Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 21°C | 33°C Még több cikk.

A nyári egyetem házassággal végződött

Szeged – Petőfi Sándor, Ady Endre és Vörösmarty Mihály a magyar szakos lengyel vendéghallgatók kedvenc költője. A Kínából érkező Liang arról mesélt, hazánkban mennyivel többet szórakoznak a fiatalok, mint náluk. A szegedi magyar nyári egyetem diákjait arról faggattuk, miért szeretnek hazánkban lenni, és miért tanulnak magyarul. A holland Matthijs barátnője kedvéért választotta a nyelvet, a Csehországból érkező Ivo pedig az élő példa arra, hogy hetvenen túl is képes az ember a nyelvek befogadására, már ha elég kitartó.
„Hat nyelven beszélek és egy kicsit magyarul, de elmondhatom, hogy a magyar a legnehezebb. Semelyik másik nyelvhez nem hasonlítható, pedig latinul is megtanultam. Magyarul egyszerűen nem tudom megjegyezni a szavakat." „Nehéz, de nagyon szép. Dallamos, és olykor mulatságos a szavak hangzása" – így írták le a magyar nyelvet azok a külföldi diákok, akik a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hungarológia és Közép-Európa Tanulmányok Nemzetközi Oktatási Központjában ismerkednek a nyelvünkkel. A több mint ötven hallgató közel húsz országból négy hétre érkezett az idén már 13. alkalommal megrendezett nyári egyetemre, mindenki más célból, de az a vágyuk, hogy elsajátítsák a magyar nyelvet. Évente egyébként ötven–száz külföldi hallgató fordul meg az intézetben, amelynek képzése egyedülálló, hiszen az idegen ajkúak együtt járnak az órákra a hungarológia mesterszakos magyar anyanyelvű hallgatókkal, így nap mint nap segítik egymást.

Szerelem szövődött

Kinek kevesebb, kinek több a sikerélménye – de mind nagyon lelkesek, és jól érzik magukat a nyári nyelvi előkészítőn. Olyannyira, hogy a barátságokon túl sokszor szerelem is szövődik a fiatalok között. Bata Ágnes, a program menedzsere mesélt nekünk arról is, hogy már többször előfordult, a nyári egyetem szerelemmel, sőt akár házassággal végződött. Két éve tanított egy magyar, délutáni nyelvgyakorlatot tartó tanárnő egy mexikói diákot, akivel éppen az idei nyári egyetem alatt Magyarországon tartották az esküvőjüket.

Véget ért az egy hónapos képzés, a diákok jó csapattá kovácsolódtak. Balról Marta Cwalina, Marta Guzniczak, Matthijs és a német származású Dorothea. Fotók: Karnok Csaba
Véget ért az egy hónapos képzés, a diákok jó csapattá kovácsolódtak. Balról Marta Cwalina, Marta Guzniczak, Matthijs és a német származású Dorothea. Fotók: Karnok Csaba

Multikulturalizmus

A hazájában művészettörténetet tanuló 23 éves Clara is a nyelvi előkészítőre jár. A német és svéd származású diák fotóriporternek készül, különösen a portrék világa, a szociofotózás érdekli. Erasmus-ösztöndíjjal fél évet tölt a budapesti egyetemen, majd szeretne minél több országban megfordulni, minél több emberrel megismerkedni, és minél több nyelvet megismerni. Hat nyelven beszél, plusz egy kicsit magyarul, és tőlünk Dél-Amerikába utazik tanulni. A jövőjével kapcsolatban ugyanolyan nyitott, mint a többi megkérdezett hallgató. Kérdésünkre azt válaszolta, hogy talán Berlinben szeretne majd letelepedni, de ezt az elhatározást még szabadon hagyja. Ugyanígy gondolkodik a 25 éves albán Kesiana, aki hazájában jogászként praktizált, majd hazánkban elnyerte a Nemzeti Kiválóság Program TÁMOP-pályázata keretében meghirdetett 16 hónapos ösztöndíjat, mesterszakot végez a hungarológián. Az unokatestvére Egerben tanul, családi indíttatásból választott a tanulmányai folytatására Magyarországot. Japán diákok is járnak a nyári egyetemre. Ők az Oszakai Egyetem magyar szakát végzik, és csoporttársuk közül egy fél évet fog Szegeden, a Hungarológián tanulni.

– Inkább az a jellemző, hogy a külföldi férfi diákok ismerkednek a magyar nőkkel, nem a külföldi diáklányok a magyar fiúkkal – avatott be Ágnes. Miközben a hallgatókkal beszélgettünk, arra is fény derült, hogy nem csak a magyar férfiaknak tetszenek a lengyel nők, a lengyel lányok között is akadt olyan, aki általában jóképűnek tartja a magyar férfiakat.

Barátnője kedvéért tanul magyarul

– Olyan jó itt, mert barátságosak az emberek, sokkal melegebb van, mint Poznanban, és persze nem utolsósorban mindenki magyarul beszél – mondta a 21 éves Marta Cwalina, aki egyetemi csoporttársával, Marta Guzniczakkal Lengyelországból a Magyar Ösztöndíj Bizottság ösztöndíjával érkeztek a nyári egyetemre, és fél évig Erasmus-ösztöndíjjal tanulnak majd Budapesten. Hazájukban magyar irodalom szakosak, a nyelv azért szükséges a számukra, mert a későbbiekben fordítóként szeretnének dolgozni. Kedvenc magyar költőiket is felsorolták, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre és Kosztolányi Dezső nevét rajongva említették. A lengyel diákok nagyon jól és érthetően beszélnek, és a kérdéseinket is többé-kevésbé megértették. Csakúgy, mint a holland Matthijs, aki az Unióban hivatalnokként dolgozik, és szegedi barátnője kedvéért tanul magyarul. – Belgiumban élünk, de az egész nyarat a barátnőm családjánál töltjük, így sokat tudok gyakorolni. Megfigyeltem, mindig kedvesen néznek rám a helyiek, amikor magyarul beszélek hozzájuk – mesélte.

Hetvennyolc éves a rangidős diák

A kurzus legidősebb diákja, Ivo Vasiljev cseh nyelvész, nyelvkutató is magyarul válaszol kérdéseinkre. A rangidős diák csak halkan árulta el, hogy hetvennyolc esztendős. A hatvanas években kétszer is járt Budapesten, illetve 2008-ban utazott először Szegedre, mert az egyetemen részt vett egy nemzetközi kutatásban. Ugyanebben az évben elkezdett könyvet írni Több nyelv, egy élet címmel saját életéről, tapasztalatairól, és annak megértéséről, hogy igenis idős korban is ugyanúgy lehet, sőt, kell is nyelveket tanulni. Ivónak a magyar a sokadik ismerkedés, hiszen a vietnami és a koreai nyelv a kutatási területe, és ezen túl beszél csehül, oroszul, németül, franciául, angolul, egy kicsit japánul és kínaiul olvasni tud. Ivo környezetében otthon senki nem beszél magyarul, ezért teljesen autodidakta módon képezi magát.

* * *

Az európai fiatalok sokat szórakoznak

Clara az ételeinkkel nem tudott megbarátkozni
Clara az ételeinkkel nem tudott megbarátkozni
A 23 éves Clara elárulta lapunknak, hogy nagyon megszerette a magyar embereket, viszont az ételeink nem lettek a kedvencei. Az a tapasztalata, hogy túl sok húst eszünk. A diákok közül egyébként többen így nyilatkoztak még annak ellenére is, hogy nekik külön főztek, és direkt sok vegetáriánus étellel készültek a Kálmán Panzió szakácsai. De a kulturális különbségek nem csak a gasztronómiában mutatkoznak meg.

A Kínából érkező Liang például megfigyelte, hogy az európai fiatalok sokat szórakoznak. – Nálunk, ha szeretnének kikapcsolódni, leginkább étterembe és teaházba mennek és beszélgetnek az emberek – mondta. Az operaénekesnek készülő fiatalember már egy éve tanul Szegeden, és még egy évet tölt itt. Ezen idő alatt nem is találkozik a családjával, ami azért is nehéz, mert egyke. – Több operát is láttam Magyarországon, és úgy tapasztaltam, a magyar művészek nagyon sokat dolgoznak azért, hogy tökéletes előadást vigyenek a színpadra – számolt be tapasztalatairól. Egy kínai operából énekelt el részletet diáktársainak azon az esten, ahol mindenki meglepte valami hazaival a társait.


* * *

A magyarok nem beszélnek nyelveket

A tanfolyam legfiatalabb résztvevője, a tizenhét éves francia Claire Edith Vizy több városban is megfordult, és magyar nyelvet tanult, de Szegeden még sohasem járt. Nehéz neki, mert otthon nem beszélnek hozzá magyarul. Az édesapja már Párizsban született, az apai nagymamája 1945-ben, a nagypapája 1956-ban hagyta el Magyarországot. Azt tapasztalja, hogy a magyarok nem nagyon
beszélnek nyelveket.
Talán az angolt használják a legtöbben, viszont olyat, aki spanyolul vagy franciául beszélne, szinte nem is lehet találni. De nem panaszkodik, hiszen örül, hogy magyarul gyakorolhat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem a ruha teszi

A Kaposvári Egyetemen október 1-jétől csak az egyetemhez méltó viseletet szabad hordani. Az SZTE-n nincs dresszkód. Tovább olvasom