Délmagyar logó

2018. 09. 21. péntek - Máté, Mirella 14°C | 28°C Még több cikk.

A sajtutálat is ért anti-Nobelt: vicces, de hasznos kutatásokat díjaztak

Folyékony macskák, időskorra megnyúló fülek és a sajtutálat is foglalkoztatta idén az anti-Nobel-díjjal, azaz az Ig Nobellel elismert tudósokat. Az első mosolyok vagy a megdöbbenés után gyorsan kiderült: eredményeik megkönnyíthetik a mindennapi életünket.
10 billiót ér az Ig Nobel

A 27. harvardi díjátadó ceremóniát papírrepülőzés, opera-ősbemutató és olyan valódi Nobel-díjasok részvétele színesítette, mint a közgazdasági Nobel-díjas Eric Maskin és Oliver Hart, valamint a fizikai Nobel-díjas Roy Glauber. A díjazottak a hagyományoknak megfelelően egyenként 10 billiós pénzjutalmat kaptak az értéktelen zimbabwei valutában.
Folyékonyak vagy szilárdak a macskák, egy krokodil babusgatása hatással van-e a szerencsejátékra, és gyógyítja-e a horkolást az ősi ausztrál hangszer, a didzseridu? – ezt a három kutatást is díjazták a Harvard Egyetemen, az idei anti-Nobel-díjak (Ig Nobel) átadásán.

De nem őrült tudósokat trombitálnak össze idén 27. alkalommal a világ minden égtájáról. Az elismerésnek nem az a célja, hogy a legjobb vagy legrosszabb tudományos munkákat jutalmazza, hanem az, hogy olyan kutatásokra irányítsa rá a figyelmet, amelyek a megszokottól eltérő gondolkodásra ösztönöznek. Marc Abrahamst, a díj alapítóját és az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) szerkesztőjét az MTI idézte. Szerinte fontos, hogy az emberek ne feledjék azt a gyermekkori szokásukat, hogy furcsa dolgokat figyeljenek meg, és elgondolkodjanak rajtuk.

A hétköznapokból indulnak ki

Ennek jegyében a fizikai kategóriáját idén a francia Marc-Antoine Fardin nyerte, aki Folyékonyak vagy szilárdak a macskák? című, befőttesüvegekbe, vödrökbe és lefolyókba gyömöszölt macskák fotói megihlette kutatásában matematikai módszerekkel bizonyította be, hogy a fiatal, mozgékony cicák tovább megőrzik alakjukat, mint az idősebb, lusta macskák.

A tíz trófea közül több kategóriában diadalmaskodtak a hétköznapi megfigyelésekre alapozott felfedezések. Az anatómiai díjat James Heathcote brit orvos kapta, aki azt igazolta, hogy az idős embereknek tényleg megnő a fülük. Megállapította, hogy a gravitáció nyújtja meg azt, ami annál hosszabban hat a fülünkre, minél tovább élünk. Megállapította, hogy a férfiak füle 30 éves kor fölött évente két milliméterrel növekszik.

Az orvosi díjazott egy olyan kutatás lett, amely annak járt utána, egyesek miért utálják a sajtot. A kísérleti alanyoknak egy MRI-gépben kellett feküdniük, miközben különböző sajtokat szagoltattak velük. A gép felvételeket csinált agyi aktivitásukról, és kimutatta, hogy agyunk úgynevezett bazális ganglionjai döntik el, mennyire szeretjük a sajtot.

Fontos, hogy az emberek ne feledjék azt a gyermekkori szokásukat, hogy furcsa dolgokat figyeljenek meg, és elgondolkodjanak rajtuk. Marc Abrahams, az Ig Nobel-díj alapítója

További díjazottak

  1. Közgazdaság: Matthew Rockloff és Nancy Greer vehette át, akik azt vizsgálták, hogy a krokodilok mennyire befolyásolják a szerencsejáték-függőket és nem szerencsejáték-függőket a nyerőgépekkel való játékban.
  2. Biológia: Női pénisz, férfi vagina és azok egymáshoz kapcsolódó evolúciója a barlangi rovarokban című tanulmányukért.
  3. Folyadékdinamika: A folyadékcsúszás dinamikájának tanulmányozásáért, annak megállapítása érdekében, hogy mi történik, ha egy személy hátrébb sétál, miközben egy csésze kávét hordoz.
  4. Tápláléktudományi díj: Az Emberi vér a farkatlan vérszopó denevér (szőrös lábú vámpírdenevér, Diphylla ecaudata) étrendjében című tanulmányukban kimutatták a D. ecaudata székletében lévő DNS-fragmensek PCR-amplifikációjával a csirkehús és az emberi vér rendszeres fogyasztását – ez a faj újfajta ragadozó.
  5. Megismerési díj: Bebizonyították, hogy sok iker felnőttkorában nem tudja a gyerekkori képeken megkülönböztetni magát a testvérétől.
  6. Szülészeti díj: Bebizonyították, hogy a fejlődő emberi magzat sokkal jobban reagál arra a zenére, amelyet elektromechanikusan az anya hüvelyében játszanak, mint arra a zenére, amelyet elektromechanikusan az anya hasán játszanak.
Aki elszántan gyakorol, jobban alszik (ellentétben szomszédaival - a szerk.) A kutatók kimutatták, hogy az ősi ausztrál fúvós hangszeren, a didzseridun játszók jobb eséllyel veszik fel a harcot az alvási apnoéval szemben.

Szükséges lehet

Még ha a fenti válaszok megkeresése úri huncutságnak is tűnik, a mindennapi életünket egyértelműen megkönnyítő eredmények is születtek. Ilyen például a békedíjat elnyerő teljesítmény. Egy hat kutatóból álló nemzetközi csoport arra az eredményre jutott, hogy az ősi ausztrál fúvós hangszeren, a didzseridun való napi gyakorlás alternatív gyógymódja lehet az alvási apnoénak – egy súlyos, alvásfüggő légzészavarnak –, mivel a hangszeren való játék erősíti a felső légutakat, ami könnyebbé teszi a lélegzést.

 – Tudománynak nevezzük a mindennapi élet által felvetett kérdésekre az emberi tudás éppen aktuális álláspontja szerinti válaszkeresést és válaszadást. Többféle módon lehet közelíteni hozzá: a tudós nyilván a saját kutatásai felől közelít, úgy gondolja, hogy amit kutat és amit fölfedezett, az az embereknek szükséges – mondta el lapunknak korábban dr. Juhász Árpád geológus, amikor az elismerésekről kérdeztük. Másfelől az életben számtalan olyan jelenséggel szembesülünk, amelyeket nem tudunk megmagyarázni, de meg kellene érteni, miért úgy történnek. A tudomány egy másik oldalról keres ezekre választ – magyarázta.
Mindent vitt. 2010-ben Sir Andre Geim Nobel-díjat kapott a grafén (nanotechnológiai anyag, egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg) körében végzett kutatásaiért, így ő lett az első kutató, aki Ig Nobel- és Nobel-díjat is kapott.
A macskák nyilvánvalóan tesznek a kutatási eredményekre, e az Ig Nobel-díjas francia Marc-Antoine Fardinnak mintha igaza lenne: egyikük-másikuk folyékonyabbnak tűnik.

Kitüntetett magyarok

Ennek fényében a díjazott magyarok inkább pozitívumként értékelték elismerésüket. Tavaly például két fizika kategóriában díjazott kutatásnak voltak hazai szerzői. Az egyikben a fehér színű lovak előnyeit vizsgálta az ELTE Fizikai Intézetében dolgozó csapat Horváth Gábor vezetésével. Tanulmányuk szerint a fehér lovakat kevésbé zargatják a rovarok. A kiskunhalasi temetőben tette a kutatásvezető ezt a megfigyelést, ahol is a közeli lovasfarmról számos bögöly repül át a sírkövekre. A jelenség okait vizsgálva egy, a hétköznapokban alkalmazható eszköz született, egy bögölycsapda. Ez poláros fényt felhasználva működik, és egy európai uniós pályázaton egymillió eurós támogatást is kiérdemelt.

A másik tanulmányban azt vizsgálta a szintén az ELTE-n dolgozó csapat, hogy miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez a temetőkben. Megállapították, hogy a vízszintesen poláros fény környezetszennyező. A szitakötők vízfelületnek tekintik, rápetéznek, de ezek az utódok elpusztulnak, ami komoly károkat okozhat a populációban.

Örül a díjnak, és reklámként fogja fel – nyilatkozta tavaly az index.hu-nak Horváth Gábor, aki a két hazai kutatást elgondolkodtatónak találta (még ha először esetleg nevet is rajtuk valaki).
Magyarokat is elismertek

Korábban is nyertek már el magyarok Ig Nobelt.
 1991: Teller Ede Béke-díjas lett. Az indoklás szerint a hidrogénbombával és a csillagháborús tervvel „megváltoztatta az emberiség békével kapcsolatos gondolatait".
 2005: Gál József „a pingvinek székletürítésének folyadékdinamikai leírásáért" kapta a díjat. Gál József Horváth Gábor tanítványa, a tanár nyilatkozott is az Indexnek a kutatásról. „Lehet, hogy viccesnek hangzik ez a kutatás, de Science-recenzió is született belőle, és utána Gálékat több állatkert is megkereste, hogy segítsenek kiszámolni, milyen messzire kell telepíteni a korlátokat bizonyos madarak esetében, hogy a székletük ne juthasson el a látogatókig."
2008: Dr. Tóth Ágnest jutalmaztak még Ig Nobellel, amelyet annak felfedezéséért kapott egy japán kollégájával megosztva, hogy a nyálkagombák képesek eligazodni a labirintusokban. A szegedi oktató-kutató akkor úgy értékelte: – Szerintem ebben semmi humoros nincs, ez egy fizikai-kémiai jelenség kísérleti vizsgálata, így meglepődtem a díjon. Nem is igazán tudok vele mit kezdeni, és nem hiszem, hogy ez a kutatók megítélését bármilyen irányban befolyásolná – jegyezte meg akkor.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Kennedy-korszakból származó tárgyakra lehetett licitálni

A Kennedy-korszakból származó tárgyakra lehetett licitálni
A Guernseyís aukciósház közleménye szerint a szombati New York-i eseményen dokumentumok, fotók,… Tovább olvasom