2020.12.28. 18:40
Ennyi gyufaszálból építették fel a Fogadalmi Templomot – Fotó annó 1933
De a nagy munka végén öngyújtó után nézett a két Wittmann fivér, mert a gyufaszálakat már látni sem bírták.
A szegedi Wittmann József és testvére, Ferenc a gyufaszálakból felépített Fogadalmi Templom mellett 1933-ban.
Fotó: Móra Ferenc Múzeum, helytörténeti gyűjtemény (azonosító: mfm_td_84.82.85._a)
Kétmillió száztizenötezer szál gyufát egy átlagos család 580 év alatt használ el, hacsak nem vacak a gyufa vagy nem láncdohányos valaki, mert úgy 250 év alatt. De akkor sem 3 év alatt, mint az a két szegedi iparoslegény, akik 1930 és 1933 között gyufaszálakból építették fel a szegedi Fogadalmi templomot. Wittmann József állástalan festősegéd és fivére, Wittmann Ferenc köteles iparossegéd a gazdasági világválság okozta munkanélküliség közepette gondolták ki a nagy művet. A Fogadalmi templomot nem sokkal korábban, 1930. október 24-én szentelték fel.
A gyufaszálakat kezdetben a szegedi gyufagyár finanszírozta, de érthető okokból utánaszámoltak: 2.115.00 szám gyufa az mégiscsak 21.150 doboz.
Fotó: Móra Ferenc Múzeum, helytörténeti gyűjtemény (azonosító: mfm_td_84.82.85._a)
A Délmagyarország 1933 május 5-én számolt be a Wittmann fivérek művéről. A makett százszor kisebb volt az igazinál, de egyébként a Fogadalmi templom minden részlete a helyén volt, még a homlokzat freskói és a kőoroszlánok is. A szegedi Felhő utcában, ahol Wittmannék laktak, csodájára jártak a népek. A fivérek előbb részletes rajzokat készítettek a téren, majd kiszámították az arányokat és türelmes munkával felépítették a dómot. A két fiú napi 10-12 órát dolgozott az építményen, a gyufaszálakat faragták, reszelték, simították és enyvvel ragasztották össze.
— A Józsinak évek óta nincs állása, a Ferinek is alig, hetenként 2-3 napot dolgozik —, mesélték 1933-ban a Wittmann fiúk. – Így volt időnk a munkához. Dolgoztunk reggeltől estig, sokszor éjfélig is. Százszor is meg kellett ismételni egy-egy részlet megépítését, mert rossz volt, vagy összedőlt. De végre kész van.
Az biztos, hogy évekig nem veszünk gyufát a kezünkbe, annyira elegünk van belőle... Már néztünk is öngyújtó után...
A gyufaszál-dómot 1933-ban bemutatták Glattfelder Gyula megyés püspöknek is, majd az V. Szegedi Ipari Vásáron kiállították. A Wittmann fúk mesterműve 1937-ben szerepelt a Budapesti Nemzetközi Vásáron, ahol az iparügyi miniszter megmutatta az osztrák szövetségi elnöknek.
Wittmannéknak a 2010-es években követője is akadt a szegvári Körmendi Ferenc személyében.
Újraindult Annó rovatunk
A Móra Ferenc Múzeummal együttműködésben, a Délmagyarország egykori fotóriportereinek munkáiból újra elindítottuk Annó rovatunkat.
- Sorozatunkban régi fotókat próbálunk beazonosítani. Harminc-negyven-ötven év távlatában azonban fenn kell tartanunk a tévedés jogát. Ha Ön felismeri a fotón szereplőket, helyszíneket, örömmel várjuk észrevételét az online[kukac]delmagyar.hu címen!
- Önnek is vannak régi fotói közösségi, családi eseményekről, amelyeket megosztana olvasóinkkal az Annó rovatban? Írjon nekünk!
- Az Annó oldalain megjelent fotók a Délmagyarország kiadó tulajdonát képezik. A fotókat a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjteménye gondozza.
Nézzen be hozzánk, képek annó!
