Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 24°C Még több cikk.

Mágnessel kezeli a növényt

Szeged - Molekuláris bionika szakon tanul a szegedi egyetemen Nyerki Emil. Korábban a MATEHETSZ ˝Gondolkodj üzletben!˝ című workshopján fejlesztette tovább azt a mágnesekre épülő módszert, amellyel megnövelhető a növények terméshozama. Az elsőéves hallgató ma már nagy vetőmaggyártó cégekkel dolgozik együtt.
– Otthon nyolc cserepem volt. Mindegyikbe tettem öt magot. Körberaktam mágnesekkel, és vártam a csodát. Ami jött is. A legelső kísérleteknél még csak azt szerettem volna tudni, hogy a mágneseknek van-e hatásuk a növényekre, és ha igen, akkor mi az, és hogyan kell elrendezni a mágneseket – árult el részleteket a még középiskolásként elkezdett kutatómunkájáról Nyerki Emil. A Szegedi Tudományegyetem elsőéves, molekuláris bionika szakos hallgatója néhány kísérlet után kutatótársával, Papp Tiborral, a Pannon Egyetem Georgikon Karán tanuló növénytermesztő mérnökkel együtt megállapította: azok a növények, amelyek teljes életciklusuk alatt mágnesekkel voltak körberakva, nagyjából másfélszer nagyobb méretűre nőttek, sokkal vastagabb volt a száruk, sokkal több virágot hoztak, mint a kontrollnövények. – Ebből arra következtettünk, hogy a földből lényegesen több tápanyagot voltak képesek felszívni, mint a kontrollnövények. Azóta egy-két véletlen és számtalan kísérlet során fejlesztettük ki a mezőgazdaságban is alkalmazható módszerünket. Most azon dolgozunk, hogy nagyipari méretekben is működjön az ötlet.

Növénynövekedés-gyorsító technológiával foglalkozik Nyerki Emil. Fotó: Üllei Kovács László
Növénynövekedés-gyorsító technológiával foglalkozik Nyerki Emil. Fotó: Üllei Kovács László

 Mentor

Nyerki Emilnek a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének (MATEHETSZ) tehetségpiactér programján Duda Ernő, a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatója a mentora, segíti a menedzselésben. A kötelező kurzusok mellett az elsőéves hallgató gazdasági órákat is felvett, tanulja a kis- és középvállalkozások gyakorlati marketingjét, és ennek a menedzsment ága is érdekli.

Hódmezővásárhelyen körülbelül öt hektár kísérleti területen dolgozik a fiatalember, akit egy növénymagokat árusító nagy cég támogat. Azt vizsgálják, hogy a termőföldön milyen hatása van a módszernek, amelynek a lényege a mágnesek elhelyezésének módja.

– Kétféle magot vetettünk: előkezelteket és nem előkezelt kontrollmagokat. Öt hibrid kukoricával és három hibrid napraforgóval dolgoztunk. A cégtől megkaptam az aratási eredményeket, a különbségek igen erőteljesek – jelentette ki Nyerki Emil. – A kukorica esetében volt egy olyan hibrid, amelyiknél több mint egy kilóval lett nagyobb az aratási tömeg, az olaj-, a fehérjetartalom, és a magok energiatartalma is magasabb lett, mint a kontrollnál. Ezen a vonalon szeretnénk továbbmenni.

A mágnes növénynövekedés-gyorsító technológia legnagyobb előnyét abban látja, hogy tapasztalataik szerint ezek a növények az időjárással szemben is ellenállóbbak: a kezelt növények egy hétig bírták a hajnali fagyokat, a kontrollnövény viszont az első mínuszok után azonnal elfagyott.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A neurológiai kórképekről

– Minden harmadik ember valamiféle idegrendszeri problémával küzd – állapította meg az Európai Agytanács évekkel ezelőtt végzett felmérése. Tovább olvasom