Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Így vették el a repülési szüzességem

Szentes - Célraszálló versenyt rendezett a hétvégén a Szentesi Repülőklub a helyi reptéren, a legendás Gullay Mihály emlékének adózva.
- Most volt egy éve, hogy Gullay Mihály sporttársunk elhunyt. Ebből az alkalomból rendeztük meg a „célraszálló" versenyt. Eredeti szándékunk az volt, hogy meghívunk több csapatot is az országból, de közös döntésünk alapján ezt az első alkalmat mégis inkább zárt körben tartjuk meg, így emlékezünk rá - árulta el Tar János, a klub titkára.

Így vették el a repülési szüzességem - GALÉRIA

Gullay Mihályról 1939-től, 72 éven át volt aktív pilóta. Még kiscserkészként - szülei bátorítására - ült be először vitorlázó repülőbe, és emelkedett a magasba a régi szentesi repülőtérről, az akkor még egy üléssel felszerelt repülőgépek egyikén. Később a katonaság alatt vadászrepülős kiképzést kapott és századosként szerelt le. Haláláig ő volt a legidősebb aktívan repülő és oktató pilóta hazánkban. Jelentős alakja volt a magyar sportrepülésnek, és utánpótlás nevelésnek.

A Szentesi Repülőklub és repülőtér hazánkban az egyetlen olyan társulás, mely teljesen magánkézben és üzemeltetésben van. 10 saját géppel rendelkeznek. A tagdíjakból és a repültetés díjaiból tartják fenn magukat. A vitorlázó repülés a legolcsóbb repülős technikai sport, mely szilárd alapot szolgáltat a későbbi motoros repülős képzéshez is.

Így vették el a repülési szüzességem - GALÉRIA

Magam is kipróbálhattam a sétarepülést az egyik Góbé típusú oktató vitorlázó repülőgép fedélzetén. Mivel még életemben nem repültem ez előtt, egészséges drukkal ültem be az oktató gép első ülésébe. Gyorsan elmagyarázta az egyik csongrádi pilóta, hogy melyik műszer mire szolgál, miközben beszíjaztak az ülésbe. Mögém beült az oktató pilóta, lezárták a kabintetőt, és már indulhatott is a beavatásom. A gépet hatalmas csörlő kezdte vontatni nagy sebességgel. A „Góbé" - mely világszerte elismerten a legjobb, és legbiztonságosabb oktató- és vitorlázó gép - szárnyai alatt keletkező felhajtóerő néhány méter megtétele után felemelte a gépet, ami hála a hozzáértő irányításnak meredeken emelkedni kezdett, míg elértük a repülési magasságot, ami körülbelül 300 méter volt.

A kábel kioldása után következett a repülés. Mondhatom, sokkal jobb élmény repülni, mint azt valaha is elképzeltem. Érezni lehetett a gép minden rezdülését, a manőverek finom mozdulatait és a szabadságot. A gép a termikeket követve körözött velünk a pilóta akarata szerint. A szél süvítésétől eltekintve hatalmas csend, és nyugalom van odafenn, és csodálatos a látvány. A repülés sajnos gyorsan véget ért, bár sejtelmem sincs meddig tartott, mert annyira betöltött a látvány és a repülés élménye, hogy egy kis ideig megszűnt az időérzékem. A leszállás is simán ment, és félelem nélkül, széles mosollyal szálltam ki a gépből egy csodálatos élménnyel gazdagodva. Az odaérkező pilóták együtt üdvözöltek a „repülési szüzességem" elvesztése alkalmából.

Olvasóink írták

  • 3. Dr.Input 2012. szeptember 03. 20:37
    „Mondjuk a cikkíró igazán kifejthetett volna pár gondolatot magáról a versenyről is. Repülni jó, ez eddig is nyilvánvaló volt.”
  • 2. Carlo 2012. szeptember 03. 19:57
    „az én repülési szüzességem is elvehetnék, szívesen írnék belőle cikket, fényképekkel is 3D-ben Videóval 4D-ben
    szuper lenne”
  • 1. szegedivagyok 2012. szeptember 03. 13:41
    „Jó kis cikk.Kár, hogy ritkán van ilyen témájú értelmes írás a DM-on.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Van, aki már az iskolatáskával aludt

Mindenki máshogyan várta az iskolakezdést, de a költségek terheket rónak a családokra. Tovább olvasom