Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Megszoknak vagy megszöknek a külföldi fiatalok a szentesi gyermekotthonban

Szentes - Van olyan külföldi kiskorú a szentesi gyermekotthonban, aki még aznap megszökik, hogy elhelyezték, más pedig megtanul magyarul ittléte alatt, és megsiratja, amikor el kell mennie – a Rigó Alajos-intézményben idén már 160, otthonából menekülő, főleg ázsiai gyermekről gondoskodtak.

Nem könnyű a 2009 óta egyre gyakrabban jelentkező helyzetet elfogadnia sem a bent lakó gyerekeknek, sem a szakembereknek, hallottuk a helyszínen járva. Legutóbb arról szóltak a hírek, hogy a röszkei harátátkelőnél 12 afgán gyereket fogtak el, közülük három fiatalt, legkisebbként egy 12 éves gyereket a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon szentesi tagintézményében helyeztek el.

- A külföldi állampolgárságú kiskorúakat a Csongrád Megyei Idegenrendészeti Osztály helyezi el nálunk. Ezek a kiskorú migránsok nem kérnek menekült eljárást, ezért kerülnek hozzánk. Legnagyobb számban afgán állampolgárságúak. A menedéket kérők Fótra kerülnek. A hozzánk elhelyezett gyerekek úgynevezett kísérő nélküli kiskorúak, akik illegális határátlépőként kerülnek az országba. Akik kísérőkkel, tehát szülőkkel, nagykorú testvérekkel, rokonokkal lépi át a határt, ők Békéscsabára, úgynevezett őrzött szállásokra kerülnek - tudtuk meg Megyesi Istvánnétól, a Kozmutza Flóra-iskola igazgatójától.

A menekült gyerekek az idegenrendészeti eljárás végéig gyermekotthonokba kerülnek.
A menekült gyerekek az idegenrendészeti eljárás végéig gyermekotthonokba kerülnek.

A szokásaikat tiszteletben tartják

Vallásukat szabadon gyakorolhatják, és gyakorolják is – naponta többször imádkoznak a szőnyegen térdepelve, ilyenkor a többiek tapintatosan kivonulnak a szobából, és a nevelők is figyelnek rá, hogy ilyenkor ne zavarják őket. Az étkezésükben is próbálják betartani a szabályokat. Amikor disznóhús kerül az asztalra, akkor nekik külön sütnek húst, illetve mirelit terméket, hogy a többiekkel étkezhessenek. Kezdetben általában idegenkednek az eléjük rakott ételtől, de a nevelők nem erőltetnek semmit. Eleinte csak vajas kenyeret esznek, és csak később szépen lassan fogadják el tőlük az ételt. Összességében elmondható, hogy kifejezetten jól érzik itt magukat, tudtuk meg a gyermekotthonban.

 
A Magyarországon hatályban lévő gyermekvédelmi törvény alapján ugyanazokat a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyeket az országunkban gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekeknek biztosítanak. Számukat tekintve ebben az évben, szeptemberig mintegy 160 ilyen gyermeket kellett befogadniuk, ami elég magas arányt jelent a korábbi évekhez képest ( 2009-ben 9, 2010-ben mindösszesen 25 fő volt).

Dávid Zoltán, a szentesi gyermekotthon vezetője hangsúlyozza: más európai uniós országokkal összehasonlítva nálunk lényegesen kulturáltabb körülmények között vészelhetik át az átmeneti időszakot, a gyermekotthonokban sokkal gyermekközpontúbb és szükséglet közelibb ellátásra van lehetőség, mint a nagy létszámú táborokban. Afganisztánból, Iránból, Líbiából, Palesztínából, Marokkóból, Szomáliából Koszovóból és Bulgáriából helyeztek el náluk gyerekeket.

Bekerülésük után telefonon, illetve interneten felveszik a kapcsolatot a hozzátartozóikkal, illetve más olyan személyekkel, akik az utazásaikban közreműködhettek. A rájuk vonatkozó jogszabályi eljárás szerint rendeződik (vagy éppen nem rendeződik) sorsuk. - Volt olyan kiskorú, aki háromszor került vissza az intézményünkbe. Általában a magyar hatóságok Szerbiába toloncolják vissza őket, ahonnan ismét hozzánk szöknek. Az itt tartózkodásuk idejét illetően volt, aki már több hónapot is itt töltött nálunk, az aktuális menekültügyi státusztól függ – mondta Dávid Zoltán.

 Dávid Zoltán intézményvezető és Kóczán Kata nevelőtanár mutatja a közösségi teret.
Dávid Zoltán intézményvezető és Kóczán Kata nevelőtanár.

Mivel az intézményeknek nem ez a profilja, így erre a speciális helyzetre nem lehet teljes egészében felkészülni. - A mi hozzáállásunk is sokat csiszolódott – mondta az intézmény vezetője. - Lehetőségeink szűkösek, mivel tolmácsot és a kultúrájuknak, vallásuknak, szokásaiknak megfelelő feltételeket nem tudjuk megteremteni. Gyakorlatilag ugyanazt az ellátást kapják, mint a mi gyerekeink: napi ötszöri étkezés, tisztálkodás, ruházat, szabadidő hasznos eltöltése. Gyermekeink már többnyire megszokták, hogy kerülnek a gyermekotthonba külföldiek. Kezdetben kuriózumként kezelték, mára már inkább rezignáltan vesznek róluk tudomást. Igyekszünk a külföldieket elkülöníteni, ez nem minden esetben lehetséges. A testvéreket mindig együttesen helyezzük el.

Afgán és albán tolmács elérhető telefonon nagyon indokolt esetekben. Egy részük tud valamilyen szinten angolul. Aki csak saját nyelvét beszéli, az interneten hozzáférhető fordító gépet hívjuk segítségül. Alapvető szükségleteik kielégítését - vallásgyakorlás, étkezési szokásaik - meg tudják velünk érteni.

Saját telefonjaikon, illetve interneten tudnak kapcsolatot tartani hozzátartozóikkal. Az idegenrendészet orvosa megvizsgálja őket, állapotukról igazolást állít ki. Előfordul, hogy még további kezelésre van szükség valamilyen sérülés miatt. A helyi sürgősségi betegellátóban kezelésben részesülnek a külföldről érkező fiatalok.

- Minden erőfeszítésünk ellenére is nagyon nehéz belegondolni abba, hogy ők mit érezhetnek. Olyan helyről jönnek, olyan helyzetekből, olyan helyekről menekülnek, amit mi el se tudunk képzelni. Nekik ez egy ugyanolyan kényszer szülte állapot, mint nekünk. El lehet képzelni, hogy mennyire kiszolgáltatottnak érezhetik magukat egyedül egy távoli országban, teljesen más kultúrában és szokásrendszerben, idegenek között, a számukra teljesen ismeretlen mindennapjainkban – magyarázta Dávid Zoltán. 

- Mivel nem vagyunk zárt intézmény, ezért gyakran előfordul, hogy intézményünkből elszöknek. A szeptemberben ide került 3 afgán fiatalról már észrevettük, hogy készülnek valamire, de egy pillanat műve alatt eltűntek. Ezt haladéktalanul jelezni szoktuk az idegenrendészetnek és a budapesti V. kerületi gyámhivatalnak. Akik nem szöknek meg, az idegenrendészet általában egy hét leforgása alatt elszállítja tőlünk, legtöbbször Szerbiába toloncolják vissza őket.

- Került már vissza fiatal, aki ismerős volt ugyan, de más névvel jelentkezett. Számunkra viszont egyértelmű volt, hogy ő már járt nálunk – emlékezett vissza Kóczán Kata nevelőtanár.

Sikertörténetként értékelik a Qendrim nevű koszovói fiatal menekült itteni életszakaszát. A fiú majdnem 3 hónapot töltött az intézményben, ezalatt úgy megtanult magyarul, hogy már beszélgetni tudott a nevelőkkel. Eredetileg Scájcba akart menni, azért is szánta rá magát az útra, de országunkban megállították. Nem volt könnyű elengedni őt, mesélik az intézményben. - A gyerekek hajnali 5-kor sorban álltak, hogy elbúcsúzzanak tőle, de mi sem bírtuk ki könnyek nélkül – mondta Kóczán Kata. - Szerették a gyerekeink, gyakran vitték bulizni, ő meg angolul tanítgatta őket. A Facebookon azóta is tartjuk a kapcsolatot, s bár Svájc még nem jött össze neki, tanul az érettségire.

Egy bolgár kislány esete különösen érdekes, mert kiderült: analfabéta. Az internetes fordítógépnél szembesültek ezzel, végül egy éppen a városban tartózkodó bolgár vízilabdacsapat edzője sietett segítségükre. Nem mindennapi egy Mohamed nevű fiú esete sem, aki szőnyeget szőtt otthon, így keresett pénzt, nem is keveset, több ezer eurót, hogy elkerülhessen otthonról, s közben titokban tanult angolul.

Olvasóink írták

  • 7. macs 2012. november 05. 18:45
    „Mostanában megy a Spektrumon egy sorozat "Menekülj" címmel. Ajánlom mindenkinek!
    "A fejlett országokban sokan nem szeretik a menekülteket - sőt, vannak, akik visszazavarnák őket oda, ahonnan jöttek. De vajon tudja az átlagember, hogy miért hagyják el hazájukat a menedékkérők? És vajon megváltozna a véleménye, ha személyesen is megtapasztalná az utazással járó viszontagságokat? Hogyan viselkedik egy átlagos ausztrál polgár, ha hirtelen Kongóban, vagy a háborús Irakban találja magát? A már-már vakmerő sorozat éles helyzetekben keresi a választ ezekre a kérdésekre."”
  • 6. emigrans 2012. november 05. 17:31
    „Aki elhagyta a szulofoldjen akar kenyszerbol,akar onszantabol csak az tudja milyen nehez es megporbaltatasokkal teli . Ha akad meg bennetek egy kis jo sziv (plane igy Karacsony kozeledtevel) akkor ne az jarjon a fejetekben ,hogy "ez is az adofizetok penzebol megy ugye" es hasonlo szanalmas,begyoposodott hozza szolasok ... Inkabb ilyesmire koltsenek,mint sem az utcakon koboroljanak,kolduljanak vagy bunozzenek.A legtobbjuk amugy is tovabb all idovel (miutan Magyarorszagrol is menekulnek az emberek) kis hanyaduk idovel beilleszkedik.Hangsulyozom,hogy gyerekekrol szol a cikk!Ok csak aldozatok.Ezt vegyetek figyelembe.”
  • 5. picipest 2012. november 05. 17:13
    „a bent lakó magyar gyerekekkel van a legtöbb baj...és velük foglalkoznak havi80-90 ezerért a nevelők, na ez is szörnyű”
  • 4. x 2012. november 05. 15:33
    „3. bánki 2012.11.05. 15:10
    Az EU-s pénzeket eredetileg nem az adózóktól gyűjtik be? (Ha nem is kizárólag "becsületes-magyar"-tól?)”
  • 3. bánki 2012. november 05. 15:10
    „2. x 2012.11.05. 14:52
    Nem !
    Sengen !

    Benne van a Dugótér EU-s támogatásába!”
  • 2. x 2012. november 05. 14:52
    „1. nie 2012.11.05. 08:50 "... A befogadás költsége is a becsületes magyar adózók zsebére megy?"
    Igen, és egyidejűleg a kevésbé becsületesekére, valamint a becstelenekére, így teljes a kör.
    Jobban tetszene, ha a menekült-gyerekek összelopkodnák, amire szükségük van?”
  • 1. nie 2012. november 05. 08:50
    „Komoly és nehéz munka, minden elismerés a dolgozóké. Azt is vizsgálták, milyen hatással van ez az otthon lakóira, PSZICHÉSEN? A befogadás költsége is a becsületes magyar adózók zsebére megy?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ünnepel a szentesi teniszklub

Tízéves születésnapját ünnepli a Szentesi Tenisz Klub fedett teniszcsarnoka. Tovább olvasom