Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Kétszemélyes vacsora 15 perc kukázással

Kollégánk Szegeden néhány éve kipróbálta, milyen vacsora készül a piacon kukázott élelmiszerből. Igaz, akkor bőséges május volt, lehet, hogy januárban kevesebb lenne a zsákmánya.
Szeged, Mars tér, piac, szombat délután fél három. Az utolsó árusok pakolják el kosaraikat, a takarítók veszik át a terepet. Mi is ekkor érkezünk, kidobott zöldségek, gyümölcsök után kutatunk.

Arra vagyunk kíváncsiak: mennyi egészséges alapanyag kerül fölöslegesen a kukába. Tervünk: vacsorát készítünk a zsákmányból. – Ismerek olyat, aki három diplomával ugyanezt csinálja. Elképesztően sok hiba nélküli zöldséget dobnak ki az árusok – mondja a nagycsarnok szemeteszsákjait összeszedő férfi. Innen a parkolóban lévő konténerbe tolja a kocsiját, de mi nem követjük. Inkább a főbejárat utáni standok zsákjait vizsgáljuk.

Két zöldpaprika, egy-egy retek és répa kerül elő az első kosárból. Hibátlanok, el is tesszük őket. Egy egész kukányi sóska a következő találat. Vagy tíz zacskót halmozott fel belőle valaki, megkönnyítve dolgunkat: egyet elteszünk magunknak. A 700–900 forintos eperből három kukában találunk ép, kissé megnyomódott szemeket. Egy gyönyörű alma mosolyog az eprek mellől. Desszertnek kiválók.
Kollégánk, Horváth Attila, kipróbálta, milyen egy freegan vacsorája. Fotó: Karnok Csaba
Kukázás mint életmód: freegan

A freeganek, kukázók azt használják fel, amit mások eldobnak. A freegan az ingyenes (free) és a vegán szavakból áll össze; egyszerre érvényesíti az állatvédelmi, fogyasztásellenes szempontokat és az antikapitalista motivációkat, a szabad (nem bérmunkára kényszerülő) élet gyakorlásának igényét. A kukázás (a freegan életmód része) a lakossági és kereskedelmi szemét átkutatása olyan tárgyakért, amelyeket a tulajdonosa eldobott, de hasznos lehet a kukázó számára. A mozgalomnak az Egyesült Államokban rengeteg követője van, de Budapesten is egyre több freegannel találkozni.
– A földet is tessék nézni – veszi észre kukázásunkat egy takarítónő. Valóban: eldobott paradicsom, petrezselyem, paprika, egész fej hagyma, brokkoli. Egy szem krumplit és néhány fej gombát is lelünk. Mindent gondosan bezacskózunk. – Lecsónak valót évek óta nem veszek – meséli a hölgy –, innen teszek el a családnak – miközben egy fejes salátát tesz a készletünkbe. Mivel a táskánk kezd megtelni, és zárják a piac kapuit, elindulunk megfőzni zsákmányunkat.

Kis idő múlva már alaposan átmosva sorakoznak asztalunkon szerzeményeink. Mindenből kivágjuk az egészségtelennek vélt részeket, igaz: nem sok ilyet látunk. A sóskából, retekbol, uborkából, salátából köretet készítünk. Minden más alapanyagot feldarabolunk, majd összesütünk. Egyetlen dolgot teszünk hozzá a hutőből: egy kis darab füstölt szalonnát zsiradéknak. Néhány fűszerrel bolondítjuk a „szemetet" a végén: kiváló illatok lengik be a konyhát. Fél óra, egy utolsó rottyanás: kész a kukalakoma. Kiadós, ugyanakkor igen egészséges vacsoránk után a desszertgyümölcsből alig tudunk enni, de nem dobjuk kukába, eltesszük későbbre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább olvasom