Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Telefonos gyógyítás 860 millió forintból az SZTE-n

Szeged - Az okostelefon életet is menthet – legalábbis megtanítható rá. A következő két évben Szegeden közel 860 millió forintból fejlesztenek olyan alkalmazásokat, amelyeknek köszönhetően az orvosok akkor is követhetik a betegek állapotát, ha éppen nincsenek a közelükben.
Közel 860 millió forint pályázati pénzt nyert a Szegedi Tudományegyetem arra, hogy informatikai alkalmazásokkal támogatott egészségügyi ellátórendszeri alkalmazásokat fejlesszen ki. Orvosok, matematikusok és informatikusok dolgoznak a következő időszakban azon, hogy akár nemzetközi érdeklődésre is számot tartó új mérési módszereket fejlesszenek.

– Az utóbbi évtizedekben a jóléti társadalmak öregszenek, az inaktív korosztályok növekedése pedig fokozódó terhet ró az egészségügyi szolgáltatókra – mondta el Gyimóthy Tibor, az SZTE Szoftverfejlesztési Tanszék vezető professzora, a projekt szakmai irányítója. Mivel már jelenleg is súlyos az orvos- és pénzhiány, olyan informatikai megoldásokat kell találni, amelyekkel az egészségügy hatékonyabb lehet.

A telemedicina-kutatások során 4-6 hónapos miniprojektekben valódi orvosi problémákra keresnek informatikai megoldásokat. Olyanokat, amelyekkel kiválthatók a rutinszerű orvosi ellenőrzések.

Pulzusmérés okostelefonnal. A hasonló alkalmazások az orvosoknak vagy a mentőknek sok hasznos információt adnak majd az állapotunkról. Fotó: Karnok Csaba
Pulzusmérés okostelefonnal. A hasonló alkalmazások az orvosoknak vagy a mentőknek sok hasznos információt adnak majd az állapotunkról. Fotó: Karnok Csaba

– A kardiológiai monitorozás tekintetében ma már kitűnő eszközök vannak: akár okostelefonnal is mérhetjük a pulzusunkat – mondta el Rudas László, az SZTE II. Számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ professzora. Hasonló alkalmazásokban gondolkodnak – a lényeg, hogy az orvos akkor is kaphasson információkat a betegről, amikor éppen nincs a közelében.

– Elsősorban mobiltelefonos fejlesztésekben gondolkodunk, hiszen ez a jövő, sőt a jelen, mivel az emberek fele ma már okostelefont használ. Ezt az eszközt akár a problémák megoldásának szolgálatába is lehet állítani – mondta el Bari Ferenc, az SZTE Orvosi Informatikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára. Példaként említett egy pozitív családtervezést: a mobil jelez, amikor az ovuláció bekövetkezik, a terhességi teszt eredménye az orvosnak ezzel elküldhető, a várandósság során pedig a súlygyarapodást a védőnő követni tudja anélkül, hogy látná a kismamát. A baba biztonsága érdekében a légzésfigyelőt is össze lehet kötni a mentőállomással vagy az ügyelettel. De kifejezetten sürgősségi esetekben is segítséget nyújthat egy mobil.

– Egy tömegbaleset esetén a mentők vélelmezett sürgősségi sorrendben látják el a betegeket. Egy alkalmazás viszont segíthetné őket: az egészségügyi intézménybe érkező információk alapján pontosan lehetne tudni, melyik sérült állapota romlik, kit kell a sorban előre venni. De akár egy szívproblémával küzdő beteg életét is megmentheti a telefonja, ha ritmuszavar esetén riaszt a sürgősségi osztályra.

Természetesen mindez nem tehermentesítené az egészségügyi dolgozókat, ha az alkalmazásokat nem kapcsolnák össze adatfeldolgozó szoftverekkel. – A telemedicina nem alkalmazható jól úgy, ha nincs megfelelő jelfeldolgozás. Ez biztosítja, hogy csak a szükséges eseteket lássa orvos – mondta el Bilicki Vilmos, az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék tanársegédje.

A kutatás során 3 tudományág több mint 25 hazai intézményi alegysége közel 50 nemzetközi kutatási szervezetnél és közel 30 ipari szereplőnél jelen lévő tudásbázissal dolgozik majd össze. Ennek köszönhetően világszínvonalú telemedicina-kutatóhálózat épülhet ki Szegeden.

Olvasóink írták

  • 8. oresza1 2013. július 02. 13:30
    „2.tol!
    Milyen percek, az orvosok külföldön vannak.”
  • 7. dondongó 2013. július 02. 12:46
    „Az a kérdés, hogy van-e valaki a kapcsolat másik végén, aki kompetens az intézkedésre. Ettől még nem lesz több és lelkiismeretesebb orvos.”
  • 6. tisztafejjel 2013. július 02. 12:00
    „Kétségtelenül bármit el lehet bagatellizálni, rosszindulatú megjegyzésekkel, olcsó vagy még olcsóbb poénokkal jól oda lehet mondogatni. Ugyanakkor érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy az info-technológia mennyi új lehetőséget teremt az egészségügyben is és a lakosság jelentős része kimarad ezek hasznából. Az SZTE jól pályázott, ez jelentős pénz, ebből ki kell hozni valami újat és hasznosat. Az orvos-beteg kapcsolat az internet világában változik, úgy ahogy a családi kapcsolatokat is átformálta a mobil telefon. Azt a lehetőséget viszont, hogy amit mérni kell azt pontosan mérjük, tároljuk ki kell használni. Persze nehezebb az új technikát megérteni, megtanulni és alkalmazni, mint jó magyar szokás szerint beleverni a csúfot.”
  • 5. rezesfutrinka 2013. július 02. 08:57
    „Eddig is működött már a TV-n keresztüli gyógyítás, Gyurcsók-féle, tedd a kezed a TV-re típusú, érzi már Jolika néni, érzi már... ugye most jó (600Ft/perc) :)))))))))))))))))))”
  • 4. zoliben 2013. július 02. 08:24
    „Véleményem szerint ezzel nem az orvos-beteg kapcsolat minimalizálása a cél, (azom már nincs mit csökkenteni), hanem a hirtelen bekövetkező problémák (úgy mint megnövekedett pulzus, szívleállás, stb) azonnal felismerésre kerüljenek. Jelenleg az ápolónők jó ha fél óránként benéznek a beteghez és esetleg naponta egyszer sikerül megmérniük a pulzusát de néha ezt is elfelejtik. Ezen segítene ez a rendszer, mivel a szervergép folyamatosan figyeli a beérkező adatokat, és riaszthatja a személyzetet probléma esetén. A fél órás vizitidőt pedig nem hinném, hogy megszüntetik, ugyanúgy lesz esélye tájékoztatni a betegnek az ápolónőt a problémáiról. (már ha nem lesz ilyen funkció az alkalmazásokban)
    @1. 6664 - Jelenleg ezek még csak a tervezés folyamatában állnak, a piacon már található egy-két nagyon korlátozott tudású hasonló alkalmazás, ezért kell belekezdeni a fejlesztésébe.”
  • 3. nobody13 2013. július 02. 05:48
    „Még kevesebb kapcsolat a beteggel... A beteg kinek szólhat, ha mondjuk jó a pulzusa, de elviselhetetlenül fáj a feje, vagy más problémái vannak? Vagy ha a telefonon értesített nővér által beadott gyógyszertől nemkívánatos mellékhatások lépnek fel? Ez már egy elembertelenítési folyamat. Régen a családorvos a születésétől ismerte a betegét, ismerte a familiáris tényezőket, egyebeket, most a beteg csak egy tárgy, amit ha elromlik, igyekeznek megjavítani, úgy, hogy gyakorlatilag a legfelszínesebb dolgokon kívül semmit nem tudnak róla... Nem látnak összefüggéseket tünetek között, hála a nagy szakosodásnak, ezért kell a szerencsétlen, néha tényleg nagybeteg vagy gyenge páciensnek körbemennie hónapok alatt az összes létező intézményen, és a végén a háziorvos tanácstalanul nézegeti a leleteket, mert fogalma sincs arról, mit kezdjen a különféle eredményekkel... :-((”
  • 2. tol 2013. július 01. 23:35
    „a lényeg az orvos-beteg kapcsolat megszüntetése. Ausztráliában - a hatalmas távolságok miatt - természetes a távgyógyítás, de ott, ahol elvileg perceken belül eljuthat az orvos a beteghez, vagy fordítva, a közvetlen kontaktus kiiktatása súlyos helyzet.”
  • 1. 6664 2013. július 01. 09:58
    „Ezek még csak teóriák, vagy esetleg valamelyik - akár béta verzióban - elérhető?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kerek Ferencnek több ideje marad koncertezni

Két cikluson át irányította a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karát az alapító dékán, Kerek Ferenc zongoraművész. Tovább olvasom