzés beindul a jövő héttől, akkor akár negyven-ötvenen is vagyunk. Csak annyit és olyan fajtát termesztünk, amire előre megállapodunk a vevőinkkel.

– Már ilyenkor időzíteni lehet, hogy a megadott napra készen legyen a kért mennyiség?

– Az egész rózsatermesztés praktikákból áll. Ilyen a talaj-előkészítéstől az öntözésen, permetezésen, kénporozáson és locsoláson át minden.

– Múltkor többnapos eső után láttam, hogy öntöznek.

– Mert mégsem volt elég a csapadék, márpedig a rózsa szereti virágzáskor a sok vizet. Mint ahogy hálás a sok törődésért is; nem haragszik meg érte, ha kétszer szántjuk és lazítjuk a földjét, és ha trágyázzuk. Nagyon készülünk a hétvégi rózsaünnepre is. A legszebb és leggazdagabb állapotát láthatja a virágainknak, aki kijön a földünkre. Azért így találtuk ki annak idején a rózsaünnepet. Minden sorról térkép alapján meg tudjuk mutatni, melyik milyen fajta. A fiam és a lányom is betéve tudja minden rózsafajta nevét, tulajdonságait, nemesítőit. Virágzás után még megerősödnek az ágak, és általában szeptemberben szállítunk.

– Hová jutnak el a rózsatöveik?

– Szerbiába, Ausztriába, Svájcba, Dániába, Franciaországban több helyre is, Belgiumba, Hollandiába, Romániába. De próbálunk nyitni Irak és Irán felé, sőt Dominikáról is érdeklődtek nagykereskedők. A németországi virágkiállításon is szövődnek kapcsolatok. Bár nagyon érdekes, első évben az érdeklődők csak elviszik a szóróanyagainkat, a másodikban megnézik, ott vagyunk-e, a harmadikban pedig már egy kávét is elfogadnak.

– Viszontlátja a saját rózsatöveit valahol?

– Igen, természetesen, de az árcédulákra rá sem merek nézni, 8 és 22 euró között adják el, miközben tőlünk a töredékéért viszik el. De hál’ istennek vannak nagykereskedők, sőt olyan is, akivel huszonnyolc éves kapcsolat köt össze bennünket.

Maradt a föld

– Milyen a szőregi rózsa híre? Az elnevezés négy éve európai védelmet élvez.

– Nem sikerült érvényesíteni az érdekeinket. Sok a profi termelő, mi a legnagyobbak között vagyunk. Ismernek is bennünket, de nem úgy, mint szőregi rózsát. Miért? Mert minden termesztő maga próbálkozott, és az oszd meg és uralkodj elve érvényesült. Meg át is politizálódott a helyzet. Tíz-tizenöt éve én is hevesebb vérmérsékletű voltam, bármikor tengelyt akasztottam bárkivel a vélt vagy valós igazamért. Szeretek egyenesen élni, kimondom, amit gondolok, adódott is belőle problémám. Katolikus családból származom, most is azok vagyunk. Nehéz volt megtalálni, kivel hogy állok szóba. Sok konfliktust felvállaltam, a gyerekeim ennél már jóval bölcsebbek, nem politizálnak. Nekem maradt a föld, akkor szép, ha sokat lát. Én meg annak örülök, hogy itt a két gyerek, szeretik, csinálják. És lassan a bankot is kifizetjük.

– Fut, rohan, szó szerint is.

– Valóban nem csak a rózsa van. Úszom, szaunázok, síelek, futni a földek körül szoktam, vagy ha otthon vagyok, az újszegedi ligetben. Nem akarok eltespedni.

– Futás közben agyal vagy éppen kikapcsol?

– Ha a traktorra felülök, akkor kalandozom el fejben, beindul a hangya. Osztok-szorzok, kalkulálok, elmondom Viktornak, összevetjük.

– Adódik a kérdés: most akkor deszkiek vagy szegediek?

– Érdekes kérdés. 2010-ig szőregit mondtam volna, a rózsaünnep kitalálójaként, elindítójaként. Újszegeden lakunk, de amióta a gyerekekkel létrehoztuk a deszki vállalkozást, deszkinek valljuk magunkat.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fókuszban a megyék

Megjelentette Fókuszban a megyék című, webre szerkesztett kiadványát a Központi Statisztikai Hivatal. Tovább olvasom