Szja bevallások kezdeti ellenőrzési tapasztalatai

Az egyik ilyen tipikus hiba azon korlátozáshoz kapcsolódik, mely szerint egyes adókedvezményeket csak akkor érvényesítheti teljes mértékben a magánszemély, ha a 0753 számú bevallásban bevallott éves összes jövedelme - a korábbi évi 6 millió forint helyett - nem haladja meg a 3 400 ezer forintot.

Ezen kedvezmények körébe tartozik az élet-és nyugdíjbiztosítás díjához kapcsolódó adókedvezmény is.

Ellenőrzéseink során több tapasztaltuk, hogy ezt a korlátozást nem vették figyelembe az adózók. Előfordult, hogy az adózó jövedelme meghaladta a jövedelemkorlát összegét, ezzel szemben adókedvezményként mégis az élet és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg utáni teljes kedvezmény összege került megállapításra. Ilyen esetekben a kedvezmény összegét csökkentett mértékben állapítottuk meg ellenőrzésünk során és a különbözet jogosulatlan igénylésnek minősül.

Tapasztaltuk azt is, hogy hibáznak a magánszemély adózók akkor, ha a megállapodás alapján teljesített magánnyugdíjpénztári befizetések kedvezményét szerepeltetik bevallásukban, holott csak kötelező magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetést teljesítettek.

Fontos, hogy a magánnyugdíjpénztári kötelező tagdíj befizetésére kedvezmény nem érvényesíthető, csak a megállapodás alapján teljesített befizetés és a kiegészítő befizetés von maga után érvényesíthető kedvezményt. (Ez esetben a pénztárral külön megállapodást kell kötni.)

Még mindig előfordul, hogy a családi kedvezményt egy vagy két gyermek után is igénybe veszik, ezzel szemben a kedvezmény kizárólag legalább három eltartott esetén érvényesíthető.

Ellenőrzéseink során legtöbb hibát a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének igénybevétele során tapasztaltuk.

Ezen kedvezmény igénybevétele is jövedelemkorláthoz kötött, mely jövedelemkorlátot az adózók több esetben nem vesznek figyelembe bevallásuk elkészítése során. Egyik esetben adózó jövedelme 4 millió Ft felett volt, bevallásában ezzel szemben az igénybe vehető adókedvezmény teljes összegét szerepeltette (120.000 Ft-ot), mely összeget kért kiutalni. Ilyenkor a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összegét az adóhivatal jogosulatlan igénylésként kezeli és ezen összeg nem kerül kiutalásra.

Ezen kedvezménnyel kapcsolatosan fontosnak tartanánk megjegyezni, hogy főszabály szerint a kedvezményt a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben lehet érvényesíteni. Abban az esetben azonban, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.

Ebben az évben, már több esetben előfordult, hogy a lakáscélú hitelt már több, mint öt éve kezdték törleszteni. Ezen esetekben ellenőrzéssel győződtünk meg róla, hogy a lakáscélú hiteltörlesztés meghosszabbított időtartamban történő igénybevételére jogosult-e az adózó.

Előfordult olyan eset amikor az adózónak nem volt a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult gyermeke. A kedvezmény ebben az esetben nem jár, bevallásában adózó azt jogosulatlanul szerepeltette.

Az említett hibák tipikusnak mondhatók. Akik a 2007. évi személyi jövedelemadó bevallásukat még ezután fogják benyújtani, figyeljenek arra, hogy a felsorolt hibákat ne kövessék el.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Dél-alföldi Regionális Igazgatósága