Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

A repülőjáratok a Csendes-óceán légkörét károsítják leginkább

A Csendes-óceán felett repülő járatok miatt különösen sok klímakárosító ózon keletkezik - mutatta ki egy új elemzés.
A legnagyobb kárt az Egyesült Államokból, valamint az Ausztrália és Új-Zéland között közlekedő gépek okozzák. Az általuk használt tíz légi folyosóban keletkezik a legtöbb ózon, többek között azért, mert a gépek nagyok, és igen hosszan repülnek - olvasható a cambridge-i Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) tudósainak az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmányában.

Az amerikai kutatók a földi légkör vegyi összetételét modellező számítógépes program (Geos-Chem) segítségével kiderítették, hogy a körülbelül 83 ezer légi folyosón a világ mely régióiban képződik a legtöbb új ózon. Azt fedezték fel, hogy a Salamon-szigetektől mintegy ezer kilométerre fekvő csendes-óceáni területet érinti a legérzékenyebben a repülés. A régió fölött a repülőgépmotorokból kibocsátott minden egy kilogramm nitrogén-oxid körülbelül 15 kilogramm ózont hoz létre évente átlagosan - írják a MIT tudósai. Egyetlen Sydney-Mumbai járat 25 300 kilogramm ózon képződését okozza.

A repülők kibocsátotta nitrogén-oxidra a csendes-óceáni vidék légtere ötször olyan érzékenyen reagál, mint Európáé, és 3,7-szer erősebben, mint Észak-Amerikáé.

"Adataink szerint Földünk légkörének legtisztább zónái reagálnak a leginkább drámaian a repülési emisszióra" - írta közleményében Steven Barrett, a kutatás vezetője.

A Csendes-óceán fölött nagyobb ózontöbblet képződik, mint más légi folyosók körül.

A légi közlekedés 9-12 kilométer magasságban bocsátja ki a gázokat és a szemcséket. Az ózonrétegre és az éghajlatra gyakorlott hatása itt nagyobb, mint a talaj közelében. Az ózon bomlékony, üvegházhatású gáz, amelynek képződése és lebomlása erősen függ a légkör kémiai összetételétől. Az alsó légköri szférában elsősorban a nitrogén-oxidok bomlásakor keletkezik.

A légi forgalom atmoszférát alakító hatásairól sok tanulmány született már, ez volt azonban az első, mely a légi folyosókat egyenként elemezte - írják tanulmányukban a szerzők.

A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy az éghajlat védelmében a járatok a jövőben a kibocsátott gázokra kevésbé érzékeny területek fölött, kerülő úton járjanak, természetesen minden alkalommal figyelembe kell venni az így megnövekvő kerozinfogyasztást.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fényképet találtak Van Gogh megsemmisült napraforgós festményéről

Hat napraforgó című képét Van Gogh 1888-ban festette. A fotóra egy japán múzeum levéltárában… Tovább olvasom