Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Verespatakról tárgyal az EP bizottsága

Verespatak - A történelmi magyar és román egyházak, a román tudományos akadémia is felemelte szavát a verespataki aranybánya megnyitása ellen. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága – fideszes javaslatra – tárgyal a cianidos technológia betiltásáról. Szalma Elemér hidrobiológus nem csak környezetvédelmi érveket említ a terület érinthetetlensége mellett.
Napirendjére tűzte a cianidos bányászati technikák uniós tilalmának kérdését az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága – tájékoztatta lapunkat a kezdeményező, Bánki Erik fideszes európai parlamenti képviselő. A magyar politikus emlékeztetett arra, hogy 2010 májusában Áder János és Tőkés László indítványára az Európai Parlament jelentős többséggel szavazva felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászat tilalmát. Ám hiába volt a nagy támogatottság, Janez Potocnik környezetvédelemért felelős uniós biztos eddig nem teljesítette, amit a határozat előírt. Emiatt szeptember elején levelet kapott a néppárti képviselőktől, akik a plenáris ülésen is felszólaltak az ügyben. A késlekedésnek azért van jelentősége, mert Romániában már szinte naponta változnak az erőviszonyok a verespataki bányaberuházás mellett és ellen érvelők csatájában, de – mint Bánki Erik fogalmaz – továbbra is van esély arra, hogy a projekt megvalósuljon. A Rosia Montana Gold Corporation kanadai–román vegyes vállalat 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretne kitermelni Verespatakon és környékén. Most épp az ellenzők látszanak felülkerekedni: a parlament még nem döntött az ügyben, várható, hogy nem engedélyezi a bányanyitást, mert a kormánytöbbség is megosztott. Victor Ponta miniszterelnök nemrég a bányanyitás mellett demonstráló, munkahelyeket követelő bányászoknak magyarázta a helyszínen a környezetvédelem fontosságát. A civilek szinte hetente tüntetnek a bányanyitás terve ellen, a múlt hét elején az erdélyi történelmi magyar egyházak utasították el közös nyilatkozatban a verespataki bányaprojektet, majd a román ortodox egyház tette ugyanezt. A vallási közösségek érve ugyanaz: „a környezet Istentől kapott ajándék, amit meg kell őrizni". Szintén inkább a természetvédelem szempontjait fogadja el a román tudományos akadémia.

Riadót fújtak a tiltakozók. Vasárnap 15 ezren tüntettek Bukarestben a cianidos technológiával termelő verespataki bánya megnyitása ellen. Fotó: MTI
Riadót fújtak a tiltakozók. Vasárnap 15 ezren tüntettek Bukarestben a cianidos technológiával termelő verespataki bánya megnyitása ellen. Fotó: MTI

– Az nem vitás, hogy a beruházás környezetvédelmi kockázata nagy, és hogy egy már lezajlott katasztrófa, a tiszai ciánszennyezés után minden eszközzel meg kellene akadályoznia a politikának, hogy ugyanilyen veszélyes módszerekkel aranyat bányásszanak a folyók vízgyűjtő területén – mondja lapunknak Szalma Elemér szegedi hidrobiológus, Tisza-kutató. – A ciános technológia tiltása mellett jó lenne – jól lett volna –, ha a verespataki bánya területét időben a világörökség részévé nyilvánítják. Nem sokan tudják, de ott találták meg a régészek azokat a római kori viasztáblákat, amelyek nélkül a római jogról sokkal kevesebbet tudna Európa. Már e leletek miatt is megérdemelné a bánya a kíméletet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Művészek, egy szónok, meg Lenin

A Móra Ferenc Múzeum virtuális kiállítótermében a Szegedről, a Tiszától indulunk, s eljutunk Mártélyig, a művésztelepig. Nagy utazás lesz. Tartsanak velünk: képek annó. Tovább olvasom