Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

Szegeden készül a nanoanyagok tára

SZTE - Mindennapi életünkben is jelen van a nanotechnológia az egészségügytől kezdve a környezetvédelmen át az iparig.
A nanoméretű anyagokkal a biológiától a fizikán át a kémiáig számos tudományterületen foglalkoznak. De – szegedi kutatók ötlete nyomán – csak most készül a nanoanyagok hatásmechanizmusát felvonultató nyilvános adattár.
– Nanorendszer például a kolloid, amely mindenhol jelen van. Az emberi test vagy a tej is egyfajta kolloidrendszer, tehát nanoméretű anyagokat termelő rendszer – magyarázza Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékét vezető egyetemi tanár. – Katalízisen alapul az ipar 90-99 százaléka, például a benzint, a gyógyszereket is így készítik. E katalizátorok miatt a nanoméret-tartomány jól ismert, mégis új fogalom a nanotechnológia, mert nem léteztek azok a műszerek harminc évvel ezelőttig, amelyekkel láttatni lehetett ezeket. Amikor az elektronmikroszkópia segítségével láthatóvá lett a nanoméret-tartomány, akkor megfogalmazták a definíciót, és hirtelen rájöttek, szinte minden területen van nano – ez az élet.

A méter egymilliárdod részére alapuló nanotartományban az anyagok másként viselkednek, mint tömbi fázisban – magyarázza az SZTE professzora, Kónya Zoltán. Fotó: Gémes Sándor
A méter egymilliárdod részére alapuló nanotartományban az anyagok másként viselkednek, mint tömbi fázisban – magyarázza az SZTE professzora, Kónya Zoltán. Fotó: Gémes Sándor

– Létre kell hozni egy olyan adatbázist, amelyben az összes nanoméretű anyag fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait megvizsgálva leírnánk például a vírusokra, gombákra gyakorolt hatásait – összegzi a szegedi alapötlet lényegét Kónya Zoltán. A pályázati időszak két éve talán elegendő lesz e képzeletbeli többdimenziós táblázat rubrikáinak a vázolására, de adatokkal való feltöltésére bizonyosan több idő szükséges.

– Kulcskérdés egy nanorészecske felülete, amely befolyásolja a biológiai hatást – emel ki egy szempontot Kónya Zoltán professzor. Például másfajta kölcsönhatásba lép három különböző biomolekulafajta – a peptidek, a DNS és a cukrok – a nanorészecskével.

– E többdimenziós adatbázisnak mi a haszna? – kérdez vissza a kutató. – A szakmai része az, hogy ha van egy nanoadatbázis és egy új anyag, akkor jó pontossággal megállapítható „kicsiben", hogy „nagyban" érdemes-e abban az irányban elindítani egy kutatást. Ugyanakkor a terv az, hogy mindenki feltölthesse a saját eredményeit a nanoméretű anyagok adatbázisába, amelyet világszinten hozzáférhetővé tennénk.


Napvédő krémben és falfestékben


A nanoméretű világban és a fejekben is rendet kívánnak tenni a szegedi kutatók. A nanotechnológia alapja, hogy ebben a nanométer, vagyis a méter egymilliárdod részére alapuló tartományban az anyagok másként viselkednek, mint tömbi fázisban – tudtuk meg Kónya Zoltán professzortól. Például titándioxidot tartalmazhat a napvédő krém és a falfesték is. A nanoanyagot tartalmazó termék használatáról mindenki maga dönthetne az SZTE koordinálásával készülő adatbázist tanulmányozva. Mert a Szegeden születő adatbázissal – a szakmabelieken kívül – a szélesebb nyilvánosságot is tájékoztatnák a nanovilágról, a nanoanyagok hatásmechanizmusáról.


Előállítók, felhasználók, újítók

Az SZTE projektje összehozza azokat, akik nanóval foglalkoznak. Mert például a Szegedi Tudományegyetemen a kémikusok nanorészecskéket állítanak elő, hogy azok mondjuk gyógyszerhordozók lehessenek például a Dékány Imre akadémikus által irányított kutatásokban. Az SZBK kutatói között akadnak olyanok, akik – például Ormos Pál akadémikussal együtt – nano- és mikroszerkezeteket állítanak elő, és azt vizsgálják, miként reagálnak rá a baktériumok. A gyógyszerbeviteli formulák Hódi Klára és Révész Piroska professzor asszony kutatási területe. A fogorvosoknál Laczkóné dr. Turzó Kinga irányításával implantátumokat vonnak be nanofémekkel, hogy az antibakteriális hatást elősegítsék. Szabó Gábor akadémikus kutatócsoportja aeroszolokkal foglalkozik. A földtanosok M. Tóth Tivadar irányításával szintén az aeroszolos irányt viszik, valamint az olajkinyerési eljárásokat is a nanoméretű anyagokkal tudták megújítani, Hetényi Magdolna akadémikus asszony irányításával. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rövid hírek a Szegedi Tudományegyetem életéből

Rövid hírek az Szegedi Tudományegyetemről. Tovább olvasom