2010.01.19. 10:43

Interjú Czene Zoltánnal

A SZESZ vezetője Czene Zoltán kérdéseinkre válaszolt az Argentína című bemutatóról, és a SZESZ-ről általában.

V. N.: -Mit takar a darab címe?

Czene Zoltán: Jó kérdés! Kinek, mit. Voltaképp erről szól majd az előadás. Argentína - hol van, milyen az? Minek az áttétele, szimbóluma, jelképe? Keressük-kutatjuk. Darvasi László drámájának van egy alcíme: "hogyan legyünk szentek avagy búcsú a huszadik századtól". Ez talán közelebb visz. Milyen morál kell ahhoz, hogy ne veszítsük el önmagunkat? A SZESZ egy saját adaptációt játszik ebből a darabból.

V. N.: -Mit mond ez a darab neked?

C. Z.: Mármint nekem személyesen? A rendezőnek vagy a nézőnek? A személyességet, az intimitást hangsúlyoznám. Az előadás inkább állapotot szeretne sugallni, semmint mondanivalót/történetet. A mi alcímünk: kedélyjáték-koncert. Izgalmas alcím, izgalmas szerkezet. Majd meglátjuk, hogy mit szólnak hozzá a nézők. Ennyit tudok most erről mondani.

V. N.: -Ha visszanézzünk a SZESZ eddigi munkásságára hogyan értékeli az elmúlt éveket?

C. Z.: Sikertörténet. A maga buktatóival, hullámvölgyeivel, emberi és szakmai csalódásaival, kiábrándulásaival, de mindenképp komoly szakmai és közönségsikerekkel. Valahogyan úgy érzem, hogy az ív megvan. És ez jó érzés. Büszke is vagyok, igen. De hát az ember nem mondhat mást így, felületesen, csak azt, hogy örül és büszke az elmúlt 8 évre, a saját erőtereire. És persze a tagok is büszkék, meg örülnek, de kritikusak is egyúttal.

V. N.: -Mit gondolsz a színjátszásról, és szerinted mit gondolnak ma a fiatalok erről?

C. Z.: Hű, ezt nem tudom, őket kell megkérdezni. Mindenki szeretné megmutatni magát, ez természetes igényünk. Én két alaptípussal találkozom: az egyik lehetőséget lát és alkalmat keres a színházban, s ha nem talál, akkor idővel továbbáll, a másiknak létkérdés a színház. Általában az utóbbiból van kevesebb és az effélék életében sokkal több a csődhelyzet. De egyik sem rosszabb a másiknál. Terápia is, közösség is, vágyódás is.

V. N.: -Milyen bemutatókra számíthat még a közönség ebben az évadban?

C. Z.: Március végén mutatjuk be az utolsó előadásunkat: Simai Mihály, szegedi költő-író meséjét, "A félszárnyú tündérek völgye" c. családi előadásunkat. Ez, és az Argentína, a Szerelmesek és Don Quijoték, a Karnyóné, a Radnóti-est május végéig lesz látható minden bizonnyal a megújult Pinceszínházban. Jöjjetek sokan!