A legspontánabb politikai gyűlés a konzervgyár délutáni műszakában – Fotók annó 1968

A délutáni műszak dolgozói rögtönzött állványra állították a szovjet pártvezetőket, és kérték, hogy beszédet mondjanak nekik. Enyedi Zoltán fotói 1968-ból.

Munkatársunktól

Politikai munkásgyűlés a szegedi konzervgyárban 1968. október 2-án.

Fotó: Enyedi Zoltán. Azonosító: mfmEZ72

1968. október 3-án nagy hírrel jelent meg a Délmagyarország: szovjet pártvezetők jártak Szegeden. Ha úgy vesszük, valóban különleges esemény volt, hiszen két szovjet központi bizottsági tag is volt abban a delegációban, amit “a munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság” Budapesten zajló üléséről egy napra elhoztak Szegedre. Nem kizárt, hogy Borisz Ponomarjov és Konsztantyin Katusev volt a valaha Szegeden együtt járt két legmagasabb rangú szovjet kommunista.

Szovjet pártvezetők látogatása Szegeden, Enyedi Zoltán fotói annó 1968

Kicsoda volt Ponomarjov? Ha ön az 1960-70-es évek tévéhíradóiból határozottan emlékszik Dolores Ibárurri, Santiago Carillo, Georges Marchais, Enriquo Berlinguer, Álvaro Cunhal vagy más nyugat-európai kommunista vezetők nevére, akkor ezért Borisz Ponomarjov sokat tett. A szovjet központi bizottság nemzetközi osztályának vezetője felelt a nyugat-európai és a fejlődő országokbeli kommunista pártokkal való kapcsolatokért. Nevéhez fűződik az is, hogy a hruscsovi nyitás időszakában 1962-ben újraírta a Szovjet Kommunista Párt történetét, amelyből korábban Sztálin kiszedetett minden általa kivégzett kommunistát. Az új könyvbe ezek belekerültek és mások kerültek ki.

Konstantyin Katusevnek hasonló munkája volt: ő 1968-ban a “testvéri országok kommunista pártjainak” összetartásáért felelt. Neve röviddel korábban a prágai tavasz kapcsán jelent meg gyakran az újságokban. Katusevvel találkoztunk 1990-ben mint a Szovjetunió külgazdasági miniszterével. Ő vezette az egyik delegációt, amely az Antall-kormánnyal a szovjet csapatkivonásról és a gazdasági kapcsolatok rendezéséről tárgyalt. Többek között Katusev volt ama követelés mögött, hogy a szovjetek által Magyarországon hagyott katonai ingatlanok (a lepukkant kaszárnyák) fejében fizessünk kárpótlást a Szovjetuniónak. Antall József ezt visszautasította.

Magyar részről Komócsin Zoltán, az MSZMP központi bizottság külügyi titkára kísérte a szovjeteket, mint az MSZMP KB nemzetközi kapcsolati felelőse. Nyelvi nehézségei nem lehettek, mivel a moszkvai pártfőiskolán diplomázott.

A népes delegáció Szegeden a megyei és a városi pártbizottságnál járt, majd a helyi pártvezetők, Győri Imre és Perjési László kíséretében városnézésre indultak. Jártak a Szegedi Szabadtéri Játékok színhelyé (október lévén, a teret elcsúfító nézőteret nézhették meg), majd hajókirándulást tettek a Tiszán.

Késő délután a Szegedi Konzervgyárba látogattak, ahol a képek tanulsága szerint éppen késő délutáni műszakban dolgozott az összes párt-, KISZ-, szakszervezeti, brigád- és egyéb vezető. A köszöntők után mind meglátogatták az üzemrészeket. A nagy esemény súlya alatt a konzervgyár dolgozói spontán politikai gyűléssé alakultak, előkerültek a brigádnaplók és Ponomarjov kitartóan dedikált. Még spontánabb volt, amikor a dolgozók rögtönzött emelvényt készítettek és beszédek mondására kérték a kommunista vezetőket. A Délmagyarország így tudósított:

“A sűrítő üzemrészben az üzem dolgozóinak népes csoportja virágcsokrokkal fogadta őket, és arra kérték a szovjet vezetőket a szocialista brigádok tagjai, hogy brigádjaik, a Mező Imre, Petőfi, Pasteur naplójába jegyezzenek be néhány sort. Hasonló jelenet játszódott le a főzelékgyártó üzemrészben. Itt a November 7, a Gera Sándor szocialista brigádok tagjai fogták körbe a vendégeket és köszöntötték őket forró szeretettel. A gyümölcsfeldolgozó üzemrészben pillanatok alatt összeseregleltek a munkások, rögtönzött emelvényt készítettek, majd arra kérték a szovjet és magyar pártvezetőket, hogy mondják el, miről tanácskoztak Budapesten.”

Újraindult Annó rovatunk
A Móra Ferenc Múzeummal együttműködésben, a Délmagyarország egykori fotóriportereinek munkáiból újra elindítottuk Annó rovatunkat.
- Sorozatunkban régi fotókat próbálunk beazonosítani. Harminc-negyven-ötven év távlatában azonban fenn kell tartanunk a tévedés jogát. Ha Ön felismeri a fotón szereplőket, helyszíneket, örömmel várjuk észrevételét az online[kukac]delmagyar.hu címen!
- Önnek is vannak régi fotói közösségi, családi eseményekről, amelyeket megosztana olvasóinkkal az Annó rovatban? Írjon nekünk!
- Az Annó oldalain megjelent fotók a Délmagyarország kiadó tulajdonát képezik. A fotókat a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjteménye gondozza.
Nézzen be hozzánk, képek annó!