Bulvár, celeb

2014.02.06. 18:13

Hatvan éves a diafilm

Hatvan éve alapították a Magyar Diafilmgyártó Vállalatot, az évfordulót a jogutód Diafilmgyártó Kft. vetítésekkel, kiállítással ünnepli az egész évben.

[namelink name="Lendvai Gabriella"], a Libri-csoporthoz tartozó Diafilmgyártó Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy csütörtökön az évforduló alkalmából ritkaságokat vetítenek a budapesti Tranzit Art Caféban, ahol este olyan felnőtteknek szóló diafilmek lesznek láthatóak, mint a rádiót népszerűsítő Nagyvilág a kis lakásban (1951), a szövetkezetesítés mellett agitáló Bodri (1955) vagy az 1954-es Aranyfalu, amely a szocialista fejlődést propagálta.

Az évfordulóra nyílt meg a Klebelsberg Kultúrkúriában a 60 év, 60 diakép, 60 grafikus című kiállítás is. A február 16-ig látható tárlat egyszerre tisztelgés és emlékezés: a meséket készítő grafikusok - például [namelink name="Gyulai Líviusz"], [namelink name="Marék Veronika"], [namelink name="Sajdik Ferenc"] és [namelink name="Zórád Árpád"] - munkáiból ad válogatást.



Az igazgató szólt arról is, hogy a diafilmgyártás ma a reneszánszát éli, cégük kínálatában jelenleg 250 alkotás érhető el, évente 3-4 filmmel bővül a repertoár. Részben a régi filmek újrakiadásával, részben pedig még feldolgozatlan népmesékkel és kortárs meseírók műveivel gazdagítják a kínálatot. Ma már elérhetők diafilmen [namelink name="Bartos Erika"], [namelink name="Esze Dóra"], [namelink name="Döbrentey Ildikó"], Berg Judit, Lackfi János, [namelink name="Finy Petra"] és [namelink name="Hohol Ancsa"] művei is. Igyekeznek fiatal művészeknek lehetőséget adni a bemutatkozásra, így például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjai dolgoznak a rajzokon.

Lendvai Gabriella elmondta, hogy ma a legnépszerűbb művekből - Hófehérke, Hamupipőke, Bogyó és Babóca, Öreg néne őzikéje - évente átlagosan 1600 darab fogy, a teljes kínálatból körülbelül 90 ezer példány talál gazdára. Szerinte a reneszánsz fő mozgatórugója a nosztalgia, valamint az, hogy kevés a kifejezetten kisgyerekeknek szóló mozgóképes tartalom. A diafilmezés a tévével szemben meghitt, családi tevékenység, amelynek egyik nagy előnye, hogy a szülő hangján szólalnak meg a mesék - tette hozzá.



Felidézte, hogy a hazai kereskedelemben az 1940-es években jelentek meg az első tekercsfilmes diavetítők. Magyarországon a nagy sorozatban megjelenő diakópiákat a Magyar Fotó Állami Vállalat Dia-osztálya készítette, majd 1954-ben megalapították a Magyar Diafilmgyártó Vállalatot. Az ismeretterjesztő, népművelő, agitációs filmek mellett 1953-ban kezdődött a mesediafilmek nagyarányú gyártása. A műfaj izgalmas kísérlete volt az úgynevezett Diahíradó, amelynek célja a gyors tájékoztatás volt, jelentős részük sporthíreket dolgozott fel, például az 1953-as angol-magyar futballmérkőzést.

1954-től mintegy 6000 kiadvány készült, amelyből közel ezer mesefeldolgozás, a többség ismeretterjesztő, politikai, agitációs mű volt. Mint megjegyezte, ma főleg a mesefilmek jelentik a diafilmeket. A magyar rajzfilm nagyjai nemcsak a nevüket adták a diaváltozatokhoz, hanem sokszor maguk is rajzoltak olyan képsorozatokat, amelyek csak diaváltozatban jelentek meg.

Ilyen például [namelink name="Macskássy Gyula"] és [namelink name="Dargay Attila"] Jancsi és Juliskája vagy [namelink name="Richly Zsolt"] Harcsabajusz kapitánya. Kiadták az ifjúsági regények diafilmváltozatait is, az 1970-es évektől pedig nagyobb hangsúlyt kapott az esztétikai nevelés, a hagyományos tempera és akvarell képek mellett megjelentek más technikák, például kollázsok, textilképek, bábfigurák is.



Az évfordulót ritkaságok vetítésével ünneplik az év során, a filmtekercsek többsége Bíró Ferenc gyűjteményében maradt fenn. A filmek eredeti rajzait pedig az Országos Széchényi Könyvtár őrzi - mutatott rá.

A következő vetítés a Tranzit Art Caféban március 6-án lesz, amelyen olyan alkotások lesznek láthatóak, mint 5-8 éveseknek készült, 1975-ös Képek Lenin életéből című diafilm, emellett vetítik a 4. Magyar Képzőművészeti Kiállítás (1954), A szovjet festőművészet (1950) és a Zánkai emlékek (1981) című filmeket is.

Az Örökmozgó Filmmúzeumban minden hónapban mesefilmeket vetítenek: február 15-én az 1950-es, 1960-as évekből, március 22-én az 1964-1974, április 12-én 1974-84, május 10-én pedig 1984-94 között készült diafilmek kerülnek a vászonra.



Lendvai Gabriella szólt arról is, hogy Alkoss te is címmel pályázatot hirdetnek gyermekeknek három korosztályban (meseírás, meserajzolás, illetve árnyjátékkészítés). A beküldési határidő április 20., az eredményhirdetést május 10-én tartják az Örökmozgóban.

A jubileumi év záróeseménye november 6-án lesz, a rendezvényen a 2004 és 2014 között készült alkotásokat vetítik. Terveik szerint ekkor tartják majd a Nagy dianapot is, amelynek keretében szeretnék elérni, hogy az ország legtöbb intézményében, iskolákban, múzeumokban, könyvtárakban vetítsenek diafilmeket. Ehhez kedvezményes vetítőgép-vásárlást kínálnak az érintetteknek.

A programokról a diafilm.hu oldalon lehet tájékozódni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!