Egyetlen gólon múlott 1991-ben a Szeged SC NB I.-ben maradása

Harminc évvel ezelőtt tavasszal még NB I.-es mérkőzéseket láthatott a szegedi futballközönség, ez azóta sem fordult elő, hiszen a legutóbbi első osztályú idény (1999–2000) az őszi szezon után véget ért. A Szalai István vezette alakulat végig nagy harcban volt a bent maradásért az 1990–91-es idényben, és csak egyetlen gólon múlott az NB I.-es tagság megőrzése, igaz, ezután a Diósgyőr elleni osztályozót elbukta a Szeged SC.

Mádi József

Egyszer volt, hol nem volt. Mint a népmesékben, úgy tudunk már csak a szegedi labdarúgás első osztályú szerepléseiről beszélni. Rendre előtűnnek a régi emlékek, a fekete-fehér képek, a még egyáltalán nem HD minőségű videók, összefoglalók, mi pedig csak nézünk, és őszintén kérdezzük: volt ilyen?

Harminc év

Volt bizony. Most egy olyan idényről írunk, amely az utolsó NB I.-es tavasz volt a szegedi futball történetében – éppen harminc évvel ezelőtt. Ez pedig az 1990–91-es bajnokság volt, amelyben igen komoly hazai és gyalázatos idegenbeli mérleggel zárt a Szeged SC, így készülhetett az osztályozóra, amelyet meg elveszített a Diósgyőrrel szemben. Jegyezzük meg, a Vasassal szemben azonos pontszámnál (24-24) csak annyi volt a baj, hogy a fővárosiak több gólt lőttek (a gólkülönbségek: 32–43 és 26–37, azaz –11 mindkettő), így végeztek a 12. helyen, ezért kellett a 13. Szegednek osztályozóra készülnie.

Az idény legeredményesebb szegedije, a Videoton elleni meccs győztes góljának szerzője, Takács Zoltán (jobbról) sárgát kapott Roxin játékvezetőtől. Fotó: Gyenes Kálmán

Az már az előző, 1989-90-es NB II.-es szezon vége előtt jóval eldőlt, hogy a Szeged SC megnyeri a Keleti csoport küzdelmeit – végül kilenc pontot vert a második Kazincbarcikára –, és az NB I-ben folytathatja.

Az első osztály nyitányán, 1990. augusztus 18-án a két újonc, a Szeged SC és a Volán csapott össze a Felső Tisza-parti stadionban. A hazai csapat Lebonczky Imre – Sallai Tibor, Bogdán István, Julian Mihalache, Publik Rudolf – Hegyeshalmi Tibor, Kemenes Zoltán, Kovács József, Takács József – Takács Zoltán, Apró István összeállításban kezdett, majd beállt még Szécsényi Gábor és Barna Gábor. A meccset végül Apró 82. percben szerzett találatával a szegediek nyerték. Jó rajt itthon – mondhattuk, és mondtuk is.

Maga a bajnokság nagyon jól indult, hiszen az első három meccs után a Szeged 3. volt: legyőzte a Volánt és a Békéscsabát, közben ikszelt Veszprémben. A 9. forduló után is 7. helyen állt a Szalai István vezette alakulat, majd jött a taxisblokád miatti meccshalasztás a Honvéd ellen, és az ősz hajrájában már csak három pontot szerzett a Szeged, így zárt a 13. helyen.

A 1990/91-es szezon kereszttáblája. A táblázat forrása: wikipédia

A tavaszi szezon első öt mérkőzésén csak három pontra futotta, de a Tatabánya elleni 4-2 újraélesztette a szegedi reményeket. Az együttes folyamatosan a 12-13. helyen állt, majd az utolsó fordulóban a győri Rába ETO ellen kellett volna minél több góllal nyerni, hogy a Fraditól vereséget szenvedett Vasast meg lehessen előzni. Már a szünetben 3-1 volt a Szegednek, a második félidőben született egyetlen Tisza-parti gól pedig azt jelentette, marad az osztályozó.

Hazai mérleg

Ahogy utaltunk már rá, a hazai mérleg egészen jó volt, hiszen a 15 szegedi meccs 8 győzelmet, 2 döntetlent és 5 vereséget hozott. Kikapott a Felső Tisza-parton a Volán (1-0), a Vác (1-0), a Tatabánya (4-2), a Siófok (2-0), a Videoton (1-0), a Győr (4-1), a Vasas (2-1) és a Békéscsaba (2-1), illetve nem tudott nyerni az MTK (0-0) és a Debreceni VSC (0-0) sem. Így hazai pályán összesen 18 pontot gyűjtött Szalai István legénysége, hiszen akkor még két pont járt a sikerért. Csak a Fradi (0-1), az Újpest (0-4), a Honvéd (1-3), a Veszprém (0-2) és a Pécs (0-2) vitte el mindkét pontot. Igazi kis oroszlánbarlang volt a nézőkkel mindig zsúfolt egykori SZEOL-pálya.

Idegenben nem megy

Ilyen hazai szereplés mellett mégis kiesett a Szeged SC, aminek az oka egyértelműen az idegenbeli szereplésben keresendő. 15-ször hagyta el a Szeged táblát a csapat, és bizony csak Békéscsabán (2-1) tudott nyerni, a 4 döntetlen (Veszprémben 0-0, Siófokon 0-0, a Vasasnál 1-1, a Volán ellen 2-2) mellett pedig 10 alkalommal kikapott. Ezeken a meccseken mindössze nyolcszor volt eredményes az az együttes, amely otthon 18- szor.

A 26 szegedi gólon a következők osztoztak: Takács Zoltán 8, Sorin Cigan 6, Apró István 4, Kovács József 3, Sallai Tibor 2, Bogdán István, Kun Lajos, Árki Gábor 1-1 gólt szerzett. Rajtuk kívül még szerepet kapott az idényben Tóth Zoltán, Hurguly János, Szalai Csaba, Puskás István, Várszegi Richárd, Török Zsolt, valamint Lévai László.

Drámai vég

És a végén jött a Diósgyőr elleni osztályozón a hazai 1-2, valamint az idegenbeli 1-1 – ez volt a szegedi futball történetének utolsó tavaszi NB I.-es idénye. Érdekesség, hogy az 1990–91-es NB I.-es idény a szegedi csapatnak 1990. augusztus 18-án kezdődött és 1991. június 30-ig tartott.

Mint egy komoly opera: jó sokáig elhúzódott, végül drámával, tragédiával ért véget.

Az 1990. őszi Szeged–Videoton meccs hazai kerete, állnak (balról): Protity Sándor pályaedző, Takács József, Julian Mihalache, Publik Rudolf, Szalai István vezetőedző, Bogdán István, Kemenes Zoltán, Leboniczky Imre. Guggolnak: Török Zsolt, Pióker Sándor masszőr, Hegyeshalmi Tibor, Sallai Tibor, Árki Gábor, Takács Zoltán.

A bajnokság végeredménye