Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 8°C Még több cikk.

Zsuzsánna és a vének perdöntő fái a bibliában

Szeged - Ádám és Éva paradicsomi almája inkább füge. A manna feltehetően moszat, az égő csipkebokor pedig inkább szeder lehetett – hallottuk Juhász Miklós botanikus különös bibliamagyarázatát. A könyvek könyvében a növénynevek közül legtöbbször a gabona és a szőlő szó fordul elő.
A Biblia fordításaiban egyszerű hiba miatt, vagy mert nem a természettudományos ismeret, hanem a történetek közérthetősége volt az elsődleges szempont, több helyütt összekeverednek a növénynevek – mesélte a világ legolvasottabb könyvéről a szegedi Juhász Miklós botanikus. A nyugalmazott egyetemi docens lapunk rendszeres polleninformáció-szállítója. A növénytudós számos szakirodalomra hivatkozva elmagyarázta, hogy például az eredendő bűn történetében sem egyértelmű, melyik is a tiltott gyümölcs. Ádámot és Évát Dürer és Cranach ugyanis almával ábrázolja. A Bibliában nem utal semmi konkrét gyümölcsfajtájára, annyi viszont biztos, hogy a Paradicsom valószínűsített helyén – Mezopotámiában vagy Perzsiában – alma nem termett. Ezért a kutatók zöme a fügével azonosítja az első emberpárt csábító gyümölcsöt, noha felmerült a sárgabarack, a gránátalma, a keserű narancs, a datolya és vadalma is.

– A manna szintén vita tárgya, mely Mózesnek és népének ölébe hullott a sivatagi vándorláskor, megmentve őket az éhhaláltól – említ másik talányt a botanikus. – Feltehetően a zsidók sem tudták, miféle fehér gömböcskék potyogtak az égből, mert azt kérdezték: „man ha" vagyis, mi ez? A természettudósok azt gyanítják, moszat vagy baktérium lehetett, mások szélfútta zuzmóra voksolnak. És létezik még „izzadmányelmélet" is, miszerint ha pajzstetvek megszúrják bizonyos sivatagi növények szárát és leveleit, abból édes ízű „izzadmány" serken. Ez hullhatott a zsidók ölébe.

A Biblia a botanikusoknak is feladja a leckét. Fotó: DM/DV
A Biblia a botanikusoknak is feladja a leckét.
Fotó: DM/DV

Kérdéses az égő csipkebokor is, ahol megjelenik Mózesnek az isteni hírt hozó angyal. Aligha a nálunk honos rózsa- vagy csipkebogyóról van szó, mert az nem él meg a Sínai-hegyen. Sokkal inkább elképzelhető az ott jellemző tüskés vérvörös szeder, sínai galagonya vagy a szennacserje. Jézus töviskoszorújával pedig az a bökkenő a botanikus szerint, hogy a festményeken ábrázolt 5-6 centis tövisek a gledícsián nőnek. Ez a fa azonban észak-amerikai eredetű, tehát nem élhetett a Szentföldön. Jeruzsálem környékén a szír vagy palesztin krisztustövis él, ennek pedig 1 centis a tövise. Gyanítják még a kutatók a déli krisztustövist, a gundéliát és a tüskés vérfüvet.

Leggyakoribb a gabona és a szőlő

A világ legolvasottabb könyve a Biblia. Maga a biblia szó is növényt takar. A papiruszsásból préselt fehér szivacsos tekercs neve a biblon, amire a könyvek könyvét nyomtatták. A biblikus történetekben megközelítőleg 130-féle növény bukkan fel. Leggyakrabban gabona fordul elő bennük: 201 esetben. Szőlő és bor 157, len 91, tölgy- és olajfa is 76, cédrus 75, füge 68, tömjén 49, datolya 47 helyen.

Fordítási hibát sejtenek a természettudósok a zsidók csodálatos menekülésénél említett Vörös-tenger kapcsán is. Juhász Miklós elmondta: héberben az a víz, amit Mózes kettéválasztott, hogy népe száraz lábbal átkelhessen rajta, nem Vörös-tengert, hanem sástengert jelöl. Régi térképen követve a menekülő zsidók útvonalát Egyiptomból, a vándorok valóban sós, mocsaras tavaknál táboroztak. Az ott élő zsidó pásztorok jól ismerték a mocsáron átvezető utat, mely apálykor nyílt meg. Így amikor tudatlan egyiptomiak üldözőbe vették őket harci szekereiken, a mocsárban elnyelte őket a dagály.

– A világ első „peep show-jának", Zsuzsánna és a vének történetének is növényi az eredete – fogalmazott a szegedi természettudós. – Rubens, Van Dyck, Tintoretto, Rembrandt, Tiepolo, Gentileschi és mások ecsetje nyomán ismerhettük meg a szépséges Zsuzsannát fürdőzés közben megleső két öreg bíró esetét. Az asszony sikoltozására összeszaladt tömegnek a bibliai történetben a bírók azt állítják, hogy Zsuzsannát rajtakapták, amint egy ifjúval fajtalankodott. Az asszonyt emiatt halálra ítélték. A „bírósági eljárás" azonban a bírók meghallgatásával folytatódott. Egyikük azt vallotta, hogy az asszony a mézgafa alatt követte el a bűnét, a másik viszont ugyanezt tölgyfával mesélte el. Így buktak le hamis tanúzás miatt, és nem Zsuzsánna, hanem a vének kerültek a bitóra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Biztos nyerő a klinikai tömb pályázata is

Szeged - Bejutott a második körbe a szegedi új klinikai tömb támogatási pályázata, azaz lesz pénz a… Tovább olvasom