Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Komposztálás! Éljen, és tekergőzzön a giliszta!

A komposztálás több mint kertészkedés. Otthon kicsiben könnyen megoldjuk, ami a hulladékkezelésben nagy tömegű probléma.

Miért komposztáljunk?

Értékes biotrágyát készíthetünk a kerti hulladékból
Értékes biotrágyát készíthetünk a kerti hulladékból

 - Mert 30 százalékkal csökkenthetjük a háztartásunkból kikerülő szemétmennyiséget
- Mert a környékünkben feldolgozott szemetet ezzel könnyebben válogathatóvá tesszük
- Mert eközben a kertünknek, ágyásainknak, dísznövényeinknek hasznos táptalajt kapunk; nem költünk tápszerre, trágyára
- Mert így feldolgozzuk, amit elégetnénk, és nem szennyezzük a levegőt

A környezetgazdálkodás alapelve, hogy a keletkező szerves hulladékot lehetőleg helyben dolgozzuk fel, még abban az esetben is, ha csak kis mennyiségekről van szó. Ha vállalkozó szelleműek vagyunk, egy kevés munkával a háztartási hulladékból értékes terméket tudunk előállítani, mellyel szebbé tehetjük környezetünket és hozzájáruljunk védelméhez.

Amikor a háztartásokban képződő szerves hulladékot nem közvetlenül a keletkezés helyén használják fel, hanem az a kommunális hulladékkal együtt a közszolgáltatóhoz kerül kezelésre, ártalmatlanításra, annak válogatása, hasznosítása a kezelő telepeken csak sokkal nagyobb költségekkel oldható meg. mint otthon. Nem beszélve arról, hogy a kidobott "szemetet" műanyagzacskókba csomagoljuk, amellyel tovább növeljük a környezeti problémát. 

A komposzt tömeges előállítása a magas költségekre tekintettel általában nem gazdaságos, éppen ezért az előállított komposzt ára sok esetben nem versenyképes, nincs rá akkora kereslet. A "központosított" technológiákkal szemben az otthoni kertben viszont kis ráfordítással lehet komposztálni, megvalósítva ezzel környezetbarát hulladékkezelést saját magunk és kerti növényeink örömére!

Pár év alatt feljavíthatjuk a kert talaját!

A komposztálással két legyet üthetünk egy csapásra. Egyrészt a szerves háztartási és kerti hulladék hasznosítása megoldódik, másfelől a keletkező anyag értékes biotrágyaként javíthatja a kertünk termőképességét. Emellett a madarak is örülnek neki, hiszen a komposzt sokféle rovart rejthet.

A komposzt magas humusz- és a növények számára könnyen felvehető tápanyagtartalma révén, valamint jó vízmegtartó képességének köszönhetően kiválóan alkalmas a talaj feljavítására.

A komposztáló ládát megvehetjük a barkácsáruházakban; a műanyag komposztáló edények ára, 7000-10000 Ft között változik. Maradék fából magunk is elkészíthetjük otthon. Ha megvan, akár egy gödörbe is elhelyezhetjük, hogy ne foglaljon sok helyet. Ha sok lobhullató fánk és nagy füves területünk van, sok zöldséget használunk fel a konyhában, akkor nagyobb ládát vegyünk. A ládának legyen megfelelő teteje, hogy ne áztassa el az eső a komposztunkat.

Ne égessünk a kertben!

Ne égessük el a kerti hulladékot, mert ezzel a levegőt szennyezzük, az üvegházhatást okozó szén-dioxidot bocsátunk a környezetbe.

Már azzal is jót teszünk, ha a lenyírt füvet, nyesedéket a közeli fák, bokrok tövén szétterítjük, hiszen így felületi komposztálást végezzük, és megakadályozzuk, hogy a víz elpárologjon a talajból.
Fontos, hogy kijelöljünk erre a célra egy olyan helyet, amely védett a napfénytől és a széltől is. Az árnyékos hely a bomlási folyamatokra pozitív hatással van: szeretik a földigiliszták, az ászkák és a mikroorganizmusok, az árnyékban ráadásul nem szárad ki a komposzt. Ha olyan helyet választunk, ami könnyen megközelíthető, ám kissé eldugott, akkor a hulladék nem is rontja a kert összképét.

Mit tegyünk a komposztba?

A komposztba kerülhet a kerti hulladék, a lenyírt fű, a kigyomlált növények és a legtöbb lomb, bokor, faág - persze feldarabolva. Oda tehetjük a konyhai hulladékot tojáshéjat, gyümölcs- és zöldséghulladékot, kávézaccot, tealevelet, és ide kerülhet a szalma, széna és faforgács is. Íme egy komposztálási útmutató.

A nyár, a tölgy, a dió és a vadgesztenye lombját azonban ne tegyük a komposztba. Ne tegyünk bele nehezen bomló, nem szerves anyagokat, papírt, nyers húst, romlott ételmaradékot, olajat, folyékony maradékokat.

A komposztos ládánk aljára egy réteg földet tegyünk, majd arra 20 cm vastag hulladékot, ismét földet, és így tovább. Ha földet tettünk, öntözzük is meg, de nem áztassuk el. Ha sok hulladék került bele, egy hét múlva forgassuk meg. Ne tömörítsük, mert kell neki a levegő, e nélkül rothadó, büdös massza lesz. A komposztálás 2 hét alatt indul be, és 6-12 hónapig tart. Közben akár 70 Celsius fok is lehet a ládában.

Tudja, hány giliszta tesz ki egy kilót?

Ha nem kertes házban lakunk, akkor sincs veszve a komposztálás ügye. Vehetünk 15 ezerért mini konyhai komposztálót is, de ebbe csak 20 liter fér. Ha elszántabbak vagyunk, és hitvesünk sem utálja a gilisztákat, bízzuk e tekergő jószágokra az egészet! Ma már úgyis annyi féle házi kedvencet tartanak otthon az emberek, egy tengerimalac helyett miért ne lehetne otthon egy kiló tekergőző vörösgilisztánk?

... és még horgászhatunk is vele.
... és még horgászhatunk is vele.

De, félre a tréfával: egyetlen vörösgiliszta naponta a súlya felének megfelelő mennyiségű ételmaradékot dolgoz fel, és ezért alkalmas arra, hogy otthon is komposztáljunk. Egy kilogrammban kb. 2000 giliszta van, amelyek naponta fél kiló hulladékot dolgoznak fel. A ládát tarthatjuk pincében, garázsban is, és majdnem ugyanúgy kell kezelnünk, mint a kerti komposztálást. Olvassunk róla bővebben a Humusz Szövetség oldalán.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A zöldbohócok a Magyarokat egzecéroztatják?

Tovább olvasom